Az ember és kézírás kapcsolata régóta foglalkoztatta az embereket. Ebben a bejegyzésben híres emberek gondolatait, megállapításait olvashatod a kézírásról és a grafológiáról.
1. „Egy kézírás elárulja, vajon szerzője nemes lelkű, avagy közönséges személy.”
Kuo Jo-su (i. e. 1060-1110)
2. „…éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmát, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot.”
Arisztotelész (i. e. 384 – i. e. 322.) görög tudós és filozófus
3. “A betű mutatja a lelket, aki betűkkel ír, az valósággal benyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét.”
Phalerensi Demetrius athéni szónok, Kr.e. 4. sz.
4. „Alapos tanulmányozással bármely kézírás alapján rávilágíthatunk bizonyos jellemvonásokra. Figyelmesen meg kell vizsgálni, vajon ismétlődnek-e a vonások, vajon nem színlelt jelekről van-e szó, s hogy nem befolyásolják-e az írást különböző okok, például a felhasznált anyagok minősége.”
Cammillio Baldi (1550 – 1637.) olasz filozófus, polihisztor
5. ”Add ide nekem egy nő kézírását és megmondom az ő szívének, lelkének titkait”
Shakespeare (1564 – 1616) Vízkereszt, vagy amit akartok c. művéből. –
6. „Az írásmód, amennyiben nem követi az iskolás formákat, bizonyos mértékig a természetes vérmérséklet lenyomatának tekinthető”.
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 – 1716) német filozófus és matematikus
7. Az írás majdnem valamilyen módon fejezi ki a természetünket, föltéve, ha nem egy kalligrafikus műve”
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 – 1716) német filozófus és matematikus
8. „A kézírás jellegéről állíthatom, hogy az ember test mozgásai mind temperamentuma és jelleme szerint módosulnak…”
Johann Kasper Lavater (1741-1801) svájci polihisztor, filozófus, fiziognómus
9. “A személyes jelenlétet pótolhatja egy jeles ember kézírása. Csodálatosan megeleveníti a személyiséget. Úgy érzem, mintha valósággal előttem állna”.
Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német író, költő
10. „Hogy az ember kézírása tükrözi annak felfogásmódját és jellemét, és hogy ezáltal legalább természetéről valami fogalmat kapunk (érzékelhetünk), semmi kétség…”
Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német író, költő
11. „Éppoly nehéz a kézírás színlelése, akár az arcvonásoké. Miképp arcvonásaink is többnyire állandóak, s ugyanazokat az izmokat mozgatjuk belső érzéseink kifejezésére, a kézírás jellege is alapvetően változatlan, még ha tudatosan, megtévesztő szándékkal is próbáljuk alakítani. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kézírás színlelése a jellem és a viselkedés álcázásához hasonlatos”.
Johann Christian August Grohmann (1769- 1847) a wittenbergi egyetem teológia és filozófia tanára
12. „Ha egyszer meggyőződne a világ arról, hogy a gyermek írása egy olyan »pszichoszkóp«, amely a gyermeki lélek legtitkosabb mélységeit is olvashatóvá teszi, akkor sietne minden hivatását komolyan vevő anya, nevelő, tanár grafológussá válni.”
Jean Hippolyte Michon abbé (1806- 1881) a grafológia atyja
13. “Az írás felséges dolog, az ember többé nem önmaga, mégis egy saját maga alkotta univerzumban mozog.”
Gustave Flaubert (1821-1880) francia író
14. „Minden egyes vonás egy egész életet tükröz”.
Okakura Kakuzō japán tudós (1862 – 1913)
15. “A kézírás elárulja az embert, akár akarja, akár nem. A kézírás éppoly egyedi, mint a személyiség, és néha azt is felfedi, amit az eltakar…”
Stefan Zweig (1881 – 1942) osztrák író, költő, műfordító.
16. ”A grafológia nem lehet sem hit, sem hiedelem tárgya, mert nem a valóságfelettiből, hanem a konkrét tapasztalatból indul ki.”
Románné Goldzieher Klára (1881 – 1962) grafológus
17. “Megkaptam a világhírű grafológus véleményét az írásomról, melyben maradék nélkül jellemez, és megállapítja, hogy cinikus fráter vagyok, és nem hiszek a grafológiában. Igaza van. Tényleg nem hiszek, tehát helyes a jellemzés, tehát hiszek.”
Karinthy Frigyes (1887-1938) magyar író, költő, műfordító.
18. „A kézírás olyan ösvény, amely „tőlem” „feléd” halad; olyan híd,amely az „énből” a, „külvilágba” vezet.”
Max Pulver (1889 – 1952) svájci orvos, pszichológus
19. „Mint »kikristályosodott mozdulat«, az írás különböző okokból, az összes emberi megnyilatkozás közül a legmegfelelőbb a tanulmányozásra: minden más cselekvés tünékeny és sokkal nehezebben mérhető. Azok a kritikusok, akik mereven tagadják, hogy a grafológiának van értelme, tévedésben vannak. Számos tanulmány mutatja, hogy a grafológusok a véletlenszerű találatnál sokkal nagyobb pontossággal diagnosztizálnak bizonyos jellemvonásokat…”
Gordon W. Allport (1897 – 1967) pszichológus.
20. “Sohasem maga az írás a fontos tehát, hanem az ember, aki egyik kifejeződési formájában, az írásban mutatkozik meg, hűbben és tudattalanabbul, mint bármilyen más megnyilatkozásában.”
Dr. Bendetz Móric (1901 – 1942 ) grafológus
21. “A grafológia, amely elsősorban az ember személyiségét vizsgálja, lényegében pszichografológia, mert az írásforma és vonaltendenciák mögött rejlő lelki okokat kutatja.”
Szepes Mária (1908- 2007) magyar író
22. „Az írás annyit tesz, mint magunkat olvasni.”
Max Fisch (1911- 1991) svájci író és építész
23. „Mi az írás a grafológia szempontjából? Papírra rögzített kifejező mozgás éppúgy, mint az arcmimika vagy a gesztikuláció, csak ezeknél bonyolultabb. A kifejező mozgásokat befolyásolják az érzelmek, hangulatok, a vérmérséklet, az önuralom, a térfoglaló énkitágítás, a nyugtalanság és még sok minden, vagyis az ember személyisége.”
Csötörtök Csaba (1931 – 1982)
24. „Kézírásunk egyéni módon jellemez bennünket, identitásunknak ugyanolyan pontos szimbóluma, mint a génstruktúránk.”
idézet Frits Cohen és Daniel Wander: Munkahelyi Grafológia című könyvéből
25. „Az írástudomány a pszichológia része, annak alkalmazott területeihez illeszkedik, egyenjogúságának elismerését szakmailag szükségesnek tartom.”
Prof. Dr. Bagdy Emőke (1941 – )
