Ursula Affemann német grafológus a munkacsoporton belüli szerepeket és azok ideális arányát kutatta. Egy csapat jó teljesítményéhez nem elegendő a szakértelem, fontos az is, hogy a csapattagok illeszkedjenek egymáshoz és együtt tudjanak dolgozni.

Affemann, a személyügyi grafológia kiemelkedő alakja nagyon eredeti és hatékony módszert dolgozott ki, ami a színtipológia módszereként vált ismertté. Az elnevezés onnan származik, hogy Affemann a munkatársakat teljesítményük, képességeik és adottságaik alapján öt csoportba osztotta, és önéletrajzaikat zöld, kék, lila, piros és szürke színű dossziékba gyűjtötte.

ha kell egy jó csapat

Milyen színű csapattag vagy?- az írásod elárulja

Zöld: a dinamikus, sokoldalú stratéga

A zöld típust sokszínűség, szellemileg mozgékonyság magas intelligencia jellemzi. Tevékeny, tugalmas és alkalmazkodó személyiség, aki jó helyzetfelismerő képességgel, szervezőképességgel rendelkezik. Átfogó terveket készít és jó problémamegoldó. Optimista, pozitív szemléletével lelkesíti a csapattagokat, katalizátorként működik működik. Kiváló vetető lehet belőle.

Grafológiai jellemzők:

  • gyors, jobb tendenciás, jobbra dőlt írás,
  • egyszerűsített és/vagy nyomtatott betűk
  • tiszta, átlátható térbeosztás
  • közepes vagy gyenge nyomatékú,
  • hajlékony, könnyed, folyamatos vonalvezetés
  • kötött vagy csoportosan kötött betűkötések
  • jó betűkombinációk
  • közepes méretű, széles írás
  • girlandos vagy szöges girlandú duktus

Kék: a szorgalmas és felelősségteljes adminisztrátor

A kék típus kötelességtudó, felelősségteljes, megbízható és lelkiismeretes munkaerő. Kitartó és módszeres feladatvégzés jellemzi, a monotonitást is jól tolerálja. Stabil ember, aki kellően objektív és kritikus, érzelmeit nem engedi eluralkodni. Szükség esetén jó vezető válhat belőle.

Grafológiai jellemzők:

  • világosan tagolt, rendezett, szabályos írás
  • a sorok és margók egyenesek
  • kissé merev
  • álló vagy enyhén balra dőlt
  • közepes vagy erős nyomatékú
  • kötött betűk
  • pontos ékezetek és t áthúzások

Lila: a tehetséges kreatív

A lila fantáziadús, ötletes és újító személyiség, aki gyorsan reagál és rendkívül mozgékony. Szívesen vág bele akár kockázatos dolgokba, vezetőként impulzív döntéseket hoz. Nem szervezi és ellenőrzi kellően a munkáját, az adminisztratív, monoton feladatokkal kevésbé boldogul, és a hosszú távú egyenletes teljesítmény is gondot okozhat számára. Nagyfokú fejlődésigény, önmegvalósító törekvések jellemzik, szeret a reflektorfényben állni, reprezentálni, és szüksége van az elismerésre. Kapcsolatterem-tőképessége jó, de kevésbé alkalmazkodó típus.

Grafológiai jellemzők:

  • gyors, mozgáshangsúlyos, szabálytalan írás
  • változó dőlés és kötésmód, fonalasodással
  • nagy szótávolság, kötetlenség
  • egyedi és eredeti betűformák
  • gazdagítás a felső zónában, változatos és előrefutó ékezetek
  • inkább nagy írás, nagy térfoglalással
  • gyenge nyomaték

Szürke: a jó feladat végrehajtó

A szürke nehezen lelkesíthető és motiválható, mivel önmegvalósítását nem a munkában, a szakmájában keresi. Nem túl kreatív és fejlődőképessége is gyenge. Fél az önálló és felelősségteljes munkától, ám ha megmondják neki, hogy mit és hogyan csináljon, azt maradéktalanul végrehajtja. Szereti a rutinmunkát és ha irányítják. Nem lendíti előre, de nem is akadályozza a csoport munkáját.

Grafológiai jellemzők:

  • írása gátolt, merev
  • sablonos, iskolásszerű, vagy nyomtatott betűs
  • kisméretű, szűk
  • álló vagy balra dőlt
  • inkább kötetlen
  • az ékezetek erőtlenek, a t áthúzások alacsonyak
  • a sorok és a szavak végei leesnek.

Piros: a rendbontó problémás

A piros típúsba az akadékos, gáncsoskodó, folyton elégedetlen és kritizáló személyiségek tartoznak, akik negatív hozzáállásukkal, rendszeresen aláaknázzák a többiek munkáját. Képtelenek az együttműködésre, és ahelyett, hogy megoldanák, inkább csak gerjesztik a problémákat és a konfliktusokat. Vezetőként hatalmaskodó zsarnok, aki beosztottaival cinikus és megalázó, kollégáit pedig kihasználja.

