Az apa személye fontos szerepet tölt be mind a fiúk, mind a lányok életében és személyiségük fejlődésében.
A gyermekkor során az Apa – az általa képviselt férfias, Jang energiaminőséggel – a hatalom és autoritás megszemélyesítője. Ő az, aki rendre és fegyelemre tanítja a gyermeket azzal, hogy szabályokat és korlátokat állít elé, irányít, védelmez, és ha kell fegyelmez. Szemben az anyával, aki inkább féltő szeretetet, gondoskodást és gyengédséget nyújt.
Az apa feladata, hogy:
- megnyissa a gyermek előtt a külvilágot és segít azt felfedezni,
- megismertesse a gyermeket a társadalmi normákkal, és megkövetelje azok betartását,
- fegyelmezéssel meghúzza számára a határokat,
- ugyanakkor segíti őt a kezdeményezésekben, ösztönözze és táplálja ambícióit,
- segítse a nemre jellemző viselkedésformák kialakítását.
Az apa szerepe a fiúk és a lányok életében
A fiúk számára az apa az elő számú követendő minta, ővele azonosulnak. Az apától lesik el, hogyan viselkedik egy férfi az élet különböző területein, hogyan bánik a nőkkel, a férfitársakkal, az idősekkel vagy az elesettekkel, hogyan viselkedik a munkában, a játékban vagy akár autóvezetés közben, hogyan kezeli a felmerülő problémákat.
A lányok esetében az apa jelenléte és személyisége az önbizalom, önérzet, önállóság kialakulásában játszik jelentős szerepet, befolyásolja az iskolai teljesítményt, a pályaválasztást, és kihat a későbbi párválasztásra is.
Egy szeretetteljes, de korlátozó személyiségű apa mellett a kislányokban gyakran a hagyományos feminin vonások erősödnek fel, a matriarchális szerepkörrel azonosulnak. Felnőttként a párkapcsolatban a kiegészítő, gondoskodó, alávetett szerepben találják meg önmagukat. Míg a szeretetteljes, de önállóságot biztosító apa mellett a kislányból is önérzetesebb, önérvényesítőbb és vállalkozóbb szellemű felnőtt lesz.
Hol érdemes vizsgálni az apai hatást a kézírásban?
A grafológiai térszimbolika szerint a jobb oldal a férfias, apai oldal. Itt jelenik meg a külvilág, a közösség és a jövő is, ami felé haladunk, és aminek felfedezésében az apa segítheti a gyermeket.
A kézírásban érdemes megvizsgálni az írástömb (de akár a cím/megszólítás és aláírás) helyzetét is, illetve a jobb margót, amiből kiderül, hogyan helyezzük el magunkat a világban, a társadalomban, mennyire törekszünk a külvilág és a közösség felé, mennyire fontos számunkra a jövő, a haladás, a dolgokban való aktív részvétel.
A jobbra tolt írástömb esetén apával való azonosulás, az apa utánzása, követése, imádata, illetve a neki való megfelelni akarás van jelen. Az ilyen ember sikerorientált. Erős önérvényesítési, önmegvalósítási törekvés és tevékenységi ösztön jellemzi – mind a munkában, mind a magánéletben.
A balra tolt írástömbnél az anyai dominancia, a nőies vonások, a visszafogottabb hozzáállás mutatkozik meg.
A betűk – különösen az ovál (a, o), mint önértékelés mutató betűkben – jobb oldala is érdekes titkokat tárhat fel. Ha itt valamilyen sérülés: horpadás, csomó, szög látható, akkor ott feltételezhető valamilyen apával kapcsolatos negatív élmény. A túl nagy elvárások vagy a negatív kritika lelki gátlásokat, bizonytalanságokat, görcsöket, szorongást okoz az önértékelésben. Míg a jobb oldali hurkok önértékelést erősítő pozitív élményeket, dicséretet, elismerést jelölnek.
A betűszimbolika tekintetében a „d” betűt is célszerű szemügyre venni. A d betű jól közvetíti a családi viszonyokat, az anya-apa kapcsolatát, ahogyan azt a gyermek látta, és ami mintául szolgált számára a férfi-nő kapcsolatokhoz. A d betűben az ovál jelzi az anyát, a szár pedig az apát.
Rengeteg „d” változat van. Most csak két jellegzetes és gyakori változatot említek meg. Az egyik a hurkos szárú d, ami pozitív apaképről árulkodik, a másik pedig ováltól elszakadó, eltávolodó vagy az oválba beleszúró d szár, ami problémás szülői viszonyt, és negatív apai mintát sejtet.
Az „f” betűk mint a férfiasság betűje, amiatt érdekes, mert a férfi írásában azt mutatja, hogyan viszonyul az illető a saját neméhez és mennyire fogadja el önmagát, mint férfi. Míg nők kézírásában az f alakítása azt tárja fel, hogy a nő mit keres a férfiban és mit talál vonzónak.
