Biztos veled is előfordult már, hogy egy ismerőssel való beszélgetés után megfájdult a fejed, teljesen kimerültnek érezted magad, mintha leszívtak volna, holott azelőtt semmi bajod nem volt.
Semmi kétség: belefutottál egy Energiavámpírba.
Kik azok az Energivámpírok?
Az energiavámpírság elsősorban egy magatartásforma, bár mint minden, amit ha elég sokat gyakorlunk először szokássá, végül személyiségvonássá válhat. Az energiavámpír tulajdonképpen a másik ember figyelmének (egyoldalú) megszerzésével veszi el annak energiáját.
Miről ismerhetők fel? Milyen grafológiai jelek utalnak az energiavámpír magatartásra?
Az energiavámpír energiaszintje rendszerint alacsony, ezért képtelen a saját energiaforrásából feltöltődni, keresnie kell valakit, akitől energiát kaphat.
Az energiavámpír pszichésen és érzelmileg is rossz állapotban van, gyakran, amiatt, mert folyamatosan kapaszkodik a múlt sérelmeibe, nem tudja elengedni azokat, újra és újra éli gondolatban. Egyre jobban állandósul nála a negatív gondolkodás, a pesszimista világvégét váró hangulat és az aggodalmaskodás. Előszeretettel panaszkodik („Hát nem szörnyű…?”, „Hogy tehette ezt velem?”) és fürdik az áldozatszerepben, aki ellen összeesküdött a világ.
Mindez jól tükröződik a lefelé tartó sorirány, a homorú illetve a lefelé irányul tetőcserép sorformák, a reszketeg vagy túl merev, görcsös gátolt vonalvezetés, a gyenge nyomatékú, erőtlen, lassú írás grafológiai jeleiben.
Ahhoz, hogy az energiavámpír energiához jusson állandó és örökös figyelemre és visszajelzésre van szüksége a másiktól. Gyakran gyerekes és segítségre szoruló magatartással vonja magára a figyelmet. Ha bármilyen gondja vagy nehézsége támad, rögtön telefonál vagy felkeresi a másikat. Elesettnek, tehetetlennek látszik. Meg sem próbálja megoldani a problémát, inkább másra vár, vagy másra testálja azt.
Grafológiai jellemzőket tekintve bizonytalansága, önállótlansága, passzivitása és zavarodottsága a kisméretű írásban, az ingadozó középzónában, a balra eltolt alsószárakban, a mélynyergű füzérekben és a zavart mozgásban mutatkozik meg.
Az energiavámpírnak biztonságra és védelemre van szüksége, amit a kapcsolatokban rejlő kötődésben talál meg. Mindent megtesz, hogy folyamatos kontaktusban legyen a társával, és hogy a lehető legszorosabbra kösse a kapcsolatot.
Ennek egyik grafológiai jele a tagolatlan, sűrű íráskép, ahol a szavak közötti távolság kicsi, a sorok egymásba fonódnak, mintegy jelezve a szoros függőségi kapcsolatot, amikor az energiavámpír alig hagy teret, levegőt társának, mert annak szinte minden idejére, figyelmére és szeretetére igényt tart.
Aki az energiavámpír magatartásban van, rendszerint önző, csak magával foglakozik, és azt akarja, hogy a többiek is csak vele, az ő problémájával foglalkozzanak. Barátait, társait lelki szemetesládának használja, csak nyomul, és mondja, mondj a gondjait, de nem érdekli a másik baja.
Ha két energiavámpír találkozik, akkor gyakran a „Ez mind semmi! Az én problémám sokkal nagyobb!” című egymást túllicitáló versenyt játsszák.
Grafológiai tekintetben a végvonalak kampós végződéseiben, illetve a balra irányuló bekerekítésekben (önzésgörbe), a kifutó, elrántott vagy ugráló vonalakban ismerheted fel. Az írásban egyéb helyen is jellemzők a kacsok, kampók megjelenése, ami az akaszkodás, kapaszkodás grafológiai megnyilvánulásai.
