Már Michon abbé, a grafológia atyja is érdekes megállapításokra jutott az egyes írásjelek gyakori alkalmazásával kapcsolatban, a mai kor grafológusának is illik ezekre odafigyelni.
Az írásjelek alapvető feladata, hogy logikailag és nyelvtanilag összekapcsolják, illetve tagolják a szöveget, valamint jelezzék a mondat intonációját, hangleejtését, és ezáltal az író szándékát (kérdés, kijelentés, utasítás, felszólítás, felkiáltás, óhajtás).
A legfontosabb írásjelek (vagy központozási jelek) a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a kettőspont, a pontosvessző, a gondolatjel, a zárójel, az idézőjel és a három pont.
Úgy tűnik, hogy az elektronikus levelezés és a chat térhódítása révén az írásjelek használata és azok értelmi jelentése is kibővült.
Az elektronikus és kézzel írt levelekben is egyre gyakoribb az írásjelek halmozása (???, !!, …), illetve azok bizonyos kombinációinak használata, emotikonok gyanánt. Például kettőspont + gondolatjel+ félzárójel 🙂 öröm, vagy 🙁 szomorúság stb.).
Ez valószínűleg abból adódik, hogy a „gépi szöveg” nem képes visszaadni az élő szót kísérő hangleejtési, mimikai és gesztikulációs tartalmakat, amely sokkal árnyaltabbá, pontosabbá teszik a mondandó értelmezését, tartalmi jelentését. És bár a hangulatunkat érzékeltethetnénk leírással is, de sokkal könnyebb pár írásjelet egymás mellé illeszteni, főleg ha valaki siet, vagy nem születet poétának, esetleg hiányos vagy szegényes a szókincse.
Természetesen a grafológiai elemzés során az írásjelek csak mellékszerepet töltenek be a fő grafológiai írásjellemzők mellett (mint kötésmód, írásméret, dőlés, nyomaték, sorok-szavak vizsgálata stb.), de azok megerősítésére szolgálhatnak, ezért érdemes odafigyelni rájuk.
A grafológia szempontjából az írásjelek a gondolatok rendezésének, elkülönítésének képességéről, a figyelemről, a szervezési képességről, valamint az érzelmekről és az indulatokról adnak tájékoztatást. A szövegkörnyezetet, a témát mindig figyelembe kell venni, mert ez befolyásolhatja az értelmezési lehetőségeket.
Miről árulkodnak az egyes mondatvégi írásjelek a grafológiában?
Kérdőjel
A kérdőjelek (?) gyakori alkalmazása erős feszültséget, türelmetlenséget, sürgetést jelezhet, de kifejezhet kíváncsiságot is. A kérdőjel mérete és nyomatéka elárulja, hogy az író mennyire vár választ a kérdésre: óvatos faggató, vagy inkább vallató.
Felkiáltójel
A felkiáltójel/ek (!) sűrű használata az érzelmek erőteljes és látványos kifejezésére, figyelemfelkeltésre utal. Akár lelkesedik, örül, vagy akár felindult, fenyegetőzik az író személy, azt hangosan teszi, érzelmei gyakran elsodorják, magával ragadják.
A kérdő és felkiáltójel együtt (?!) utalhat méltatlankodásra, a „nem hagyom annyiban a dolgot” hozzáállásra és némi fenyegetésre is.
Michon szerint a kérdő- és felkiáltójelek halmozása (??? !!!) beteges tünet.
Gondolatjel
A gondolatjelek (-) gyakori alkalmazása grafológiai értelemben elővigyázatosságra, rendszeretete és, pontosságra utal. Mögöttük gyakran felfedezhető a tökéletesedési vágy, ami ha kényszeressé válik, szőrszálhasogató precizitásba, pedantériába csaphat át.
A rövid erős gondolatjelek figyelemösszpontosítás, erős akaratot sejtetnek, míg a hosszú és vékony gondolatjelek ennek csak a vágyát, illetve azt, hogy az illető szeretne óvatos lenni, ám ez nem mindig sikerül neki.
A sor végén (nem szóelválasztás miatt) vagy az aláírás után megjelenő gondolatjel arra utal, hogy az ember szereti végérvényesen lezárni az ügyeit, de lehet ez akár a bizalmatlanság jele is – különösen, ha még pont is kerül mellé.
Pont
Az aláírás után vagy a mondat végén kitett erőteljes pont (jól látható, nagy, „majdnem átszúrja a papírt” jellegű) az „enyém az utolsó szó” néma parancsaként hat („Amit mondtam, megmondtam! Punktum!”), míg szelídebb formájával és más grafológiai környezetben határozott, korrekt embert jelöl, aki minden befolyástól menetesen akar döntést hozni.
Három pont
A három pont vagy hármaspont a mondat végén (…) a gondolatok közötti átjárhatóságnak, a gondolat befejezetlenségének, töredezettségének jele, ami szolgálhat a mondanivaló elnyújtására, a bizonytalanság kifejezésére.
A mondat végén elhelyezett három pont általában nem ad hozzá a tartalomhoz, viszont azt sugallja, hogy az illető nem tudott mit kezdeni az előtte álló fogalmazási feladattal, ezért inkább félúton otthagyta az egészet. Jelezhet időhúzást, halogatást, tötymörgést, lustaságot, fantázia hiányt is.
Ha nagyon kekec akarok lenni, akkor a hármaspont értelmezhető úgy is, hogy bizonyos dolgokat kihagy, elhallgat, „elharap” az író személy. Lehet, hogy nem akarja, vagy nem meri kimondani a lényeget… de azért, kipontozza… hogy Te értsd, sejtsd… hogy van ám még ott valami… és továbbgondolásra késztessen. (Aztán „gondolsz, amit akarsz… de majd jól összeveszhetünk a félreértésen, ha nem azt gondolod, amire én gondoltam, hogy gondolj…”)
Így akár bizonyos szövegkörnyezetben (chaten veszekedés, szakítás stb.) felfogható érzelmi manipulációnak, bizonytalanságban tartásnak is, ami semmiképp sem egyenes és jellemes dolog.
Szia Szilvi!
Örülök,hogy hallok Felőled.
Épp egy poros padlást takarítottam. Hogy mi minden össze gyűlik egy ilyen helyen?Kébzeld a sok régi lom között jutott eszembe hogy én is olyan vagyok mint az a félre tett poros fejfedő.:(
Na de ez a múlt.Úgy kell élni mint a nagyok Ök mindent visznek.Minden hová bekerülnek,jók a kapcsolataik ök már benn vannak a paradicsomba.Én is az leszek!
Még nem tudtam elolvasni a leveled,mert magamra nincs időm.
Ügyeskedem,jó?
Kedves Szilvi!
Nagyon hasznos volt az írásod az írásjelekről. A 3pont elgondolkodtatott, mivel -bevallom- én is használom. Próbáltam hirtelen önismeretet tartani, de úgy érzem, hogy nem is a rossz szándék, vagy az elhallgatás vezérel, inkább az, hogy nem mindig merem kimondani a gondolataimat. Mindenki értse úgy, ahogy akarja, én is azt teszem.
1000 köszönet a sok érdekességért.
Szép napot
Eszter
Kedves Szilvia!
Sajnos az elektrónikus levelezés nagyon befolyásolja az írásjelek használatát még az idősebb nemzedéknél is.
Sietünk, mintha lemaradnánk valamiről.
Könnyebben, hamarabb ülök le a számítógéphez egy levelet megírni. Elvesz a személyes kapcsolat a gépen.
Jobban figyelek kézíráskor a helyesírásra, a jelekre, még a mondanivalómra is.
Írásod elgondolkodtatott a különböző írásjelek gyakori használatával kapcsolatosan. Ebből is tanultam. Köszönet érte.
Humoros szép napot!
üdvözlettel Etel
Kedves Szilvi!
Érdekes a 3 pont esete. Valóban, ilyen értelemben is lehet használni, de elég sokoldalú, azt hiszem. Én inkább egyfajta összekacsintásként használom, “tudod, mire gondolok, ugye?”
Mi a véleményed egyébként arról, hogy a kézírás begyakorlottsága egyre jobban csökken, hiszen a fiataloknak nincs idejük ezzel foglalkozni, mindent géppel írnak. Nem félő, szerinted, hogy belátható időn belül a grafológia tárgyát képező írásból már nem lehet olyan következtetéseket levonni, mint ami még manapság megtehető? Mi lesz a grafológia jövője? Nagy veszteség lenne, hiszen egycsomó segítő területen(pályaválasztás, iskolában problémák kiszűrése stb.) remek kiegészítő módszer.
Üdvözlettel:
Éva
Kedves Szilvia!
Köszönöm szépen a hasznos információt. Teljes mértékben egyetértek az általad leírtakkal.
Személyes véeményként elmondanám, engem határozottan idegesít a mondatvégi három pont.
Tiszteletlenségnek tartom, ha valaki nem fejezi be a mondanivalóját mintegy hangsúlyozva saját fensőbbségét az információval kapcsolatban. Ugyanígy érzek a beszélgetés közben elharapott fémondatokkal kapcsolatosan.Bosszant a sejtelmeskedés.
Szívesebben veszem, ha a beszélgetőpartner megtartja magának a véleményét, vagy a kérdéses információt, amennyiben nem óhajtja teljes egészében közölni azt.
Kedves Szilvia!
Temperamentumos személyiség lévén eléggé sokszor használok erőteljes írásjeleket, amikor ki szeretném hangsúlyozni a téma fontosságát,de semmiképp sem diktátori szándékkal, abszolút mértékben a demokrácia híve vagyok: mindenképp meghallgatom a másik fél véleményét. A leírtakkal ellentétben nálam a 3 pont a felesleges magyarázkodás mellőzését jelenti, afféle energiatakarékosságot és szinte csak olyan személyeknél kerül rá sor, akikkel érzelmileg-gondolatilag szinte azonos hullámhosszon vagyunk, vagy rá tudunk hangolódni a másikra. Üdv, Antonietta
Kedves Szilvia!
Bocsi, de csak most volt időm elolvasni ezt a levelet.
Érdekes, régen jobban igazodtunk a szabályokhoz. A kérdő mondat végére ?-et, a felkiáltó, felszólító mondat végére !-et tettünk. Az összetett mondatoknak is szabályai voltak. Ma inkább tesznek pontot a mondatok végére a sajtóban. Szerintem ez határozatlanságra utal. Esetleg félnek kitenni a felkiáltó jelet? Így egysíkú az írás, nehezebb hangsúlyosan felolvasni.
Előszeretettel használok – mondat közben – két gondolatjel közé ékelt mondatrészt, ami így pótolhatja a zárójelet is, de szerintem elegánsabb – esetleg régimódibb – annál. (Most kivételesen poénból megdupláztam.) Erről mi a véleményed?
A három pont csak bizonyos helyzetekben megengedhető, ahogy Antonietta írja, de igazat adok Kornéliának.
Szép napot kívánok!
Ez az írás lehet, hogy valami igazságot rejt????????? Meg kell, hogy mondjam, hogy én csak résznben értek egyet a leírtakkal!!!!!!!!!!
Miért ítélik el az, embereket, ha, sok, írásjelet, használnak???????????Nonszensz!!!!!!!!
Kedves Szilvia!
A kérdésem a következő lenne mit jelent ha valaki a mondat végén !? ezt használja? Lehet hogy hülye vagyok de ezt nem nagyon értem, hogy egyszerre felkiáltó jel és kérdő jel használata mit jelenthet nagyon sokszor látom olvasom és számomra ? jel az egész.
Lehet, hogy kicsit értelmetlen voltam elnézést.
Válaszát nagyon Köszönöm!
Üdv : Ilona
Kedves Ilona!
