A számítógép-kultúra, az elektronikus ügyintézés és üzenetváltás térhódítása jelentősen háttérbe szorította a kézírás gyakorlását.
Ám – ahogy Umberto Eco olasz író fogalmazott – „… ha a technika el is sodorja a kézírást az életünkből, az még művészetként tovább élhet.” És ennek legkedveltebb formája napjainkban a reneszánszát élő kalligráfia.
Mi a kalligráfia?
A kalligráfia egyrészt a díszes, szép (folyó) kézírást jelent, illetve annak művészi fokú gyakorlását. A Közel- és a Távol-Keleten valódi művészetnek és az inspiráció szolgálójának tekintették a díszesen megírt szövegeket, Európában pedig a középkori szerzetesek iniciálékkal díszített kódex és Biblia másolataiból ismerhetjük.
Emellett kalligrafikus írásnak nevezzük a rendezett, szabályos folyó vagy folyamatos zsinórírást is. Japánban a kalligráfia az általános iskolai oktatás és írástanítás része. A japán gyerekek több éven át tanulják a finom manuális és folyamatos mozdulatokra épülő szép kézírást. Magyarországon 1906-1948 között ezzel a kalligrafikus szépírással tanították a betűvetést a nebulóknak.
Ám a régi időket idéző gyönyörű romantikus betűkbe, a klasszikus írásmódba, a vastag és vékony vonalak hajlékony táncába oly könnyű beleszeretni! Nem véletlen, hogy napjainkban ismét egyre nagyobb érdeklődésnek örvend a kalligrafikus szépírás, ami új a díszítésen túl új funkciót is kapott.
Mi kell a kalligráfiához?
Nem kell hozzá más csak egy speciális pontvégű vagy vágott hegyű toll és tollszár vagy ecset, tinta és papír – és persze némi türelem és kitartás. Ám a kalligráfiával készült szemet gyönyörködtető alkotások megérik az időt és a fáradtságot.
Mire jó és miért jó a kalligráfia gyakorlása?
A kalligráfia kreatív és önterápiás hobbiként is alkalmazható.
Gyakorlati és kreatív szempontból azért jó, mert a kalligrafikus írással gyönyörű képeslapok, levelek, meghívók, ajándékkártyák, oklevelek, emléklapok, ültetőkártyákat, menükártyák, fűszercímkék és inspirációs szövegek, idézetek készíthetők.
A kalligrafikus tollakkal való munka picit más nyomóerőt és mozdulatokat igényel, mint amit a hagyományos és automatizálódott kézírásunk közben megszoktunk, így ezek elsajátítása és begyakorlása a kézügyességet is fejleszti.
A finom vonalak elkészítése segít lelassulni, befelé figyelni, a jelenben maradni és egyfajta meditációs nyugalmi állapotot idéz elő. Egy szépen írt szöveg elkészítéséhez koncentráció, aprólékos figyelem, kitartás, elmélyülés és türelem szükséges. Ezekben mind fejlődhetünk a kalligráfia által, és ez életünk többi területére is kihat.
A kalligráfia gyakorlói úgy tartják, hogy az írásba vitt tudatosság és a jelenlét mentális változást idéznek elő. Ha egy számunkra különleges fontossággal és értelemmel bíró szót vagy mondatot (pl.: „béke”, „boldogság” vagy „Szeretem és elfogadom magamat”, „Egészséges vagyok”) sokszor vagy különös gondossággal szépen, illetve a megszokottól eltérő módon megformált betűkkel leírunk, az motiválóan és önszuggeszciós módon hat ránk: a jelentéstartalom átjárja a tudatunkat, sejtjeinkbe ivódik és a részünkké válik.
