A grafológiai elemzés fontos szempontja, hogy az adott íráskép miben és mennyiben tér el a normaírástól.
A normaírás vagy sztenderd írás az, amit általános iskola első osztályában megtanulunk. A grafológus ebből kiindulva vizsgálja az eltéréseket, egyéni változásokat.
A grafológus azonban még a grafológiai elemzés előtt utánajár annak, hogy a vizsgált személy milyen normaírás alapján tanul meg írni. Ez azét fontos, mivel a normaírások koronként és nemzetenként is változnak, eltérőek lehetnek. Más a dőlés, a betűk szélessége, a zónák aránya, a betűk alakja, díszítettsége
Így pl.: egy kézírásban egy erősebb jobbra dőlés más értelmezést hordoz akkor, ha a normaírás álló volt, és mást, ha már eleve enyhén jobbra dőlt.
Magyar normaírások akkor és most
Szépírás
Magyarországon 1906-1948 között az un. “kalligrafikus szépírással” tanulták a betűvetést a nebulók. A magyar szépírás sztenderd betűi:
- az angol Castairs mintát követték,
- a betűk 50-68°-os szögben jobbra dőltek,
- középvonásai ellipszisre épültek,
- az egy és kétzónás betűk aránya 1:2,5 volt,
- a szóközök nagysága egy kisbetűnyi távolság volt,
- az írás szépségét egyrészt a nagybetűk díszes kezdővonala és az ívelt formák, másrészt az árnyékolt vonalak (a felfelé haladó vékony hajszálvonalak és lefelé menő vastagabb vonalak) adták.
Luttor–féle zsinórírás
A Kalligrafikus szépírást az 1925-ös tanterv megjelenése után egyre több kritika érte, mert formáinak megértése és alakítása miatt nehezebben tanulható. A reformírás élharcosa, a Luttor Ignác kidolgozott egy újfajta írásmódot, ami jóval egyszerűbbnek tűnt, mivel kevesebb megszakítást és tollfelemelést igényelt.
A Luttor-féle zsinórírás jellemzői:
- az addigi dőlt betűket 90 fokos álló betűkre cserélte.
- alapformája a legegyszerűbb nyomtatott betű, illetve körformára épült,
- egyenletes vastagságú, árnyékolatlan vonalakkal készült (zsinórírás),
- az írás folyamatos, tehát a szó leírása közben nem emelik föl a tollat, vagyis az írás vonala a szó kezdő és végpontja között megszakítatlan.
Modern egyszerűsített álló írás 1956-tól:
Magyarországon 1956-tól a körformára épülő, „c”-kötéses, úgynevezett egyszerűsített álló írás van érvényben.
Főbb jellemzői grafológiai szempontból:
- Körformára épül,
- Minden zóna (alsó, felső és középső zóna) magassága 3 mm, vagyis a zónák aránya: 1 : 1 : 1.
- A sztenderd szerint középzónás betűk szélessége, illetve a betűket összekötő ív távolsága is 3 mm, azaz arányuk 1:1.
- A betűk c-s kötéssel kötöttek.
- A kötési mód árkádos
- A betűk tengelyének dőlésszöge 90 fok, ezért mondjuk álló írásnak.
Ahány ház, annyi szokás – avagy, más nemzetek normaírásai
A különböző korok, országok és nemzetek normaírása nem mindig egyforma: más lehet a dőlés, a betűk szélessége, a zónák aránya, a betűk alakja, díszítettsége stb.
Ezért a grafológusnak fontos tudnia, hogy mikor és mely országban, mely norma szerint tanultál írni, hogy ahhoz viszonyítsa az írásodat, nehogy félreelemezze, félreértelmezze a betűket.
Ezen a Pinterest táblán az angol, amerikai (USA), francia, olasz, román, cseh/szlovák latin betűs sztenderd írást és az orosz cirill betűs sztenderd írás betűit láthatod.
Kedves Szilvia!
Ismét egy szuper összeállítással örvendeztettél meg.
Köszönet érte!
peszter0121
Szia Szilvi!
Olyan rég adtál életjelet Magadról.
Köszönöm,hogy eszedbe jutottam.