Grafológiai jellemzők:

  • gyors, kapkodó, hanyag és szabálytalan írás,
  • magas feszültségi fok, rángatott és szoros mozgás
  • változó dőlés, nyomás és kötésmód
  • térkihasználása rossz és rendetlen, a sorok egymásba fonódnak
  • nehezen olvasható
  • nagy méret és szárkilengések
  • szöges betűk, kampók és háromszöges alsó hurkok
  • nagy és/vagy szúró kezdő és végvonalak

Az életben ritkák a tiszta típusok, inkább kevert karakterekkel találkozhatunk (pl.: szürkéskék, kékeszöld) és mindenki számára lehetőség van a fejlődésre vagy a visszafejlődésre.

Milyen az ideális színes csapat?

A csoporttagok kézírása alapján előre feltérképezhetők a munkatársak közötti lehetséges konfliktusok, és a csoport várható teljesítménye. Ursula Affemann grafológus szerint egy jól működő csoportban 60% kék, 20% zöld, 10% lila, 10% szürke és piros típusú személy van.

Affemann színtipusok

Az arányok eltolódása különböző problémákat okozhat:

  • Ha túl sok a zöld és kevesebb a kék személyiség, az a stabilitás rovására megy és rendszertelenséget, illetve túlzott kockázatvállalást eredményez.
  • Ha 60%-ot meghaladják a kékek aránya, az gátolja a rugalmasságot és a fejlődést.
  • Ha az ideálisnál több a lila személyiség a csapatban, az versengéshez vezet, és az ötletek megvalósítása is elmarad
  • A túl sok szürke blokkolja az előrehaladást, a fejlődést, az eredmény gyenge lesz.
  • Gyakran már egy piros is súlyos és csoportbomlasztó hatást idézhet elő, ezért érdemes tőle mielőbb megszabadulni, vagy ha lehet, akkor lilává átnevelni.

Érdekel a grafológia? Szeretnél többet megtudni önmagadról?
Akkor jelentkezz az ingyenes Mini grafológia tanfolyamra >>

Ha kell egy jó csapat
Cimke:                             

4 thoughts on “Ha kell egy jó csapat

  • 2013. október 24. csütörtök at 11:00
    Permalink

    Kedves Szilvia!
    Sokat gondolkoztam hogyan lehet, hogy a kedvenc színem a zöld (borsó zöld)és amikor választanom kell (pl. ruhát)általában a kéket választom.
    Üdvözlettel Bné. Éva

  • 2013. október 25. péntek at 08:58
    Permalink

    Hello!

    Mi van a
    sárga és árnyalataival? Kíváncs lennék…

    Köszi Teri

  • 2013. október 25. péntek at 09:46
    Permalink

    Sziasztok!

    Látom tetszenek nektek a színek és elkanyarodtunk a színszimbolika irányába. 🙂

    A fent ismertetet Ursula Affemann féle színtipológiának azonban csak annyi köze van a színekhez, hogy a grafológusnő a munkatársak anyagait különböző színű mappákba gyűjtötte. Arról nem szól a fáma, hogy a mappák színeinek kiválasztásában akár ösztönösen, akár tudatosan szerepet játszott-e és ha igen mennyire a színek szimbolikus jelentése. Lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy csak éppen ilyen színű dossziéi voltak a hölgynek…

    A lényeg tehát, hogy a fenti elmélet nem kifejezetten színszimbolikai tipizálás, nem a színek szimbolikus jelentéséből indul ki – még ha fel is fedezhetők összefüggések.

    Kedves Teri, sárga dossziéja nem volt Affemann asszonynak. 🙁

    Kedves Éva, a te kérdésedből is színszimbolikai megközelítést vélek felfedezni. Szerintem mind a két szín által képviselt személyiségvonások jelen lehetnek benned. Az egyik inkább a belső, mélyebb ént, a másik a külvilág felé mutatott, tudatosan felvállalt vagy képviselni kívánt ént, külső személyiséget tükrözi. Permésztesen az öltözködésnél választott színt az is befolyásolja, hogy melyik szín áll nekünk jól, melyik szín passzol a saját haj, szem, bőr stb. színeinkhez.

  • 2013. november 26. kedd at 18:37
    Permalink

    Kedves Szilvia,nehez volt dontenem a szinek kozott,nemreg meg a lili szint jeloltem volna meg de most mar kezd atmenni a szurkeszinbe.Nagyon szivesen olvastam minden levelet tobbszor is,halas vagyok e lehetosegert.

    Tisztelettel,Magda

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .