Mi a Te fő bűnöd? – az írásod elárulja

Mindannyiunknak van valamilyen főproblémája, amely újra és újra visszaköszön, bár gyakran más köntösben, élethelyzetben, és szereplőkkel tűnik fel életünkben. A probléma lényege azonban nem változik, és mi rendszerint kiegyensúlyozatlannak, boldogtalannak érezzük magunkat miatta.

Minden élet és sors egyéni, így a központi problémánk is nagyon árnyalt lehet, de többnyire visszavezethető a hét fő bűn valamelyikére.

Vajon Téged melyik szenvedély tart fogva? A hét fő vétek közül melyiktől szenvedsz? Lássuk az írásod, a grafológia elárulja!

1. Kevélység

A kevélység az eltúlzott önbizalom, büszkeség megjelenése mások lenézésével, lekicsinylésével. Aki ebben a főbűnben szenved, az az általa lenézettekkel szemben tartja magát nagyra.

A kevélységre megjelenése a kézírásban:

• nagy, térfoglaló írás, a hangsúlyos nagy és kezdőbetűk, növekvő szóvégek, a felfújt, alapvonalról felugráló oválok az önteltség, a túltengő öntudat grafológiai jelei. Akárcsak a szövegnél nagyobb aláírás, főleg ha díszített és / vagy paráffal kiegészített.
• a titulus (dr. prof.) túlzott hangsúlyozásakor a kitüntetése, az elért pozíciója, míg a családnév aránytalan hangsúlyozása esetén a származása miatt tartja magát másoknál többre az író.
• a mesterkélt írás, a sok díszítés (kacsok, tekergő vonalak csigavonalak), egyéb túlzások és cifrázások a hiúságra, a külsőségek hangsúlyozására utalnak, fonalasodással pedig az önvizsgálat elöli menekülés is megjelenik.
• a megvastagodó vagy bunkós végvonal, különösen, ha az alsó zónába érkezik, akkor az a másik ember egyértelmű lenézését tükrözi.
• hasonlóan a nagyon magas, röpködő, megvastagodó t áthúzásokhoz, ami szintén a fölényeskedés, a gőg jele a grafológiában.

Feloldása: leszokni arról, hogy önmagunkat másokkal hasonlítgassuk össze, kialakítani a megfelelő önismeretet és önbizalmat, áttérni önmagunk saját magunk miatti értékelésre.

2. Fösvénység

Fukarság, sóherség, zsugoriság, vagyis a megszerzett dolgokhoz való túlzott ragaszkodás, a megtartásban lelt öröm-, biztonságvágy csapdája. A birtoklás azonban nem csak az anyagiakra vonatkozhat, hanem tudásra, szellemi ismeretekre, érzelmekre és emberi kapcsolatokra is.

A fösvénység megjelenése a kézírásban:

• a kontrollált, lassú,kicsi és szűk írás, a közeli szavak és betűk túlzott takarékosságra utalnak,
• a zárt oválok, árkádos, szöges duktus jól tükrözik lelki-érzelmi zártságot, és hogy az új befogadásával szemben fontosabb a régi, a megtartás.
• a kampós, horgas, visszakanyarodó végvonalak egyértelmű grafológiai jelei annak, hogy az iró személy nem tud adni, nehezére esik megválni a dolgoktól.
• száraz, karcos vonalak esetén az érzéketlenség, érzelmi fukarság is megjelenik,
• és az író egyre magának valóbb lesz, különösen, ha írása álló vagy balra dőlt.
• Önmagától is megtagadja javai örömét, élvezetét, igénytelenné válik vagy nyomorog, mert egyre inkább a dolgai elvesztése miatt aggódik és szorongás – jelzik a görcsös, szöges vonalak, szűk, szöges b betűk.

Feloldása: az ősbizalom érzésének helyreállításával, munka a belső gyermekkel

3. Bujaság

„Carpe diem” életmód, (érzéki) élvezetek hajszolása. Nemtörődömség, felelőtlenség jellemzi, a szórakozás és az örömkeresés vezérli.

