Az írás tükrében

Posts Tagged ‘erdekes-irasok-iras-erdekessegek’

Már Michon abbé, a grafológia atyja is érdekes megállapításokra jutott az egyes írásjelek gyakori alkalmazásával kapcsolatban, a mai kor grafológusának pedig egyre jobban illik ezekre is odafigyelni.

Az írásjelek alapvető feladata, hogy logikailag és nyelvtanilag összekapcsolják, illetve tagolják a szöveget, és hogy jelezzék a mondat intonációját, hangleejtését, és ezáltal az író szándékát (kérdez, kijelent, utasít, felkiált, óhajt).
A legfontosabb írásjelek (vagy központozási jelek) a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a kettőspont, a pontosvessző, a gondolatjel, a zárójel, az idézőjel és a három pont.

Úgy tűnik, hogy az elektronikus levelezés és a chat térhódítása révén az írásjelek használata és azok értelmi jelentése is kiszélesedett.

Vajon miről árulkodnak? Mit jelentenek a grafológiában?

Read the rest of this entry »

A valódi diszlexia a tanulók 3-4%-t érinti, ami talán kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy manapság milyen gyakran hallható: „diszlexiás a gyerek”.

Sokan ugyanis ezt a fogalmat használják minden tanulási, olvasási-írási, helyesírási nehézségre, holott ezek háttérben a diszlexia mellett gyakran érzékszervi bajok, nevelés hiányosságok, intellektuális elmaradás is állhat, ami a valódi diszlexia esetében kizárható. Read the rest of this entry »

Amikor rendezvényeken készítek szóbeli grafológiai gyorselemzéseket, mindig akad egy-egy ember, aki valami ilyesféle mondattal jön oda hozzám:

„Van egy írásom… Megnézné? Kíváncsi vagyok, vajon ebből mit lehet megtudni?”,

és előhúz a zsebéből egy darabka irományt, jegyzetet, vagy egy sebtében odafirkantott bevásárló listát.

Ettől rögtön óvatos leszek, és arra gyanakszom, hogy az, aki írta nem járult hozzá ahhoz, hogy grafológushoz hozzák az írását.

Sejtésem beigazolódik. Kiderül, hogy az a pár sor egy barát, munkatárs vagy főnök, szomszéd, a férj vagy a kedves kezétől származik. Read the rest of this entry »

Öröm a lelkemnek, amikor idős, de életteli, életvidám emberek kézírását elemezhetem.

Általában a 70 év felettieket tekintjük időskorúnak. Talán kicsit morbid, de manapság, amikor örül az ember, ha az újságok gyászjelentésében a sok fiatal 40 50 éves ember neve mellett 70-80 évesek nevét is olvashatja. „Milyen szép kort élt meg!”- mondjuk.

Nem könnyű az öregség. Ekkorra a fizikai képességek lecsökkennek, az érzékszervek gyengülnek, az ember lassabb tempóra kapcsol. A test változásai mellett az egészségi problémák, a betegségek is jelentős testi korlátozást jelentenek, amitől sokan visszahúzódóvá, otthonülővé válnak, tehetetlennek és értéktelennek érzik magukat, egyre kevesebb örömet, értelmet tálának az életben.

Ez azonban nem kell, hogy mindig így legyen!

Két olyan írásrészletet illetve videot hoztam, ami jól tükrözi, hogy az idős kor és a test öregedése, nem jelenti feltétlenül a lélek öregedését is.
Read the rest of this entry »

Amikor valamilyen feladatot oldunk meg mindannyian más és más módon próbálunk megküzdeni az adott dologgal – legyen az akár munka, egy családi, kapcsolati konfliktus megoldása, vagy akár csak egy grafológiai írásminta elkészítése. Hogyan mutatkozik meg ez a z írásban?

Bármit is csinálunk az életben, viselkedésünket, a feladat elvégzését és eredményét nagymértékben befolyásolja, hogy mit gondolunk önmagunkról az adott helyzetről, a megoldandó feladatról, és arról, hogy vajon ennek megoldásához mi a legoptimálisabb mód.