Mit lehet tenni, ha energiavámpírba botlunk, és nem szeretnénk teljesen lemerülni?
A legjobb minél előbb megszabadulni tőle, és elmenni a közeléből, ami ezt nem mindig tehetjük meg, különösen, ha valamelyik hozzátartozónk bújt az energiavámpír szerepébe.
Ilyenkor mielőbb érdemes leszerelni azzal, hogy megkérjük, fejezze be a panaszkodást, és mondjon valami jót, vagy mi mondjunk valami jót, esetleg felidézhetünk egy közös emléket, amely mindkettőnk számára pozitív.
Mielőtt tanácsot kérne (csali) dobjuk fel neki a labdát a „Miit fogsz most tenni?” „Ha tehetnél valamit, mi lenne az?” kérdéssel, hogy cselekvésre ösztönözzük, de ne akarjunk tanácsot adni az energiavámpírnak – úgysem fogadja meg, hiszen azt szeretné, ha más oldaná meg helyette a dolgot.
Kedves Szilvi !
Igen én is találkoztam ilyen emberrel,aki leszivta az energiámat.Akkoriban még nem tudtam ezekről a dolgokról.Csak álltam ott egyik lábamról a másikra és egyre rosszabul éreztem magamat.Ma már tudom mit kell tenni,mert tanultam róla.De azt nem tudtam,hogy az irás tükrözi még ezt is.Nagyon érdekes dolgok ezek,és izgalmas is.Ma megint tanultam valamit,köszönöm.Jó éjszakát Erzsi
Nekem is volt hasonló ismerősöm..sokáig jóban voltunk,de idővel éreztem hogy valahogy be kell fejeznem ezt a kapcsolatot.
Zsuzsa
Én is találkoztam ilyen emberrel.Gyurinak hivták, van irá-
som is tőle. A gy betű felső része jobbradől alsó hurok ré-
sze teljesen balra , tapadó hurok . Sorok lefelé irja. Ál-
landoan fekűdt ,és panaszkodott.Lakást. kocsit,pénzt amitt
őrőkőlt az anyjátol,pár honap alatt, elfolyt a kezéből. Utána apja tartotta el , kiszolgáltatta magát. Csak wc miatt
kelt fel meg fűrődni, az ennivalot is az ágyába kellet vinni. Ha elunta magát csavargot egyet.Mindenkit kiutált ma-
ga kőrűl. kizárolag ,csak azt akit kitudott használni,azt
tudta elviselni.Az volt a kedvenc szolása , amg rendben
van minden Én nem szolók semmit.Saját testvérét is kiutálta, egedűl birtokolta apja szeretetét energiáját.
aki a kőzelébe kerűlt mindenki legyengűlt megbetegedett.
Kedves Szilvia
Nekem is volt szerencsém nemegyszer összefutni e fajta emberrel.Személyes tapasztalatom hogy ezekkel kicsit flegmatikussan kell bánni, nem szabad belemenni a játékukba ridegnek és tárgytalannak kell velük szembe viselkedni és előbb vagy utóbb abbahagyják.
Mellesleg lenne egy kérdés mely régóta foglalkoztat
Hogyan lehet megismerni a szociopatát a kézírásról?
Sziasztok a le írásaid pontosan egyeznek az én személyiségemmel sajnos tudom hogy energia vámpír vagyok és az tényleg igaz hogy energiát szivunk le más emberekből nem kell fel tétlenül közel kerülni hozzájuk csak a figyelmüket kell fel keltenünk sajna 6éves koromban döbentem rá hogy vallami nem stimmel velem gyengének éreztem magam de amint rám figyeltek éreztem azt a sok energiát és ujjra fel töltödtem mig a közelembe lévö fáradni kezdet ez érdekes volt számomra igy fel kerestem egy ezotérius szakembert aki meg tudja mérni az energiát 4en mentünk el a sógorom a növérem és a fia és én és különös dolgot tapasztalt a szak ember mikor én kerültem sorra egy tű szerű pálcával mérte az energiát a többieknél elég alacsony volt hisz a tü alig mozgott mikor felém irányitotta a tü meg bolondult és el kezdet forogni azt mondta ilyen energiát még sosem látott de mi is emberek vagyunk igy az hogy le szivjuk az energiát az csak 1 dolog de amit az elözö kommentárba irt hogy minden energia vámpir lusta az nem minden esetben igaz én sosem szorultam vagy csaltam le mást ez inkább személyiség függö mint a képességé egyébként amit nem irtál le az pl hogy nem csak el szivni tudjuk az energiát hanem át is tudjuk adni más embereknek igy pl a barátnöm meg betegedet és mikor simogatam és rá helyeztm a kezem valami különös hideg érzést éreztem és rá 2-3 óra mulva meg gyógyult a barátnöm szóval nem vagyunk szörnyetegek akiket el kell kerülni csak enyit szeretem volna irni sziasztok
Kedves Szilvi!Én is most jöttem rá,hogy miért vagyok olyan gyenge,hogy már a menés is nehéz volt számomra. Az Apám van a szomszédunkba 2 és fél éve és kiszolgaltatja magát,sajnáltatja magát,próbál dirigálni, semmi nem jó,én meg csak belülröl rágodom,mert sose voltam kiabálos tipus,és a régi dolgok vannak elöhozva,persze negativ gondolatokkal.Elvileg itt hagyott bennünket kicsi korunkban és most rám van utalva,miután agyvérzést kapott 2000-ben,de nem lett rehabilitálva és nehéz járása van.50 évig külön éltünk és mivel meghalt a 3.felesége is ide vettem a szomszéd házba.És én viselem a gondját,de erre nem gondoltam hogy igy belefáradok a nap,mint napi teendökbe.Van egy kiskutyája 13 éves amiatt muszály neki mozogni,mert azt nem vagyok hajlandó szintén kiszolgálni,elég ha 4 fajta kaját kellek fözni a kutyának.Tüdő,lép, csirkefarhát-de az összes hussal együtt,mája, csirkeláb.De mult szombaton /87/éves combnyaktörést szenvedett és azt vettem észre magamon hogy az utobbi napokban visszatért a régi eröm,mozgásom, pedig már én is 63 felé ballagok.jobb kedvem van,kertet müvelünk a férjemmel amit már feladtam volna,erőhiány miatt. 2 naponta megyek be a korházba és utánna szintén gyengébb vagyok bizonyos ideig.Ugye ez az energia vámpirság??Várom válaszodat az emailomra üdvözöllek Éva Fertöszéplakról.
Jó, rendben, hogy kerüljük az ilyen embereket és vessünk be ellenünk mindent. Ez nem jó hír nekem, mert ellenem való. Szeretnék én is inkább megtanulni védekezni ellenük, de sajnos nem rajtam kívül vannak ezek az emberek, hogy könnyű legyen csak lerázni őket és fellélegezni, hanem én magam vagyok egy ilyen vámpír. Egyszerűen nem tudok betelni, lassan nem számít ki az, mindenkinek elmondom a bajom, vagy kimutatom a hangulatom, egyre rosszabb az önuralmam, mert megoldást, tanácsot várok, amibe aztán rögtön belekötök és különös késztetést érzek, hogy megcáfoljam, hogy a helyzetem ismét vagy ugyanúgy kilátástalan legyen. Elegem van ebből, mert lassan mindenki kerül és egyre inkább magamra maradok, ami csak súlyosbítja a helyzetet. Próbáltam kiköbözni a fent leírtakból, hogy mit használhatok fel saját magam segítségére, de néha nagyon úgy tűnik mintha saját árnyékomat kellene átugranom. Nehezen tudok a magam orvosa lenni mert elfogult vagyok.
Nem akarom elveszíteni a körülöttem levők érdeklődését azzal, hogy ha már rám néznek is elmegy a kedvük. Mit tegyek???
Nekem is volt egy ilyen ismerősöm de állandóan rám akaszkodott és nem hagyott békén a folyamatos sértegetéseivel (miért csinálod ezt, ezt miért szereted ezt a hülyeséget? nem lenne jobb ha valami máést tennél?) Őrületbe kergetnek az ilyen alakok!!! :@
De azóta nem találkoztunk remélem nem is fogunk többet újra összefutni – nagyon remélem
A már megint én-nek üzenem, hogy helyettem beszélt, (írt szept.21-én). Nem sokat ülök a gépnél mindenféle dolgok miatt, de ő akár milyen nemű és korú megfogalmazta helyettem azokat a dolgokat, amit én …… miatt nem. Ha küld egy e-mailt vmikor., vmikor. talán én is írnék. Egyébként köszönöm Neki, hogy azt hiszem nem csak én gondolkodom így.
üdv.: Zsé
Sziasztok.Nemrég jöttem rá hogy nagyon durván le tudom szívni az emberek energiáját,sőt ha akarom annyira hogy összeesnek/elájulnak.Eléggé rossz hogy mindenkit taszítok,és hogy sokszor elrontom mások hangulatát.Valahogy lehetne szerintetek csökkenteni ezt a nagyfokú enegia leszívást?(amúgy én is tudok energiát átadni másoknak,csak utánna dupla annyira van szükségem)
Sziasztok!Kb. 6 éve megismerkedtem egy energiavámpírral Gábornak hívják.Én most 29 éves vagyok.Nem tudtam,hogy az.Jól megvoltunk,rövid időre össze költöztünk.De jelenlétében állandóan fáradt voltam és egyre roszabbul lettem.1 hónapon belül eljutottam az ájulásig,s végül idegkimerüléssel a kórházba kerültem,megmagyarázhatatlanul alig éltem.Majd a kórházba egyre jobban lettem,erősödtem.Ez 3 évembe telt.Már teljesen jól vagyok.Kedvesem látogatásainál állapotom ismét legyengült,amikor elmém azt mondta:-a nagy Ő csinálj ezt.
Majd erőt vettem magamon,mert szerettem és véget vetettem a kapcsolatnak.Rohamosan javulni kezdtem,visszanyertem majd nem Önmagamat.Igazából még mindig szeretem,azóta sincs senkim.Időközönként beszélünk telefonon,hetente de doszt elég.Szülinapjára ajándékot veszek stb. mint egy barát.Rengeteget beszél,panaszkodik,s utóbbi időben türelmetlen kárörvendő lett és hazudik is.Szerintem ez tanulható képesség is,mert viselkedésén sokszor tudatos jegyek is mutatkoznak amiben azóta vagyok bízonyos,amióta legutóbb nála jártam egy kávéra ugrottam be …épp lakés festés utáni időszak,kicsit rumli…könyvek stócban a földön…Megpillantottam egy régi kiadású könyvet,csak a címére emlékszem.Hogyan tudjuk mások energiáját elszívni útmutató.Persze úgy tettem mintha nem láttam volna és sokáig titkoltam tetettem a hülyét hogy tudok a sorok között olvasni.Olyan szinten megtanulta,hogy átitatta vele az életét.Eszközként használja céljai eléréséhez.Ismerkedésünk idején nem éreztem ezt,addig kikapcsolta,de elmondta hogy korábban akikkel együtt élt ,vagy meghaltak ,vagy megbolondultak…Akkor nem tekintettem jelentős információnak.Hogy miért kellettem neki pont én mint nő…?Nos kellett neki a szakmám az egzisztenciám és szaktudásom,mert megtetszett neki amit csinálok.Átakarta venni a szerepemet.Végül részben sikerült is neki.Én mit szerettem benne?A megfontoltságot,komolyságot,rendezettséget,udvariasságot,inteligenciát és tetszett is.Már kezdi érezni hogy tudom azt amiről bár nem beszélünk,még is sokszor konrtázok, szeretettel,kedvességgel ,amit nem tud elviselni,hibáztat utóbbi időben,kezdi elvarrni barátságunk száljait.Új áldozatra van szüksége…