“Mit lehet tenni, hogy a gyermek a lehető legjobban használja a kezét? Hogy szép legyen az írása?”

– ezt a kérdést kaptam egy kedves olvasómtól, köszönet érte. 🙂

Az íráshoz a szem és a kéz összehangolt munkája szükséges, ugyanakkor az írásmozgás kivitelezése szempontjából elengedhetetlen a kéz anatómiai fejlődése és finom motorikus mozgás fejlesztése.

Az írástanulás kezdetére azonban még nem fejlődik ki az összes kézcsont, nem záródnak a csöves csontok, és a kéz irányítását végző érző és mozgató idegpályák sem velőhüvelyesedtek, izolálódtak, emiatt a mozgások átterjedhetnek a szomszédos területre. Emiatt a leírt betűk és elemek elnagyoltak és pontatlanok lehetnek.

A gyermek kezét tehát folyamatosan edzeni kell, hogy a gyermek megfelelően tudja használni az ujjait a ceruzafogásnál, megfelelő erővel rendelkezzen és hogy a kézmozgása pontosabb legyen.

Számos játék és elfoglaltság létezik, amivel fejleszteni és erősíteni lehet a gyermek, úgy hogy ő is élvezze ezt.

10+1 tipp kézügyesség fejlesztésére írástanuláshoz

1. Gyurmázás, agyagozás
Mindkettő erősíti a kezek izomzatát és a térlátást is fejlesztik. Az írószerboltban kapható különböző színű gyurma is, de olcsóbb, házi megoldásként só-liszt gyurmát is készíthetünk a gyermeknek.

2. Árnyjáték, ujjbábozás
Mindkettő abban segít, hogy a gyermek egymástól elkülönülten és koncentráltan tudja mozgatni az egyes ujjait. Találjatok ki történeteket vagy a gyermek kedvenc meséjét próbáljátok eljátszani csak a kéz és az ujjak használatával. Ujjbábozás esetén akár lemosható filccel vagy festékkel arcot is rajzolhattok a figuráknak, úgy még élvezetesebb.

3. Papírhajtogatás, origami
A papírhajtogatás ugyancsak fejleszti a kézügyességet, hiszen az igazán szép alkotásokhoz fontos a pontos hajtogatás és illesztés. Az elkészült munkákat utólag ki is lehet festeni, de használhatunk akár színes papírokat is.

4. Papírkép készítés
Az ollóval való vágás és a ragasztás nagy figyelmet és kézügyességet igényel. Ha kisgyermek nem bánik biztosan az ollóval, akkor kezdetben a papírtépést is alkalmazhatjuk.
Csodaszép képmontázsok születnek, ha a gyermek a neki tetsző színes, szép képeket kivágja az újságokból, majd azokat egy nagy kartonlapra ragasztja fel.

Tipp: A gyerekkel közösen dolgozva készítsük el mi is a saját pozitív, teremtő gondolkodásra ösztönző képmontázsunkat! Válasszunk olyan képeket, amelyek olyan dolgokat, jelenteket ábrázolnak, amire mi is vágyunk, amit szeretnénk elérni, bevonzani az életünkbe. (pl.: nyaralás a családdal, pihenés, a vágyott állást szimbolizáló kép stb.)

5. Lánc vagy gyöngyfűzés
A szemek és a kéz koordinációját javító, a mozdulatok pontosságát fejlesztő játék inkább a kislányok kedvelt elfoglaltsága. Az elkészült karkötők, nyakláncok akár ajándékba is adhatók.

6. Festés
Ha a gyermek nagyon görcsösen fogja a ceruzát, vagy azt erősen rányomja a papírra, akkor érdemes a festéssel próbálkozni, hiszen az ecsethasználat segíti a finomabb, lágyabb mozdulatok megtanulását, és a kéz ellazítását.

7. Színezés
A színezéssel a kontrollkészség fejleszthető. Ma már sokféle színező, kifestő könyv és füzet létezik. Érdemes olyat választani, ami témájában kapcsolódik a gyermek ízléséhez, érdeklődéshez.

8. Rajzolás sablonnal
Keménypapírból vágjunk ki különböző alakú sablonokat, formákat, amelyet aztán a kisgyereknek kell körülrajzolni, majd kiszíneznie, kidekorálnia. Készíthetünk különböző álarcokat, vagy papír öltöztethető babát a kislányoknak ruhasablonokkal.

9. Kopírozás
A kopírozással a vonalkivetés pontossága fejleszthető. Fektessünk egyszerű háztartási sütőpapírt a lemásolandó ábrára, fogassuk le gémkapcsokkal, hogy ne mozduljon el.

10. Rajzolás
A rajzolás a legtöbb gyermek számára kedvelt elfoglaltság. Fontos, hogy minél többféle rajzeszközt biztosítsunk a gyermek számára, és ügyeljünk arra, hogy a ceruzák ki legyenek faragva, az ecsetek alaposan ki legyenek mosva használat után, nehogy összeragadjanak, megkeményedjenek a szálak. A rossz rajzeszközök csökkentik a rajzolási kedvet, a sikerélményt.

10 +1 Lusta nyolcas
Rajzoljunk a levegőbe nagy elfektetett 8-asokat háromszor először a bal, majd a jobb kézzel, végül minkét kézzel együtt. A lusta nyolcas rajzolása segít két agyfélteke összehangolásában, javítja a koordinációs készséget. Mi, felnőttek is bátran elkezdhetjük, ha azt tapasztaljuk, hogy olvasás közben a szemünk átugrik egy szót vagy sort. Ez a legolcsóbb és bármikor alkalmazható gyakorlat.