Egy fogászati kezelés miatt már itthon vagyok,így van egy kis időm töltekezni.
Szép napot!
Józsi
Nem korai kicsit az az évszám a Luttor-féle normaírásnál?
(https://picasaweb.google.com/lh/photo/ONrpZJ0p0colQRKvE2zQ9zE_cttSs-mM3pqUq5S83gw?feat=directlink)
Pontosítás, kiegészítés:
Luttor Ignác a zsinórírás néven ismeretes írásrendszerét 1924-ben alapozta meg, (http://lexikon.katolikus.hu/L/Luttor-%C3%ADr%C3%A1s.html) aminek tanítását 1927-ben javasolták. A hazai iskolákban 1932 -től folyamatosan vezették be, 1936-40 között volt kötelező. 1945 után már csak egyes elemeit alkalmazták, mivel a zsinórírást túl mesterkéltnek találták, és jellegzetes hurkolásai átmetszései miatt a tanulók írása gyakran olvashatatlanná vált.
HM. nem is gondoltam volna. És elárulod a példádra a választ, Szilvi? 🙂
Nekem némileg elérőek a – dokumentumokkal is alátámasztott – ismereteim erről. 1924-ben a Luttor-féle normaírás alapjául nagy részben szolgáló német folyóírást (Sütterlin) vezették be Németországban. Ettől kezdve Luttor elvileg már fogalkoz(hat)ott a saját nevéhez fűződő folyóírással, de normaírásnak az ő módszerét akkor még nem lehetett nevezni. Ahhoz, hogy egy írástanítási módszert normaírásnak nevezzünk, mindenképpen az kell, hogy a mindenkori oktatási kormányzat engedélyezze annak egységes alkalmazását valamely iskolában. A Luttor-féle folyóírás esetében ez legkorábban 1933-ban volt.
http://urban.danubian.hu/grafologia/normairas/luttor_1936.jpg
Én a mai napig ugyanúgy írok ahogy megtanítottak rá (azaz normaírással)… Nem lett csúnyább se egyedi az írásom
Sajnos nem tudok képet beszúrni, így csak belinkelem, milyen normaírással tanultam 🙂 Hitelesen másolt abc 🙂
http://kalligrafiaklub.hu/sites/default/files/u5/beolvasas00041.jpg
Tisztelt Szabó Szilvia !
Tetszik a honlapja, köszi a sok infót.
1. A német gót kézírást is feltüntethetné esetleg, mert az (is) teljesen más.
2. Ismeri a “Vimala” személyiség-fejlesztő ABC-t ? Ennek az írásmódnak a gyakorlásával megalkotója szerint javíthatunk a személyiségen. Biztosan van benne valami, de alapvetően minden írásmód gyakorlásával fejleszthetjük személyiségünket. Egyébként ez a Vimala írásmód szerintem a zsinórírásra vezethető vissza.
3. Szerintem a személyiséget fejlesztésére egyébként a gyorsírás a leghatékonyabb. Érdekes lenne vizsgálni, hogy a gyorsírás mennyire hat vissza a tudatosabb nyelvhasználatára, az értelem, az intelligencia fejlesztésére.
Kedves Szilvia!
Nagyon jók az összeállításaid , minden szavát élvezem.
Hálásan köszönöm ;Erzsébet
Kedves Szilvia !
Már tizenéves koromban nagyon érdekelt az irás elemzése. Most 67 vagyok. Én még a kézzel irott levelek, üzenetek korában nőttem föl. Személyes találkozás nélkül is sok információt közvetitett a kézirás.
Az évtizedek során ugyan változott az irásom, de tőbb elemző /egymástól független/ “jellemrajza” alapjaiban teljesen megegyezik.
“A szem a lélek tükre”-mondja a közmondás. De igaz ez a kézirásra is.
Nagy öröm számomra az elemzés technikájának megismerése.
Köszönöm Takácsné Erzsébet
A mostani magyar normaírás mind közül a legkínosabb, amolyan gyerek ákom-bákom… a régi magyar szépírás a legszebb.A francia túl sok, a cseh is szép, de szebb az orosz.