A bujaság megjelenése a kézírásban:

• eleven, mozgalmas, csapongó, rugalmas, könnyed írás tükrözi minden megszokás, monotómia kerülését, a változatosság kedvelését. Élménykereső, kalandvágyó személyiség.
• emelkedő sorok pozitív életérzés, rajongás, lelkesedés
• mázolt vonalak erős vagy közepes nyomatékkal az erőteljes ingerek, érzéki benyomások iránti igény. Az ilyen személyiség úgy alakítja életét, hogy meg is kapja ezeket
• középzóna dominancia, telt, kövér íráskép, jobbra nyitott oválok – gyomor élvezetei, társasági élet válik hangsúlyossá
• nagy alsózónás hurkok, túlbonyolított hurokmegoldások – testi vágyaké, az erotikáé a főszerep, az érzékiség hajszolása
• fonalas, lágy vagy lapos fűzér – gyenge belső tartás, ellenállás hiánya, elcsábíthatóság, befolyásolhatóság, gyenge elköteleződés, laza kapcsolatok

Feloldása: mértéktartással, tudatos szelektálással az ingerek között, fontossági sorrend felállítása, következetesség, kitartás javítása

4. Irigység

Irigység: mások értékei, sikerei, örömei láttán ébredt indulat, bosszankodás amiatt, ha a másiknak olyanja van, ami nekünk nincs, de nekünk is jól jönne. Az önmagát, képességeit és az adottságait nem ismerő vagy nem reálisan látó, saját helyzetét és önmagát elfogadni nem tudó, elégedetlen embernél különösen jellemző lehet. Gyakran kapcsolódik hozzá türelmetlenség is, illetve hajlamosak vagyunk elsiklani afölött, hogy a másik mi mindent tett azért, hogy a dolgot elérje (mert nem minden a szerencsén múlik).

Az irigység megjelenése a kézírásban:

• ha az aláírás nagymértékben eltér a szövegírástól, akkor az énkép és az én ideál, a képességek és a készségek jelentősen eltérnek egymástól, vagyis az író más szeretne lenni, mint amilyen, önmagával nem elégedett.
• sérült oválok, méret és dőlésingadozás bizonytalan önértékelés
• az írás mesterkélt, sablonos más kép kialakítása, hiányosságok takargatása, vagy utánzás
• amelyik zóna vagy íráselem erősen hangsúlyozott, azon az értelmezési síkon próbál kompenzálni az ember
• egymásba írt betűk, nyomtatott formájú kis b a mások javainak, ötleteinek utánzása, lekoppintása

Feloldása: helyes önismeret kialakítása, személyiség fejlesztése, azon képességek erősítése, amely a cél eléréséhez szükségünk van,

5. Torkosság

A falánkság, torkosság nem csak az evés, ivás terén, hanem az új információkkal, ismeretekkel, új élményekkel, ismeretségekkel kapcsolatban is lehetséges.

A torkosság megjelenése a kézírásban:

• gyors, élénk írás jelzi, hogy az ember folyton keres-kutat, és, attól való félelmében, hogy le ne maradjon (vagy ki ne maradjon) valami jóból, folyton hol ebbe, hol abba kap bele.
• a kapkodó, hanyag, olvashatatlan íráskép esetén ez a keresés türelmetlenséggel, meggondolatlansággal is társul, illetve sejteti, hogy az újdonságok megemésztésére, feldolgozására, az ismeretek beépülésére, az ötletek megvalósítására nem marad idő.
• széles telt betűk, nagy betűméret, lágy füzérek, kettősívelések fonalak a túlzott nyitottság, a tág, válogatás nélkül mindenre reagáló érdeklődés grafológiai jelei
• a felül túlzottan nyitott oválok, a felpuffadt felsőzónás hurkok a szellemiek, az elméleti ismeretek iránti mohóságra utalnak, míg a jobbról tágan nyílt oválok, a hosszú girlandos végvonalak a gyakorlati, érzelmi, társasági élet élményeinek hajszolására.
• a sok újdonság hamar megfekszi az ember gyomrát – szó szerint és átvitt értelemben is – míg végül mozdulni sem tud, amit az alapvonalra letottyadt „o” betűk, a „b” betűk káddá szélesdett középzónás része is jelez (holisztikus grafológia szerint a „b” a gyomor, míg az „o” a máj betűje)

