Sigmund Freud személyiségelmélete és a lélekről alkotott elgondolásai számos tudományra – így a grafológiára is – nagy hatást gyakorolt.

Freud a grafológiát a pszichológia elemzés eszközének tekintette, a grafológia pedig Freud a személyiségről alkotott elgondolásait a zónaelméletben alkalmazta.

A freudi Ének és a grafológiai zónák

Freud: a személyiség strukturális modellje

Freud úgy gondolta, hogy a személyiség három összetevőből áll, amelyek a személyiség működésének három vetületét jelölik: az ösztönén, az én és a felettes én.

Az Ösztönén (más néven Id)

Az Ösztönén a személyiség ősi része. Ez az egyetlen, amely születéstől fogva adott. Magába foglalja a személyiség összes öröklött, ösztönös és primitív aspektusát.

Az Ösztönén működése teljesen tudattalan és szorosan kapcsolódik az ösztönös biológiai folyamatokhoz, amelyekből az energiáját nyeri. Freud ezt a tekintette a személyiség motorjának, hajtóerejének.

Az Ösztönént az örömelv irányítja, ezáltal a szükségleteit azonnal ki akarja elégíteni („Most azonnal akarom!”). Az ösztönén nem képes megküzdeni az objektív valósággal és semmilyen módon sem korlátozza a kielégülés módját.

Az Én (vagy Ego)

Az Ego az Ösztönénből származik, és az a feladata, hogy az Ösztönén törekvéseit hatékonyan szabályozza.

Az Ego a valóságelven működik, és az a célja, hogy kielégítse az Id vágyait, de a megfelelő helyen, időben és a megvalósítható módon, vagyis figyelembe véve elégítse a külvilág követelményeit is. Vagyis egyfajta közvetítő szerepet játszik az Ösztönén és a külvilág között és kontrollálja az Id működésbe lépést, amíg a szükségletek reális és racionális úton nem lesznek kielégíthetők.

Az Ego a nagy problémamegoldó-végrehajtó, és bizony gyakran konfliktusba keveredik, csatázik az Ösztönénnel.

A Felettes én (alias Szuperego)

A Felettes én azért fejlődött ki, hogy kezelje a személyiségen belüli konfliktusokat. Magába foglalja a szülői és társadalmi értékeket, tudja mi a helyes, mi a helytelen. Tökéletességre törekszik.

A Felettes én hármas feladata, hogy:

  1. legátolja az ösztönén azon impulzusait, amelyeket a társadalom-szülők rosszallnak, helytelenítenek (ezzel védi az Ösztönént a  fájdalomtól, büntetéstől és visszautasítástól).
  2. megpróbálja rávenni az Én-t, hogy inkább morális, ne pedig racionális megfontolások alapján cselekedjen,
  3. harmadszor pedig igyekszik a személyt az abszolút tökéletesség felé irányítani (gondolatban, szóban és tettben)

A freudi Ének és a grafológiai zónák kapcsolata

A háromféle én – működését és szerepét tekintve – megfeleltethető a kézírás zónáinak.

  • A felső zóna a Felettes én székhelye
  • A Középső zónában az Én /Ego foglal helyet
  • Az alsó zóna az Ösztönén felségterülete.

Természetesen “egy jel, nem jel”- ahogy a grafológus szállóige tartja – de vess most egy pillantást a kézírásod zónaarányaira és látni fogod, hogy érdemes a viselkedésedre melyik én van a legnagyobb hatással?

Ha az írásod alsó zónája a legnagyobb, akkor ez grafológiai szempontból azt jelenti, hogy erősen működik az ösztön éned, vagyis a testi vágyak, az ösztönök irányítanak. Ha az alsó zóna túl nagy a másik kettőhöz képest, akkor elsősorban a saját örömödet keresed, a többiek hidegen hagynak.

Ha kézírásodban a középzóna dominál, akkor a valós világban élsz, a mindennapi életben hatékony problémamegoldó lehetsz, ám elképzelhető, hogy túlzottan racionális és biztonságra törekvő vagy (főleg, ha az alsózóna ici-pici).

Ha kézírásodban a felső zóna a hangsúlyos, akkor erősen működik a felettes én, erkölcsös lelkiismeretes ember vagy. Ám ha a felső zóna túl nagy és a másik kettőhöz lépest, akkor kissé túlvezérelt a Felettes Éned, így nem csoda, ha állandóan bűntudatot érezhetsz a legkisebb vétségért, az ösztönös „bűnös” gondolatokért, vágyakért, és akár akár elviselhetetlenül szenteskedő erkölcscsőszként jársz-kelsz a világban.

Érdekel a grafológia? Szeretnél még többet megtudni a zónák értelmezési lehetőségeiről? Akkor iratkozz fel a Grafológiai Mini Tréning hírlevélsorozatra.

Freud és a grafológiai zónák
Cimke:             

Egy gondolat a “Freud és a grafológiai zónák” -hoz

  • 2009. szeptember 22. kedd at 10:24
    Permalink

    1996-ig kifejlesztette a pszichoanalitikus kezelési módszert…..????
    Nem 1896-ig?
    Ez egy kicsit furcsa, mivel 1939-ben meghalt. 🙂

  • 2009. szeptember 22. kedd at 10:34
    Permalink

    sokat tanulok a hirlevelekből. elindít vmi gondolatszálat, aminek később a gombolyagját is meglelem:) olyan ez,mint labirintusban lenni, időnként megtalálni a fonalat, és elindulni kifelé a fényre:)

  • 2009. szeptember 22. kedd at 18:33
    Permalink

    Timi, köszi a figyelmeztetést, kijavítottam. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .