Posts Tagged ‘Önbecsülés’
Istennő vagy Te is – a kézírás nem hazudik!
Elcsíptem néhány írásmintát az Olümposzról. A görög Istennők írásának grafológiai elemzése közben érdekes hasonlóságot vettem észre a földön élő, halandó nők kézírásával.
Ez alapján arra következtetésre jutottam, hogy ahány nő, annyi egyéniség, annyiféle gondolkodásmód, annyiféle hozzáállás az élethez, a férfiakhoz, de minden nő, Istennő!
Most a hét görög istennő legfőbb jellemzőivel ismerkedhetsz meg, és azt is megtudhatod, hogy kézírásuk milyen grafológia jellegzetességekről árulkodnak.
Vajon a te írásod melyik görög Istennőére hasonlít leginkább?
Szerezz önbizalmat cselekvéssel!
„A cselekvés az önbizalom és az önbecsülés megszerzésének sugárútja.” – ez az idézet sokáig kinn lógott az íróasztalom felett.
A cselekedeteink elárulják, hogy mekkora önbizalommal rendelkezünk, van-e önbecsülésünk. Más önbizalom mennyiséget tükröz az, ha pl.: elmész egy önismereti tanfolyamra és az idegenekkel teli terembe lépve, mosolyogva köszöntöd a társaságot, vagy ha inkább meghúzódsz a fal mellett vagy az ajtó közelében. Más önbecsülési és önbizalmi szintre vall, ha mered elmondani a véleményedet, ha kiállsz, felszólalsz önmagadért és érdekeidért, ha meg mered húzni a határokat, ha mersz nemet mondani, amikor szükséges, ha mersz kérdezni; és másra, ha nem.
Akinek hiányzik az önbizalma, az kevésbé aktív, kevésbé cselekszik.
A cselekvésnek ugyanis megvan az a sajátos vonása, hogy van mindig valamilyen látszata, valamilyen változást idéz elő. A cselekvés valamilyen eredménnyel, illetve következménnyel jár, amiért vállalni kell a felelősséget.
Önbizalom hiányos nyelvjárás
Minden tájegységnek megvan a jellegzetes nyelvjárása, sajátos szófordulatai. Önbizalomhiányfalván sincs ez másként.
Az önbizalom-hiányos emberek sokkal gyakrabban és nagy előszeretettel használnak bizonyos szavakat, kifejezéseket. Ezek a szavak, szókapcsolatok nemcsak arról árulkodnak a külvilág felé, hogy az illető nem hisz, nem bízik önmagában, alacsonyabb rendűnek tartja magát, önállótlan, fél a döntéstől, hanem önbeteljesítő jóslatként működve bele is betonozzák az önbizalom-hiányos állapotba, és megakadályozzák a változásban, fejlődésben.
„Az vagy amit egész nap gondolsz.
A lélek, akár a világ kapuja, befogad mindent.
A lélek, akár a világ kapuja, bezárul bármi előtt.”Tatiosz
Mi hát az a 10 önbizalom-hiányos kifejezés, amit érdemes mellőznöd vagy átírnod a lelki szótáradban?
1. „Nem lehet, nem tehetem.”
A hátterében rendszerint valamilyen külső ok vagy hatalom áll, ami erősebb nálunk, felettünk áll, és megakadályozza, hogy magunk döntsünk, a szívűnk szerint cselekedjünk.
„Jó nő = jó test”?!
A grafológiában a „p” betű alakításából következtethetünk arra, hogy egy nő mennyire tartja jó nőnek magát. Ha egy nő írásában a „p” alsó szára hurokká válik, akkor az illető elfogadta önmagát, mint nőt, sőt, élvezi nőies mivoltát, büszke rá. Ha azonban a „p” szára hiányjelhez hasonlóan szétnyílik, akkor a rajzoló nőiességében frusztrált, önmagát, mint nőt alábecsüli, illetve nem tudja elfogadni.
És tudod mi az érdekes? Az, hogy mind a kétféle „p” változattal egyaránt találkoztam már kifejezetten szép és kevésbé előnyös külsejű nő írásában.
Vajon mi befolyásolja, hogy hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, mint nőhöz?
10+1 tüntet, ami arra figyelmeztet, hogy ideje javítanod az önbizalmadon
Az önbizalomhiány könnyen felismerhető és az emberek többségénél jelenlévő tulajdonság, még akkor is, ha megpróbáljuk titkolni, esetleg ellensúlyozni azt.
Az önbizalomhiány azt jelenti, hogy nem fogadod el és kevesebbre becsülöd önmagadat másoknál, értéktelen és szeretetre méltatlan embernek tartod magadat.
