“Majd ha”- életet élsz?

Sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy „Ha kijárom az iskolát…, ha lesz munkám…, ha a gyerekek nagyobbak lesznek…, ha a gyerekek kirepülnek…, ha nyugdíjba megyek, akkor majd tudok pihenni…, akkor majd lesz időm magamra…, akkor majd megcsinálok mindent, amit valóban szeretnék.”

Netán magadra ismertél? Neked is mindig van valami fontosabb, amiért elhalasztod a vágyaidat, álmaidat?

A „majd ha” vagy az „addig, amíg” életstílus

A „majd ha” vagy „addig, amíg” életstílus lényege, hogy nem történhet valami jó addig, amíg valami kevésbé jót be nem fejezünk.
Vagyis nem teheted azt, amit tenni szeretnél, nem lehetsz az, aki, és ami lenni szeretnél mindaddig, amíg bizonyos feladatokat el nem végzel, amíg bizonyos követelményeknek, elvárásoknak, szabályoknak maradéktalanul eleget nem tettél.

Hogyan alakul ki a „majd, ha” életstílus?

A „majd ha” vagy az „addig, amíg” életstílus kialakulása már gyermekkorban elkezdődik.

Legelső lépése a szobatisztaságra szoktatás, ami az első olyan történés az életünkben, amikor a külső korlátok szisztematikusan gátat vetnek a belső vágyak kielégítésének.
Megtanuljuk, hogy mindennek megvan a maga ideje és helye, hogy olykor késleltetni kell a vágyaink beteljesülését. Azáltal pedig, hogy a mama örül és megdicsér, hogy a bilibe végeztük a dolgunkat, azt is megtanuljuk, hogy bizonyos jutalmakért, elismerésért előbb produkálnunk kell valamit. A késleltetett öröm megtanulása természetes, fontos és nélkülözhetetlen lépés az életben.

De önmagában ettől még nem kárhoztatunk „majd ha” életre…

A gond csak akkor kezdődik, ha ezentúl csak és kizárólag feltételhez kötött jutalmazással találkozunk. Ez különösen a szigorú, bíráskodó, poroszos nevelési stílust valló családokban és iskolákban jellemző.

„Addig nem mehetsz játszani, amíg meg nem eszed meg a tökfőzeléket (amit utálsz).”

„Addig nem nézhetsz TV-t, amíg kész nem vagy a leckéddel.”

A kizárólag feltételhez kötött, késleltetett jutalmazáson felnőtt emberben állandósul a „majd ha” életfelfogás, és kialakul az érzés, hogy csak akkor érezheti jónak, szerethetőnek magát, ha mindent jól megcsinál.
Nagyon erős bennük a megfelelési és a teljesítménykényszer. Állandó kisebbrendűségi érzéssel küzd, és az „ezt még meg kell csinálnom” kényszere alatt él, illetve attól fél, nehogy elszúrjon valamit.

A belé nevelődött szokásoknak, szabályoknak, a külső elvárásoknak és az előírásoknak való görcsös megfelelni akarás miatt teljesen elszakad a valós körülményektől és a legbelsőbb vágyaitól, életfeladatától.

Amíg az élete kötelező feladatait éli, addig az ilyen ember gyakran túl komoly, elégedetlen, feszült, képtelen elengedni magát. Eközben titokban arról ábrándozik, tervezget, hogy mi mindent fog majd megtenni, ha túljut az adott helyzeten (kijárja az iskolát, felnőnek a gyerekek, több lesz a fizetése, szabadágra megy vagy nyugdíjba).
Azzal biztatja magát, hogy lesz majd még idő, mód, lehetőség arra, hogy a számára valóban fontos dolgokat, vágyakat is megvalósítsa.

Ha az elvárt, kötelező feladatokat sikerül teljesítenie, akkor megkaphatja a feloldozást van esélye arra, hogy vágyait valóra váltsa, hogy végre lazíthat, és elkezdheti élni az életét úgy, ahogy szeretné…

Hacsak?!

Hacsak nem lép az életébe egy újabb előírás vagy feladat, amit teljesíteni kell, ami kötelezőbb érvényű, és fontosabbnak tűnő, mint a saját céljai. Így előfordulhat, hogy eltelik egy egész élet, anélkül, hogy a saját vágyait és életét élné.

Hogyan léphetsz ki ebből a mókuskerékből?

Ismerd fel, hogy azok a dolgok, amivel most az idődet töltöd, valóban a Te feladataid, vállalásaid-e? Azonosulni tudsz-e velük? Valóban a Te legbelsőbb vágyaidat szolgálják? Vagy csak kötelességből teszed? Azért, hogy másnak megfelelj, vagy mert nem mertél nemet mondani? Kinek akarsz megfelelni ezekkel?

Ha nem érzed magadénak ezeket a feladatokat, akkor gondolkozz el azon is, hogy Te mire vágysz igazán? Milyen szeretnél lenni? Mit szeretnél csinálni, ha tehetnéd?

Segítség:

• mik is következnek az „akkor majd” után? Pl.: Ha nagyobbak lesznek a gyerekek, akkor majd lesz időm olvasni.
• A valóban fontos, belülről jövő feladatok és vágyak felismerésében segít az is, ha visszagondolsz arra, hogy mivel szerettél kisgyermekként a leginkább foglalkozni, mi szerettél volna lenni,
• vagy ha átgondolod, hogy mit tennél meg feltétlenül, ha ma lenne az utolsó napod…

Vedd észre, hogy csak a jelen a tiéd. A jelen az, amivel valóban rendelkezhetsz, amikor cselekedni tudsz. Csak ma hívhatod fel az anyukádat, a barátodat, a szerelmedet és mondhatod el nekik, hogy szereted őket. A jövő bizonytalan – mi garantálja, hogy lesz-e holnap?