Bár a grafológus szemében nem létezik csúnya írás, de vannak olyan , személytől független, külső körülmények, amelyek jelentősen lerontják a kézírás minőségét.
Egy grafológiai elemzésre szánt írásminta elkészítésénél az ideális az, ha kényelmesen, asztalnál ülve, jó megvilágítás mellett, a kedvenc tolladdal, íróeszközöddel írsz, ha raksz néhány lapot vagy egy újságot a papírlap alá, hogy megfelelő puhaságú legyen a felület.
Ám előfordul, hogy nincs mindig a közelben asztal, nincs kéznél a kedvenc tollad, és kölcsön kell kérni valakitől, vagy hogy futtában kell lejegyezned a gondolataidat. Majd később meglepődve látod, hogy milyen csúnya ez az írás, hasonlít ugyan a sajátodéra kézírásunkra, de mintha mégsem a tiéd lenne.
Milyen külső körülmények torzítják el az írásképet?
1. Szokatlan testhelyzetben történő írás
Ha állva és az asztalra hajolva írsz, akkor kevésbé megfelelő a kéz támasztéka, így a csukló elmozdul, ez pedig dőlésszög növekedést, egyenetlen és erősebb nyomatékot eredményez, illetve a sorok süllyedéséhez, a sorvégek leeséséhez vezet.
Amikor hason fekve, alkartámaszban írsz, akkor az író kezed a felsőtestedet is tartja. Emiatt túl nagy súly helyeződik a csuklóra, ami megnehezít annak mozgását. Az írómozgás görcsösebb lesz, a nyomaték erősebb, a szavak és/vagy a sorok vége felé szűkülnek, szorosabbá válnak a betűk.
Ha függőleges felületre (pl.: iskolai táblára) írsz, akkor fokozatosan nő a betűméret, a dőlésszög és a nyomaték, és megtörnek a betűk ívei.
Ha mozgó járművön zötykölődve jegyzetelsz, akkor az írás szabálytalanabbá válik, gyakorik kisiklások, kilengések jelennek meg, az ékezetek és a t áthúzások pontatlanabbá válnak.
2. Nem megfelelő fényviszonyok
A gyenge vagy túl erős megvilágítás nehezíti a látásfeltételeket. Ez a kézírásban pontatlanságot, elhelyezési problémákat okoz, emiatt elcsúszott ékezetekkel, bizonytalan sor és szótávolságokkal, egymásra írt vagy épp kötetlen betűkkel találkozhatsz.
3. Nem megfelelő hőviszonyok
Az írásképet a szélsőséges hőviszonyok is befolyásolják. Melegben hamarabb és erősebben izzad a kéz, csúszik a toll, elkenődnek a vonalak, a kézírás pacássá, maszatossá válik.
Hidegben viszont lefagy a kéz, elgémberednek az ujjak, bemerevednek az izmok, amitől az írómozgás is merevvé, szakadozottá válik. A betűk kisebbek, mint általában, torzulnak, szűkülnek, a vonalak reszketegek, töredezettek.
4. Szokatlan íróeszköz
Nem mindegy az íróeszköz típusa, minősége, szokatlansága sem. Van aki csak golyóstollal tud írni, más a zseléset szereti, megint más a töltőtollra esküszik. Van aki a nehéz tollakat kedveli, aminek súlya van, másnak már pár perc után megfájdul tőle a keze. Van, aki a vékony, világos színű tintát kedveli, míg más a vastag vonalat hagyó, sötét színű tintát.
A különböző tolltípusoknak eltérő a működési mechanizmusa, így a velük való munka is más-más írástechnikát, tollfogási módot és erőkifejtést igényel.
5. A szokatlan írásfelület
A papír, illetve az alátét típusa, minősége is befolyásolja az írásképet. Aki például erős nyomatékkal ír, az hamar kivégez egy vékony gyengébb minőségű vagy puha papírt. Az erős nyomatéktól a papír felpenderedik, a lap hátoldala egy kisebb domborzati térképnek is beillik, sőt, van, hogy elszakad, kilyukad írás közben.
Ha túl kemény az írásfelület és nincs puha lapalátét, akkor kopog az írás, az írásfelület és az írókéz nyomóereje küzd egymással, így nehéz gördülékenyen koordinálni a mozdulatot.
Ha érdes az asztallap és az íróeszköz beleszalad a barázdába, akkor torzul, kisiklik a mozdulat, vagy a tinta festékelosztása lesz zötyögős.
Szeretnél többet tudni a grafológiáról és a kézírásról? Katt ide és töltsd le “10 kérdés és válasz a grafológiáról” eBookot!
