Az írás tükrében

Bizonyára téged is hajt az a belső vágy, hogy megtaláld valós, legmélyebb önmagad, hogy kiteljesedj, és hogy lehetőségeidhez mérten kihozd magadból a legtöbbet.
Az önmegismerés és az önmegvalósítás egy hosszú folyamat amely során számos akadállyal találod magad szembe. Gyakran úgy tűnhet, hogy ezeket az akadályokat a Sors gördíti elénk, ám ami valóban megakadályoz az előrehaladásban, az gyakran sokkal inkább bennünk van.

Vajon mik lehetnek azok a dolgok, amelyek útját állják fejlődésünknek, amivel megakadályozzuk önmagunkat a saját boldogságunkban, kiteljesedésünkben?

Pszichológiai ismereteim alapján és a grafológiai elemzéseim során azt tapasztaltam, hogy önmagunk megélésében, kiteljesedésünkben elsősorban a következő 10 tényező gátol meg:

1. téves és/vagy hiányos önismeret, ami gyakran valamilyen
2. önértékelési és önbizalom problémákban mutatkozik meg. Van, akinél az ön-alulértékelés okozza az önbizalomhiányt, vagyis hiányzik a belső hit és erő, ami a változáshoz és a cselekvéshez szükséges; míg másokat a túlzó önértékelés, önigazolás és bizonyítási vágy hajszol állandó cselekvésbe.
3. önkorlátozó gondolkodásmód, önkorlátozó hiedelmek, életfelfogás. Mindannyiunknak van valamilyen elképzelése arról, hogy hogyan működnek a dolgok az életben – legyen az akár pénz, szerelem, egészség, munka stb. Ezek többségét a családból hoztuk, kisgyerekként tanultuk meg, amikor még nem volt se képességünk, se merszünk megkérdőjelezni azok valóságtartalmát, de most már „felnőttként” a mi felelősségünk megvizsgálni azok működőképességét, hasznosságát.
4. negatív életprogramok. Ezek ugyancsak a családból, a gyerekkori környezetből belénk ivódott minták. Nagyon erős gátló, visszafogó erejük van.
5. a hozott szokásrendszer. Ezek a családból, a környezetből hozott magatartásformák, viselkedés és reakciókészletek. Például vannak családok, ahol az érzelmek kimutatása (vagy csak egy érzelem, pl.: harag, düh) nem volt megengedett. Emiatt felnőttként az ember akkor is erősnek és sebezhetetlennek mutatkozik, amikor majd megszakad a szíve. Gyakran úgy is lesz, ha a lélek nem talál más módot a felgyülemlett feszültség és fájdalom levezetéséhez.
6. családból és környezetből örökölt, kapott elvárás rendszer. Minden csa-ládban kialakul egy szerep és elvárás rendszer az ott élők között. Ilyen például a „család fekete báránya” vagy „anyuka szeme-fénye”. Bár lehet, hogy egyik sem üdvözítő, sőt olykor fojtogató, mégis ragaszkodunk a szerepünkhöz, mert ez alapján érékeltek, fogadtak el minket anno. Ez a megfelelési kényszer azonban
7. önmagunkkal és másokkal szembeni őszintétlenséget eredményez, ami elhallgatást, el nem mondást, csúsztatást, hazugságot végső soron tisztességtelen viselkedést eredményez
8. állandó elvárás rendszerrel élni. Nagyon erős stressz forrást jelent, ha önmagunkat és mindenki mást örökösen egy elképzelt, idealizált képhez hasonlítjuk. „Az ideálok világítótornyok és nem kikötők – irányok és nem célok.” /Ambesser/ A tökéletesség, vagyis a hibamentesség hajszolása állandó elégedetlenség érzetet, frusztrációt és belső szorongást okoz.
9. a jelen pillanat megélésének képtelensége. Sokan a szörnyű múlt sérelmein rágódnak, vagy a meg nem élt élmények után ácsingóznak („mi lett volna, ha…”), mások pedig csak arról ábrándoznak, hogy „mi lesz majd, ha…”, azaz mi mindent fognak megtenni, ha majd sok pénzük lesz, ha majd megházasodnak, ha majd felnőnek a gyerekek, ha majd nyugdíjasok lesznek.
10. Túl aggódó személyiség, kudarckerülő magatartásmód, félelmek és szoron-gás a változástól, változtatástól

Neked melyik a legnagyobb kerékkötőd?

Tetszett? Oszd meg!

• 

7 Responses to “Az önmegvalósítás kerékkötői”