A kérdőjel mellett álló felkiáltó jel (?!) hasonlóan a halmozott kérdőjelekhez (???) értetlenséget, felháborodást: jelöl csak még nyomatékosabban, érzékeltetve a felkiáltást, de kifejezhet kétkedést is.
A három pont vagy hármaspont ( … ) egy írásjel.
A magyar helyesírásban három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül:
De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek.
Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt:
…s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / … Köszöntelek a távolból előre! Stb.
A három pont használatából szerintem messzemenő következtetést nem lehet levonni, fals.
Miért van az,hogy legelőször a negatív oldalát vettjük fel a három pont használatának?
A három pont, lehet a tapintat jelekénként is értelmezni.
A három pont tompításra, elgondolkoztatásra is alkalmas.
Ezt írod:
“Aztán „gondolsz, amit akarsz… de majd jól összeveszhetünk a félreértésen, ha nem azt gondolod, amire én gondoltam, hogy gondolj…”) Így akár bizonyos szövegkörnyezetben (chaten veszekedés, szakítás stb.) felfogható érzelmi manipulációnak, bizonytalanságban tartásnak is, ami semmiképp sem egyenes és jellemes dolog.
Sokat járhatsz fórumokra…:)
Nem értem mit jelent, hogy a kérdő- és felkiáltójelek halmozása (??? !!!) beteges tünet. Minek a tünete? Kicsit kiábrándultam a grafológiából ilyen kijelentésre.
Kedves Szilvia!
Én már tegnap megírtam, hogy engem teljesen meglepett, ez a mondat: Michon szerint a kérdő- és felkiáltójelek halmozása (??? !!!) beteges tünet. Mire vonatkozik hogy beteges?
Éva
Számomra oly türelmes és kedves Szilvia!
Hónapok óta rendszeresen olvasom fáradhatatlan, de érdekes és figyelemfelkeltő, a grafológia tudományába beavató levél-küldeményeit. Mivel lassan már 15 éve kedvenc szórakozásommal, az írással foglalkozom (két regény és néhány novella, esszé a produktum), eddig számomra természetesnek tűnt a három pont megfelelő helyen való alkalmazása… A felkiáltó és kérdőjelek halmozására viszont csak a legritkább esetben kerítek sort.
Köszönöm a sok-sok tanulságos írását, sokat tanultam belőlük.
Kívánok jó egészséget és további kitartó munkát. Üdvözli:
idősebb Soltész Béla
Kedves Szilvia!
Köszönöm szépen a grafológia leveleidet, nagyon hasznosak, én inkább önismereti célból tanulmányozom.
Ellenben, ma a mondat végi írásjelek a téma, amit nagyon hasznosnak találok.A mai írásban megerősítést kaptam egy dologról ami régóta foglalkoztat.
Van egy kolléganőm, aki minden írását felkiáltó jellel zárja.Munkatársi kapcsolatunk legelején ezt bántónak találtam, olyannak éreztem, mintha minden egyes üzenetével utasítani akarna engem, aki később kerültem oda a munkahelyre, mint ő.Úgy látom, sokat nem tévedtem.
Ja, és még valami.Előszeretettel alkalmazom magam is a három pontot mondataim végén.Ez jelent nálam elég sok mindent, leginkább amikor valamit nem merek leírni, vagy akinek szól úgyis betudja fejezni a mondatot.
Kedves Szilvia,
én is használom a három pontos mondat lezárást, de engem inkább az érdekelne, hogy egyes mondat végi szavakat(pl. …boldog névnapot), egy (‘) jellel zárnak le. Ezt miként lehet értelmezni? Köszönöm
Kedves Anonim,
a “Boldog névnapot” vagy hasonló jókívánságok utáni ” ) “zárójellel való befejezés feltehetőleg az intenetes levelezésben, chatelésben használatos emotikok, smiliek használatára vezethető vissza, ami egyre gyakrabban jelenik meg a kézírásokban is.
Én kedvelem ha sok az írásjel, mert segít az írásban nem érzékelhető metakommunikációs jelek pótlásában, így segít a mondanivaló pontos közlésében is !