Feloldása: mértéktartással, az érdekesek közül elsősorban a számunkra valóban szükséges és fontos dolgokra koncentrálással

6. Harag

Haragot akkor érzünk, amikor úgy véljük, hogy támadás történt az énünk, illetve az „enyém” ellen. Mindaz ellen, amivel azonosítjuk magunkat, amihez kötődünk, amire önbecsülésünket, önértékelésünket építjük. Ilyen pl.: a kinézet, a szellemi vagy fizikai képesség, teljesítmény, elismertség, szokások, elvek.
A harag érzése a sértettségtől kezdve a neheztelésen át a bosszúállásig széles skálán mozog.

A harag megjelenése a kézírásban:

• az alapvonal aló induló hosszú, egyenes kezdővonal neheztelésre utaló grafológiai jel, hát ha még kampóval, horoggal is indul, akkor el sem akarjuk ereszteni az érzést
• bár hurkos oválok esetén titkolni próbáljuk haragunkat, de belül nem tudjuk feldolgozni
• a harag gyakran bosszúállásra sarkall. A magas, fogazott, kampós vagy jobbra siető szúrós ékezetek,t áthúzások esetén szellemi vagy hatalmi fölényből történik a revans, míg a hegyes, horoggal végződő vagy elrántott végvonalaknál személyeskedő, csípős szóbeli agresszivitással, kötözködő magatartással.
• szöges kötésmód, egymásba fonódó sorok, ritmustalan, merev írás esetén fizikai durvaság is lehetséges.

Feloldása: magunk és mások esendőségének elfogadásával és megbocsátással (ami talán a legnehezebb feladat)

7. Jóra való restség

Lustaság, kényelmesség, passzivitás, tétlenség, halogatás… Vagyis vonakodás az áldozathozataltól, az erőfeszítéstől mindegy, hogy önbizalomhiány, kockázatvállalás- vagy lelkesedés hiánya miatt, vagy a kudarctól, konfliktustól való menekülés miatt.

A jóra való restség megjelenése a kézírásban:

• lassú, statikus, rajzolt, sablonos vagy iskolás írás a nyájszellem, a szokásoknak, elvárásoknak való megfelelési vágy tükröződése.
• szabályos írás, amelyben sehol egy egyéni vonás vagy elem – nehogy már kilógjunk a sorból – egysíkúság, menetrendszerűség, szabálykövetés
• a balra tolt írástömb (kicsi bal margó, széles jobb margó), a formahangsúlyos írás, az alacsony t áthúzás mutatja, hogy nem hajlandó kilépni a komfortzónából
• hosszú, tremorosan vagy csomóval induló kezdővonalak, mint a halogatás, a bizonytalankodás grafológiai jelei
• lefelé haladó sorok, lefelé mutató t áthúzások szkeptikus, pesszimista hozzáállás, a célok feladása
• az alacsony felső zóna, ami alig emelkedik ki a középzónából mutatja, ha nem hajlandó az ember nyújtózkodni olyan dolgokért, amire komolyan szüksége lenne
• kis méretű írás, szűk, sérült, horpadt oválok szorongás
• szűk, feszes írás, támasztott árkádok az előrehaladás gátoltsága

Feloldása: cselekvéssel („Mikor, ha nem most?!”)

Érdekel a grafológia és az önismeret? Szeretnél értesítést kapni
Az írás tükrében.hu legújabb blogbejegyzéseiről?
Akkor iratkozz fel a hírlevére >>