Az önmegvalósító személyek jellemzői
„Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatva, ki tudatosan, ki ahogy éppen tud.”
Hermann Hesse gyönyörűen fogalmazta meg életünk talán legnagyobb törekvését, vállalkozását: hogy megvalósítsuk önmagunkat, hogy azzá váljunk, amik vagyunk, akik, és amik lehetünk. Az önmegvalósítás a saját énünkben benne lakozó rendeltetések megvalósításának folyamtatát jelenti. Abraham Maslow pszichológus szerint az önmegvalósítás útja mindenki előtt nyitva áll, bár néhányan gyakrabban élnek e lehetőséggel, mint mások.
Vajon milyen az önmegvalósult ember?
Ha a hétköznapi életben meghalljuk az önmegvalósítás szót, a legtöbben festőkre, zenészekre, színészekre asszociálunk, pedig nem csak művészek lehetnek önmegvalósítók. Az önmegvalósítás bármiféle tevékenységben megnyilvánulhat: lehet, hogy te gyógyítóként, vagy anyaként, míg más kutatóként vagy a világtól elvonult remeteként tudja a legtöbbet kihozni önmagából, illetve a legjobban megélni önmaga teljességét.
Mivel az önmegvalósítás fogalma igen nehezen határozható meg, ezért Amraham Maslow pszichológus megfigyelte és összegyűjtötte az önmegvalósító emberek közös vonásait, jellemzőit.
Az önmegvalósító személyiség jellemzői:
- hatékonyan észlelik a valóságot, kielégítő a viszonyuk a realitáshoz
- elfogadóak önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban
- gondolataikban és érzéseikben spontánok, természetesek, mesterkéletlenek
- feladatközpontúak, az örök filozófiai kérdések foglalkoztatják őket
- ha szükségleteik kielégítéséről van szó függetlenek és autonómok
- készek a hétköznapi események befogadására, friss látásmódjára
- gyakran tapasztalják az „óceánérzést”, a természettel való egység érzését, ami túllép téren és időn
- az egész emberiséggel azonosulnak – demokratikusak és tisztelnek másokat
- mély kapcsolatokat létesítenek, de csak néhány emberrel
- a tevékenységek folyamatát önmagáért méltányolják
- humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú
- kreativitásuk és találékonyságuk gyermeki és friss
- belső függetlenséget őriznek attól a kultúrától, melyben élnek
- elég erősek, függetlenek és saját meglátásaik által irányítottak ahhoz, hogy néha szeszélyesek, indulatosak, sőt akár könyörtelenek legyenek.
Te ezekből melyik(ek)kel rendelkezel? És vajon melyeket lenne érdemes fejlesztened?




Sztem nem önmagunk teljességét kell megélnünk,hanem a teljességet kell megélnünk önmagunkban (mindenkinek a saját kis belső hangja szerint)