Miért sikeres az egyik ember és miért nem a másik? Egyáltalán mitől sikeres valaki? Milyen tulajdonságokkal, személyiségvonásokkal rendelkezik?
Létezik egy személyiségelmélet, amely a személyiséget külső vagy belső kontrollosként határozza meg.
Mit jelent ez?
A külső és belső kontroll elnevezés arra a meggyőződésünkre utal, hogy egy cselekedet megerősítését, bekövetkeztét önmagunknak vagy a környezetnek tulajdonítjuk.
Mint a legtöbb meggyőződés és gondolkodási mód kialakulásában, itt is döntő szerepet játszott a családi hátterünk, a szüleink által vallott értékrend, neveltetési mód, valamint a gyerekkorban szerzett tapasztalataink.
Természetesen nagyon ritka, hogy valaki tisztán külső vagy tisztán belső kontrollos személyiség lenne. Sokkal gyakoribb, hogy az élet egyik területén inkább a külső, míg a más területén inkább a belső kontrollos személyiség jellemzőit mutatjuk. (Lehet, hogy valaki a munkájában sikeres, és mer cselekedni, míg a magánéletében a párkapcsolatában függ a társától.) Az irányultság valamelyik felé azonban jól megállapítható az írásból.
Mi jellemző a külső kontrollos személyiségre?
- A történéseket a külső körülményeknek tulajdonítja, mint véletlen, sors, vagy szerencse.
- Nincs tudatában választási lehetőségének, nem törekvő, nem kitartó.
- Vele egyszerűen csak úgy megtörténnek a dolgok, ilyenkor gyakran teszi fel a kérdést: „miért pont én?”, és úgy tekint magára, mint áldozatra, a sors játékszerére.
- Hibáit nem vállalja.
- Mindenben problémát lát és talál, arra figyel, ami nincs, ami hiányzik.
- Gondolataival sokat időzik a múltban, sérelmein rágódik, hiszen számára az élet csupa fájdalom és szenvedési.
- Hangulata gyakran rossz, szorongásra hajlamos.
- Egyedül elveszettnek érzi magát, ezért foggal-körömmel kapaszkodik a másikba. Társaival szemben kritikus, ítélkezésre és ellenségeskedésre hajlamos.
- Munkában túlélésre törekszik, gyakran túl könnyű vagy túl nehéz feladatot vállal.
Hogyan jelenik meg az írásban?
Az írás álló vagy balra dőlt, a sorok homorúak, gyakran lefelé futnak, a betűk szűkek, nem kapcsolódnak egymáshoz, a bal margó szűk, míg a jobb inkább széles. Az íráskép a gyakori irányváltoztatások miatt kontrollálatlannak, idegesnek tűnik. A szárakat hangsúlyozza, alsó vagy felsőzóna domináns az írás. A formák alakítása vagy elnagyolt és pontatlan, vagy túlbonyolított, túldíszített vonalak jellemzik.
Milyen a belső kontrollos személyiség?
- Érzékeny és fogékony a körülötte lévő világ eseményeire, de nem azok szabják meg tetteit.
- Saját maga illetve környezete életének irányításában aktívan részt vesz.
- Törekvő, kitartó, nem befolyásolható, de rugalmasan kezeli a dolgokat.
- Tudja, hogy mindig van választási lehetősége.
- A nehézségekben kihívást, lehetőségeket lát, ha akadályba ütközik, azt kérdi: „hogyan tovább?”.
- Szereti az életet, jelenben él, arra figyel, ami van. Öröm, lelkesedés, bizalom jellemzi.
- Érzékeny másokra, de nem függ tőlük, mert egyedül is egésznek érzi magát.
- Embertársaival szemben elfogadó, nem elítélő.
- Munkájában sikeresen halad előre, feladat-orientált, erejéhez mérten választ és vállal feladatokat.
Hogyan mutatkozik meg az írásban?
Az írás jobbra dőlt, középzóna domináns vagy arányosak a zónák. A bal margó széles, gyakran bővül, míg a jobb szűk, A sorok egyenesek vagy emelkednek. A betűk teltebbek, kötöttek, a tanult formáktól eltérhetnek. Gyakran egyszerűsített vagy egyedi alakban jelennek meg, de ez nem megy az olvashatóság rovására. itt is megjelenhetnek bonyolultabb mozgások, irányváltások, de ettől az írás még koordinált marad, és nem esik szét.
