Elhárító mechanizmusok, avagy az Én trükkjei a szorongás kivédésére

Hogyan védekezik az emberi lélek a szorongás ellen? Hogyan próbálja csökkenteni, elkerülni e kellemetlen érzést?

Életünk során mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor kisebb-nagyobb szorongást éltünk át.

A szorongás megjelenésére kétféle módon reagálhatunk: vagy ráerősítünk a problémamegoldó képességeinkre, hogy tudatosabban és jobban tudja kezelni a kihívásokat és a kellemetlen, fenyegető helyzeteket, vagy elhárító mechanizmusokat alkalmazunk.

Mik azok az elhárító mechanizmusok?

Az elhárító mechanizmusok az Én által kifejlesztett önvédelmi eszközök és taktikák, amik arra szolgálnak, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással.

Ha nem vagy csak nehezen tudjuk elviselni azt a helyzetet, amiben éppen vagyunk, akkor a különböző elhárító mechanizmusok segítségével  csökkenteni tudjuk a pillanatnyi félelem- és szorongásérzést, ezáltal úgy tűnik megőrizhetjük a lelki egyensúlyunkat. A lélek tulajdonképpen úgy védekezik a szorongás ellen, hogy eltorzítja, átalakítja, meghamisítja a valóságot. Ez a legtöbb esetben tudattalanul történik.

10+1 klasszikus elhárító mechanizmus

Anna Freud pszichológus (1895. december 3. – 1982. október 8.) – Sigmund Freud lánya – Az Én és az elhárító mechanizmusok c. könyvében több elhárító mechanizmust írt le. Az eltelt évek során a lista egyre csak bővült, de mi most maradjunk csak a klasszikusoknál

1. Az elfojtás a legismertebb elhárító mechanizmus, már Sigmund freud is írt róla. Az elfojtás révén a nem teljesülő kívánságainkat és a kellemetlen elképzelésinket szorítjuk ki a tudatunkból. Struccpolitika.
2. A tagadás  egy adott esemény bekövetkeztének vagy egy adott állapot fennállásának az elutasítását jelenti. Példa erre az anya, aki nem hajlandó elhinni az üzenetet, hogy a fia elesett a háborúban.
3. A reakcióképzést a szigorú Felettes Én kezdeményezi. A reakcióképzés révén egy belső késztetést vagy érzést azzal fedünk el, hogy épp az ellenkezőjét mutatjuk kifelé. Pl.: a sérelmek keltette agresszivitást túlzott udvariassággal, kedvességgel leplezzük, ahelyett hogy kiállnánk magunkért.
4. A tünetképzés szenvedéstudathoz vezet. Ha kifelé nem tudjuk levezetni a félelmet, a feszültséget, az önmagunk ellen fordulhat, és testi – lelki tüneteket, betegségeket produkálunk, és ezáltal kíméletet és tehermentesítést kapunk környezetétől.
5. Az eltolás során az ember nem a saját testén, hanem egy „póttárgyon” vezeti le a késztetéseit. A póttárgy lehet valódi tárgy, de lehet más személy is: férj/eleség, gyerek, állat.
6. Projekció, azaz a kivetítés révén a számunkra elfogadhatatlan belső késztetéseket, gondolati és érzelmi tartalmakat másvalakinek tulajdonítjuk. Ez „a más szemében a szálkát is, a magáéban a gerendát sem” hozzáállás esete.
7. Az identifikáció azonosulást, belsővé tételt jelent. Ide tartozik pl.: a legtöbb gyerekkorban tanult szabály, norma, szokás és viselkedési forma, amit a számunkra fontos tekintélyszemélyektől tanultunk, azért, hogy kedvükben járjunk, illetve hogy elkerüljük a büntetést (szeretetmegvonás, verés, kirekesztettség).
8. A szublimáció az elfogadhatatlan impulzusok elfogadhatóvá tételét jelenti. Szublimáció az, ha az ember agresszióját vagy fölösleges szexuális energiáit munkában, vagy sportban vezeti le.
9. A racionalizáció során egy érzés vagy viselkedés igazolására keresünk ésszerűnek tűnő okokat, elrejtve ezzel magunk és mások elől is a valódi motívumot. Ez az, amikor magyarázzuk a bizonyítványunkat.
10. Izoláció vagy elkerülés révén nézőszerepbe helyezzük magunkat, a partvonalról szemléljük az életet és a helyzeteket. Beérjük az alárendelt szereppel, akkor sem konfrontálódunk, ha igazunk van, vitás kérdésekben hárítjuk az állásfoglalást és felelősségvállalást. Elkerülés az is, ha otthon nem kapunk elismerést és a munkába menekülünk.
11. Regresszió vagy visszaesés – Előfordul, hogy egy érzelmi és fizikális stresszre nem éretten, hanem primitívebb vagy infantilis módon reagálunk. Pl.: amikor egy felnőtt nő magából kikelve hisztizik vagy a körmét rágja.

Mit nyersz és mit veszítesz az elhárító mechanizmusokkal?

Amit nyersz, az pillanatnyi félelem és szorongás csökken, és a látszat nyugalomérzet. Az elhárító mechanizmusok hátránya viszont, hogy a trükközés ellenére a probléma nem tűnik el. A probléma megmarad, és később is visszaköszön – gyakran más formában és nagyobb mértékben. Ráadásul ezek a látszatmegoldások és hazugságok hosszútávon ugyancsak megterhelőek a lélek számára és különböző pszichés zavarok léphetnek fel.