A mindennapi életben számos olyan megnyilvánulással találkozhatunk, ami elárulja, hogy mi vagy társunk gyengén állunk önbizalom terén.
Önbizalomhiányról árulkodó 10+1 hétköznapi tünet
1. Árulkodó testbeszéd
Kisbetű, nagybetű – avagy egy grafológiai ellenmondás az önértékelés körül 1.
Nagyon érdekes grafológiával kapcsolatos kérdést kaptam e-mailben egy olvasótól, Pétertől (köszönet érte), amire ebben a blogbejegyzésben szeretnék válaszolni, mert úgy gondolom, hogy többeket is érdekelhet.
A kérdés így szól:
„Kedves Szilvia!
Tanulmányozom a grafológiát, de valamit nem értek, nem hagy nyugodni. Ugye minél nagyobb betűkkel ír valaki, annál nagyobbnak hiszi magát, ez az önkitágítás. Vagyis aki szemmel láthatóan az átlagnál nagyobb betűkkel ír, önértékelése magas lehet, többnek hiszi magát, mint egy átlagember, nem visszahúzódó, félénk.
Egy könyvben legalábbis ezt olvastam.
Azt nem értem, hogy régebben az iskolai osztályban a legnagyobb menő gyerek, aki tényleg karizmatikus, magas önértékelésű. ( Egyszer magára is írta, hogy Isten, de nem szólták le érte, sőt nevettek, tehát pozitívan értékelték a többiek, mert egy jófej gyerek volt, akit mindenki bír) tehát ő szemmel láthatóan “nagyobb” volt, mint a többi ember. Úgy értem, hogy a társaságban nagyobb szerepe volt, igazán nagyra értékelte magát. Viszont ő roppant kicsiny betűkkel írt. Tehát nem értem ezt az ellentmondást.
Ezt ön mivel tudná magyarázni?…”
Amikor a válaszon gondolkodtam két részre bontottam a kérdést:
- egyrészt a kis betűs – nagybetűs írás és az önértékelés kapcsolatára,
- másrészt konkrétan arra, hogy milyen plusz tulajdonsággal vívhatta ki ezt a „nagymenőséget” a fiú a „roppant kicsiny betűi” ellenére.
Kezdjük az elsővel: a kis betűs – nagybetűs írás és az önértékelés kapcsolat.
Érzelmekkel zsarolók
Semmi nem teszi úgy tönkre a kapcsolatok meghittségét, mint az érzelmi zsarolás.
Sokszor van úgy, hogy bizonyos céljaink, vágyaink megvalósításához szükségünk van mások együttműködésére, segítségére, ehhez pedig meg kell győznünk, magunk mellé kell állítani őket valamilyen módon.
A meggyőzés történhet tisztességes és tisztességtelen módon.
Mi az érzelmi zsarolás?
A befolyásolás akkor válik érzelmi zsarolássá, ha a zsaroló oly módon manipulál minket, hogy közvetlen vagy közvetett módon azzal fenyeget, hogy megbüntet, ha nem teljesítjük a kívánságát.
A környezetünkben élők közül bárki válhat érzelmi zsarolónkká: szülő, gyerek, férj/feleség, barát, munkatárs, főnök. Velük elég közeli intim kapcsolatban állunk, így az idő folyamán könnyen kiismerik, hogy mi a gyenge pontunk, mire reagálunk érzékenyen. Tudják, mivel lehet minket megfélemlíteni, sakkban tartani, bűntudatot kelteni, nyomást gyakorolni ránk, hogy szándékaink és érdekeink ellenére, kénytelen kelletlen teljesítsük a kívánságukat.
Read the rest of this entry »
Önvád és grafológia
Az emberek többsége rendszeres belső kommunikációt folytat önmagával. Nem azért, mert őrült, hanem mert a kommunikáció, mint információcsere az emberi élet egyik alapvető szükséglete, és mert a kommunikáció révén kapcsolatot teremtünk önmagunkkal. A legtöbb belső párbeszéd (bár gyakrabban monológ) rendszerint arról szól, hogy szidjuk, becsméreljük, korholjuk, leckéztetjük és fegyelmezzük önmagunkat.
Belső párbeszéd önmagunkkal
Előfordult már veled is, hogy a homlokodra csapva felkiáltottál: „Ennyire hülye nem lehetek!” vagy mondod-e néha magadnak, ha valami hibát követsz el: „Te képtelen vagy bármit is jól csinálni! Hogy lehetsz ennyire szerencsétlen?” Read the rest of this entry »


