Archive for the ‘kézirás’ Category
Hogyan tanulunk írni?
november 10th, 2011 | 
Author: 
Felnőttként már fel sem tűnik, olyan automatikusan kerülnek a betűk a papírra, ám volt idő, amikor mi is lassan, görcsösen, igyekezetünkben nyelvünket kidugva kanyarítottuk a betűket.
Az írástanulás rendkívül összetett folyamat. Nemcsak egy mozgásos folyamat elsajátítását jelenti, hanem a pszichológiai funkciók összerendezését és együttműködését is. Az írástanulás során a hosszas gyakorlás révén kiépült, egyszerűbb és bonyolultabb képességek kapcsolódnak össze, és alakulnak át magasabb szintű folyamatokká.
Milyen lépésekből áll az írástanulás?
Read the rest of this entry »
Posted in Grafológia, kézirás | 
Tags: írástanulás, Balkezesség, betû, Grafológia, gyermekírás, iskolakezdés, kézirás | 
No Comments »
Hogyan ajándékozol? – az írásod elárulja
Közeleg a karácsony, az ajándékvásárlások ideje. Sokan tanácstalanok vagyunk, hogy mivel is lepjük meg szeretteinket.
Szeretnéd tudni, milyen jellegű ajándéknak örülnének szeretteid?
És vajon milyen ajándékvásárlási, ajándékozási szokások jellemzők?
Akkor elő a kézírásokkal, mert a grafológia ebben is segít neked! 
Tudatos, racionális típus
Szereti a hasznos, praktikus ajándékokat, amelyeket használni tud, amelyeknek van értelme, amelyek segítik, megkönnyítik vagy jobbá teszik az életét. Amikor másnak vesz ajándékot, akkor is általában ezek szerint választ, vagy ha szociálisan érzékenyebb, és felméri, hogy mindenki másnak örül, akkor listát irat szeretteivel arról, hogy minek örülnének.
Posted in család, emberi kapcsolatok, Grafológia, kézirás, tesztek |
Tags: Önismeret, Grafológia, tesztek, Tippek |
3 Comments »
Mitől változik az írás?
„Az mitől van, hogy nekem nem mindig teljesen egyforma a kézírásom?” – ezt kérdezte tőlem Angi, és úgy döntöttem, hogy itt a blogban is megosztom a választ, hiszen talán Téged is érdekel.
Teljesen természetes jelenség, hogy az írás nem lehet mindig teljesen egyforma.
Ahogy Hérakleitosz mondta: “nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba”, vagyis egyetlen állandó dolog van az életben: a változás. A még látszólag nyugalomban levő dolgok is állandó változásban vannak, legfeljebb mi ezt nem látjuk mindig.
Az írás a személyiség, a lélek tükre
Személyiségünk egész életünk során a tapasztalataink és környezeti hatások révén folyamatosan változik, fejlődik. Read the rest of this entry »
Töltőtoll vs. golyóstoll – melyik a jobb?
Az írást, mint mozgásfolyamatot és ezáltal a megjelenő írásképet is több tényező befolyásolja. Meghatározó szerepet játszik pl.: a nem, az életkori változás, a kézdominancia, a különböző betegségek, és az írás gyakorlottság, illetve olyan technikai tényezők, mint az alátét, a papír típusa, minősége (puhasága és érdessége), illetve az íróeszköz típusa, minősége és megszokottsága vagy épp szokatlansága.
Amikor különböző rendezvényeken grafológiai gyors elemzéseket készítek, gyakran tapasztalom, hogy az elemzést kérők közül páran rövidebb-hosszabb ideig válogatnak az általam vitt különféle típusú tollak között, kipróbálgatják azokat, mielőtt hozzálátnának a grafológiai elemzéshez szükséges írásminta megírásához. Mások pedig előveszik a saját, kedvenc, „jól bejáratott” tollukat – mondván. „csak ezzel tudok jól írni”.
A megfelelő íróeszköz kiválasztásában szerepet játszik a toll típusa, súlya, illetve, hogy vékonyan vagy vastagon fog az ember kezében. Egyesek az elegáns és értékes töltőtollakat részesítik előnyben, mások a golyóstollra esküsznek.
Megfigyelésem szerint töltőtollal és golyóstollal is lehet szépen, tisztán, de lehet maszatosan, pontatlanul is írni.
Vajon az egyikünk kezében miért fog szépen az egyik és miért maszatol a másik?
A kéz, ami a tollat forgatja
A kéz, mint közlést kivitelező szerv az emberi kapcsolatban és a grafológiában is fontos szerepet tölt be.
Az kéz az emberi test legkifejezőbb része, erőt és a kreativitást jelképez. Gondolj csak a fenyegetés jelentő ökölbe szorított kézre, egy baráti kézszorításra, egy hüvelykujjtartásból eldöntött sorsra.
A kéz megragad és elenged, simogat és odavág. Íróeszközt, tollat vagy ecsetet tartva a szóbeli vagy látványbeli szépséget közvetít a lélekből.
Hogyan forgatja a kéz a tollat?
Tudtad-e, hogy kezünk 27 csont és 36 ízületi összeköttetés alkotja, amelyet 39 izom mozgat?
A kezünket borító bőrben fájdalom és nyomásérzékelő szervek találhatók, és testünknek e része különösen gazdagon van ellátva tapintótestecskékkel.
A kéz rendkívül gazdag mozgásra képes. Ujjainkat külön-külön be tudjuk hajlítani, szét tudjuk nyitni. Képesek vagyunk megmarkolni, megfogni tárgyakat, és ebben különösen nagy szerepe van hüvelykujjunk oppozíciójának (a tenyérrel szembeforduló behajlítás), ami egyesek szerint az ember fejlődésében fontos állomás volt az állatvilágból való kiemelkedésben.
A grafológia számára oly fontos kézírást a haladó és álló kéz, valamint a forgómozgást is végző ujjak varázslatosan összehangolt mozgása hozza létre.
Mi kell a grafológiához?
Vajon mi szükséges a grafológiai munkához? Miből, mivel dolgozik a grafológus? – sokan kérdezték már ezt tőlem, és most megragadom az alkalmat, hogy válaszoljak rá.
Grafológus arzenál
Ha csak arra a néhány tárgyra gondolok, ami a grafológiai elemzéshez, méréshez szükséges, akkor bizony igencsak szerény a grafológus fegyvertára.
Szögmérő, vonalzó, nagyító és természetesen az elemzésre váró írásminta – ezek a legfontosabbak.
Írásmintából az eredeti az igazi (ami megfelel a minőségi és mennyiségi követelményeknek), mivel ez őrzi egyedül az írás nyomatékát, az íróeszköz festékanyagának eloszlását. A grafológiai munka során fénymásolatot használunk a mérések elvégzéséhez, és azok eredményeinek feljegyzéséhez.
Az idők folyamán a szögmérőt és a vonalzót felváltotta a grafológiai mérősablon, az apró részletek vizsgálatát a nagyító és a mikroszkóp mellett a számítógépes képfeldolgozás is segíti, amely révén kedvünk szerint nagyítható, fogatható a beszkennelt írásminta.
E néhány eszköz azonban semmit sem ér, ha nem tudjuk, mit mérjünk vele és miért, mit nézzünk nagyítóval, és miért. Read the rest of this entry »
“Van egy írásom… Megnézné?”
Amikor rendezvényeken készítek szóbeli grafológiai gyorselemzéseket, mindig akad egy-egy ember, aki valami ilyesféle mondattal jön oda hozzám:
„Van egy írásom… Megnézné? Kíváncsi vagyok, vajon ebből mit lehet megtudni?”,
és előhúz a zsebéből egy darabka irományt, jegyzetet, vagy egy sebtében odafirkantott bevásárló listát.
Ettől rögtön óvatos leszek, és arra gyanakszom, hogy az, aki írta nem járult hozzá ahhoz, hogy grafológushoz hozzák az írását.
Sejtésem beigazolódik. Kiderül, hogy az a pár sor egy barát, munkatárs vagy főnök, szomszéd, a férj vagy a kedves kezétől származik. Read the rest of this entry »
Jesszusom, itt mérni kell?!
Hát, körülbelül ezzel a felkiáltással vettük tudomásul a grafológia tanfolyam kezdetén, hogy itt bizony komoly mérések lesznek.
Bár a legtöbbünk előzőleg már olvasott grafológiai könyvet, de nem sokat foglalkoztunk azzal, ha a szerző konkrétan (mm-ben) utalt egy-egy íráselem méretére, hiszen mindenki az értelmezésre volt kíváncsi elsősorban.
Naná, hogy a grafológia tanfolyamon is ez érdekelt minket – a „lényeg”, hogy mit jelent ez, miből látszik az…
A szükséges “rossz”
Már jó egy hónapja tartott a képzés, és már alig vártuk, hogy végre az íráselemek jelentéséről tanuljunk, különösen azok után, hogy végigrágtuk magunkat az egész írástörténeten. Így kissé félre állt a szánk, amikor még mindig csak a méréseket vettük.
Persze, ma már nagyon jó kis grafológiai mérősablonnal dolgozunk, ami gyorsabbá, könnyebbé és egyszerűbbé teszi a grafológiai mérést, de mi még a „hagyományos vonalzós” módon tanultunk meg mérni. Read the rest of this entry »
Csúnya írás és a grafológia
„Az én írásom nagyon csúnya…”
– hangzik el gyakran a szégyenkező, előre mentegetőző mondat, amikor valaki grafológiai elemzésre adja át az írását.
Van, akinél ez csak egyszerű szófordulat, és vannak olyan ok is, akiknek szemében valódi szorongást, szégyenkezést fedezek fel.
A grafológus számára nem létezik csúnya írás!
A grafológus szótárában nem szerepel a „szép” vagy „csúnya” írás fogalma. A grafológus nem esztétikai, érzelmi élményt keres a kézírásban, hanem azt, hogy az adott írás milyen mértékben és módon tér el a tanult írásmintától.
Sokszor egy a köznyelvben „csúnya” jelzővel illetett írás olyan egyedi vonásokat tartalmaz, ami gyönyörködteti a grafológus szemét, és pozitív értelmezési tartalommal bír, előnyös személyiségvonásokat, tulajdonságokat rejt magában. Read the rest of this entry »
Dilemma az írásminta körül
A grafológiai elemzéshez írásmintára van szükség – anélkül nem megy!
De vajon mi legyen benne? Miről írjak?
Van, aki a grafológusnak szánt írásmintát ugyanolyan könnyedséggel írja meg, mint a napi bevásárló listát, míg más nehezen áll neki és készíti el azt.
Dilemma 1#: „No, de mennyit írjak?”
A grafológus általában annyit kér, hogy egy A/4-es sima (tehát nem vonalas és nem rácsozott) lapra tollal írj kb. egy oldalt, vagy legalább 15-20 sornyi spontán szöveget (vagyis nem diktálás után írj, és ne másolj). A legjobb a levélformátumú írásminta, amiben szerepel egy megszólítás vagy cím, a szöveg, és a levél végén az aláírás, esetleg dátum.
Kaptam már olyan írásmintát, amely éppen, hogy megfelelt a mennyiségi követelményeknek – az író szó szerint vette a minimum 15 sort – de volt már olyan ügyfelem is, akitől négy oldalas írásmintát kaptam. Read the rest of this entry »