Gondolkodás önmagunkról Ez magában foglalja azokat az ismereteket, tapasztalatokat, hogy milyen kép a fejünkben önmagunkról. azaz, tudom-e ki vagyok én, milyen képességekkel, tulajdonságokkal rendelkezem, mik az erősségeim, mik a gyengeségeim, mennyire bízom önmagamban, hol és miben látom cselekvőképességem határait, mi az amire hatni tudok és mi az ami nem. Fontos, hogy ez mennyire reális, mennyire egyezik a valósággal.

Read the rest of this entry »

„Az én írásom nagyon csúnya…”

– hangzik el gyakran a szégyenkező, előre mentegetőző mondat, amikor valaki grafológiai elemzésre adja át az írását.

Van, akinél ez csak egyszerű szófordulat, és vannak olyan ok is, akiknek szemében valódi szorongást, szégyenkezést fedezek fel.

A grafológus számára nem létezik csúnya írás!

A grafológus szótárában nem szerepel a „szép” vagy „csúnya” írás fogalma. A grafológus nem esztétikai, érzelmi élményt keres a kézírásban, hanem azt, hogy az adott írás milyen mértékben és módon tér el a tanult írásmintától.
Sokszor egy a köznyelvben „csúnya” jelzővel illetett írás olyan egyedi vonásokat tartalmaz, ami gyönyörködteti a grafológus szemét, és pozitív értelmezési tartalommal bír, előnyös személyiségvonásokat, tulajdonságokat rejt magában. Read the rest of this entry »

Graffiti – bűn vagy művészet? A környezet rongálása vagy a vizuális kultúra része? Agresszió vagy kétségbeesett önkifejezés?
Vajon mit mond a grafológus?

Mi az a graffiti?

A graffiti görög eredetű szó, eredeti jelentése: feliratok. A graffiti, mint napjainkban használatos fogalom Amerikából származik, és a festékszóró sprayvel készített festményeket értjük alatta.

A graffiti-kultúra nagy valószínűséggel New York-ból indult ki a ’70-es években, ahol először pingálták ki a szegényebb negyedek lelakott házainak falait és a metrókocsikat. Van, amelyik pusztán dekoráció volt, míg mások valamely bandát, illetve annak felségterületének a határait jelölték.

Egy felmérésből kiderül, hogy a fiatalok több mint egyharmada szerint a graffiti célja a figyelemfelkeltés. A célok közt szerepelt még a hétköznapok szürkesége elleni küzdelem, a lázadás, a híressé válás, az önmegvalósítás, az önkifejezés, a kapcsolattartás, a valahova tartozás kifejezése, a szabadságérzés, a tiltott dolgok vonzása.

Vajon melyik az igaz? Mit árulnak el, mit mondanak erről a graffitik? Read the rest of this entry »

Kreatív az, az ember, aki eredeti ötletekkel rukkol elő, aki képes újabb és újabb módszereket, technikákat talál ki egy-egy probléma megoldására. De vajon honnan látjuk a kézírásból, hogy valaki mennyire kreatív? Milyen grafológiai jelek utalnak rá?

Mi a kreativitás?

Alkotó gondolkodás, ami problémák felismeréséhez és megoldásához vezet.
A kreatív gondolkodás divergens, vagyis szerteágazó, ami a jobb agyfélteke specialitása. A jobb agyfélteke az addigi élmények emlékképeit, illetve a fejünkben felhalmozott ismeretanyagot átszervezi, a fantázia segítségével pedig kiegészíti a valóság hiányosságai. A képzelet, a gondolkodás rugalmassága és a problémaérzékenység elengedhetetlen feltétele a kreativitásnak. A fantázia merev hozzáállású, megszokottba görcsösen kapaszkodó, és az újat, a változást elutasító szellemi működés mellett olyan, mint a szárnyaszegett madár – nem tud repülni.

Mennyire vagy kreatív? Read the rest of this entry »