Melyiket próbáljátok ki először?

10+1 tipp kézügyesség fejlesztésére írástanuláshoz
Cimke:                             

Egy gondolat a “10+1 tipp kézügyesség fejlesztésére írástanuláshoz” -hoz

  • 2011. november 10. csütörtök at 12:57
    Permalink

    RENDKÍVÜL hasznos tanácsok!

    Kalligráfusként hozzá is fűznék a pontokhoz néhány dolgot, saját tapasztalataim, a gyermekeimen megfigyeltek, és más gyerekekkel kapcsolatban látottak alapján (saját vélemények)
    1. A kézizomzat erősítése sokkal fontosabb, mint ahogy azt sokan gondolják. És a gyurma valóban egyik legjobb edzőeszköz. Az írás során órákon át tartó statikus, egyirányú erőkifejtés van, úgy a ceruzára, mint a papírra nézve, és a statikus erőkifejtés hosszú távon igen megterhelő. Minél edzettebbek a finom mozgatóizmok, annál kevésbé fog a gyerek keze “fájni”, görcsölni, stb az írástanulás során. Meggyőződésem, hogy első osztályban az írásgyakorlás “utálatának” kialakulása egyenesen arányos az edzetlenség mértékével. A kéz görcsölése, fájdalma ugyanaz a jelenség, mint amikor egy hozzá nem szokott felnőttnek nagy terhet kell a karjában tartania hosszabb ideig, és úgy érzi, “leszakad”.
    2. Az elkülönültség és koncentráltságon túl a KÖNNYEDSÉG kialakulásának elősegítője. Ugyan nem szól róla a fáma, de ha a gyurma az erőnléti edzés, akkor ez a kettő a levezetés, lazítás.
    3. Ez így kerek 🙂
    4. A félelmetes olló :)A szülők gyakran elfelejtik, hogy tulajdonképpen csak ők rettegnek. Pedig a megfelelő olló egy nagyon fontos dolgot is megtanít: A megfelelő tartással, a megfelelő irányú mozdulattal annyi, és CSAKIS annyi erőt kifejteni, amennyi szükséges. Többek között azért tartom jó eszköznek, mert csak akkor működik, ha helyesen használják.
    5. Szintén no comment a hasznosságával kapcsolatban.
    6. Így van. Igazából arra lenne célszerű törekedni, hogy az íróeszköz kezelése a lehető legkönnyedebb legyen, azaz minél kevesebb erőt igényeljen. Napjainkban az íróeszközök kezelése olyan mértékben alapul a papírra kifejtett erőn (pl golyóstoll), hogy még mondjuk is a gyereknek, hogy “nyomd oda” 😀 Ráadásul az íróeszköz súlya is jelentőséget kap, sokan nem is érzik magukat jól, ha nem nehezebb golyóstollal írnak. Máig őrzök olyan képeket viszont, ahol 4-5 éves gyerekek próbáltak egyszerű, hegyesre metszett lúdtollal rajzolni. Pillanat alatt megértették, hogy nem a toll hegye ír, hanem a tinta, és megdöbbentő volt, ahogy kezelték ezt a gyakorlatilag nulla súlyú, igen érzékeny hegyű, mártogatós íróeszközt. Egyszerűen nem a tollra figyeltek, hanem a tintára.
    7. Nem elhanyagolható az sem, hány ezerszer végzi így el a kéz az íráshoz szükséges fel/le és körkörös mozdulatokat, különösen, ha arra irányítja az ember, hogy apróban színezzenek.
    8. Abszolút
    9. Szintén
    10. Annyira igaz ez, hogy minden bizonnyal azért is lett hamar “írásbiztos” elsőben a fiam, mert szó szerint több száz lapot rajzolt tele az iskolaévet megelőző szünetben (is).
    10+1. “edzés” szempontjából is van egy igen jótákény hatása. Nem szokott szó esni arról, hogy az írás nem csak a kézben, de az egész karban is történik. Ez a módszer viszont a teljes kar koordinált izommunkáját edzi.

    Elnézést, hogy ilyen hosszú voltam.

    Köszönöm

    Dezső

  • 2011. november 10. csütörtök at 16:10
    Permalink

    Kedves Dezső, köszönöm a hasznos kiegészítéseket, véleményt, tapasztalatokat. 🙂

  • 2011. november 10. csütörtök at 19:58
    Permalink

    Kedves Szilvia, nagyon örülök, hogy hasznosnak látod, megtisztelsz vele. Az írással – bár más megközelítésből, mint egy grafológus – elég behatóan foglalkozom, és ha ilyen gombot nyom meg rajtam egy jól megírt cikk, hajlamos vagyok túl hosszan belecsapni a témába 😀

  • 2012. július 21. szombat at 11:39
    Permalink

    Szilvia!

    Nagy érdeklődéssel olvastam a fenti írásodat és a hozzászólásokat. Felnőttköri diszlexia és diszkalkulia hátráltat az élet több területén; emberi kapcsolatok, hivatás, kézügyesség és figyelem.Az írásképem tinédzser korom óta lényegében nem változott, a betűim meglehetősen kuszák.Stressz hatására erősödnek a tünetek- a ceruzát tollat meglehetősen görcsösen fogom.Különös módon ennek ellenére jól rajzolok, elsősorban embereket.
    Idegen helyen nehezen tájékozódom, ami most már- túl a 4. x-en, egyre jobban zavar. Aktívan keresem azokat a lehetőségeket és terápiákat, amelyek segíteni tudnak. Véleményed szerint mit lehet tenni?

    Üdvözlettel; Zoltán

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .