Milyen az, ha nálad az utolsó szó? Hogyan mondod ki? Bizonytalanul, viccesen vagy indulatosan? Elő a kézírással és kiderül!

pontA grafológiában alapvető értelmezési szempont, hogy az írás magát az író személyt, a papírlap pedig az őt körülvevő környezetet szimbolizálja. A legkisebb íráselem a pont, ami az Én megjelenítését hordozza és grafológiailag is vizsgálható.

A geometria értelmében a pont irány, méret és kiterjedés nélküli elem. A kézírásban azonban nagyon változatos pontokkal találkozunk. A személyiség, a benned lévő energia és egyéniség az, ami a pontnak méretet, formát és nyomatékot ad. És ez grafológiailag elemezhető.

Az írásban a pont megjelenhet ékezetként az „i, ö, ü” betűk fölött, az aláírás végén és mondatvégi írásjelként. Ez utóbbi esetben a dolgok lezárását, az „utolsó szó” jellegét mutatja.

Milyen is, ha nálad van az utolsó szó? Hogyan mondod ki? Bizonytalanul, viccesen vagy indulatosan?

Vedd elő az írásodat és egy nagyítót, és rögtön megtudod!

pontok

 

1. A könnyedén lerakott, szép, szabályos pont rugalmas gondolkodásra utal. Van véleményed, de teret hagysz másoknak, lehetőséget adsz a dolog megvitatására.

2. Az erőteljesen lerakott, kissé elrántott pont (pici vesszőhöz hasonlít) szenvedélyességet és lendületességet mutat, de indulatait képes vagy kezelni. Ha elvékonyodik és hegyes szúrós, akkor kritikus hajlam húzódik meg mögötte, míg ha ívelt, akkor jelen van az együttműködés, a mások meghallgatásának képessége.

3. A nagy, de nem erős nyomatékú pont (vagy inkább pötty) esetén az illető nem küzd az utolsó jogáért, igazáért, (talán az erő vagy az akarat hiányzik hozzá), de sok lefojtott indulat marad benne, nem tud olyan könnyen továbblépni, túltenni magát a dolgon.

4. Az olyan erősen letett pont, ami szinte átszúrja a papírt (a lap hátoldalán érzed is a kidomborodást) egyértelműségre és lényegre törő, de akaratos és ellentmondást nem tűrő személyiségre utal, akinek fontos, hogy az övé legyen az utolsó szó.

5. A pici, halvány, gyenge nyomatékú pont, ami szinte csak érinti a papírt gyenge akaratra, érzékenységre és bizonytalanságra utal a grafológiában. Az így író személy nehezen foglal állás és vállalja a véleményét, érveit könnyen lesöprik.

6. Vannak olyan pontok, amelyek inkább karikák. Ez serdülőknél elfogadott jelenség lehet, míg éretlen, iskolás felnőttírásban infantilizmusra, mesterkéltségre, titkolózásra utal – van még ott valami, amit nem mondott el. Ha jó színvonalú az írás és az ékezetek is karika alakúak, akkor illető humoros, játékos.

7 – 8. A a nagy, körkörös mozdulattal többször átírt pont grafológiai értelemben energiafelhalmozást, blokkot, visszafogott indulati töltetett jelez, ami iránytól függően kifelé és befelé is robbanhat. Jobbra tartás esetén, mint hisztéria, kiabálás, mások hibáztatása, támadása jelenik meg, és a kapcsolatokban okozhat kárt. Ha balra gombolyodik a pont, akkor a rendszeresen és hosszútávon visszafojtott düh és harag egy idő után testi tűnteket, betegségeket idézhetnek elő, illetve megvan a veszélye, hogy a belső feszültség oldásaként nyugtatóhoz, alkoholhoz vagy droghoz nyúl az illető.

9. A hurok szerű pont az egyéniség kihangsúlyozására utal. Önmagát nagyon komolyan veszi, öntetszelgés és makacsság jellemzi.

Grafológiai utazás egy pont körül
Cimke:         

Egy gondolat a “Grafológiai utazás egy pont körül” -hoz

  • 2013. szeptember 17. kedd at 14:13
    Permalink

    Hm. Egy kis pont…és mennyit mesél 🙂 köszönöm !

  • 2013. szeptember 17. kedd at 15:01
    Permalink

    Kedves Szilvia!
    Örülök, hogy ismét találkoztunk.
    A pont-ról való értekezése felettébb érdeke. Eddig még nem terjedt ki a figyelmem a nálam használatos pontra, mivel egyre kevesebbszer használom az egyébként kedvelt kézírást. Tény, ahogy korosodom, így – már hetven felett – úgy, arányosan, hihetetlen, mennyire másként vetem papírra a betűket.
    Tisztelettel:
    Soltész Béla sr

  • 2013. szeptember 18. szerda at 14:24
    Permalink

    Kedves Szilvia!

    Mindig nagy érdeklődéssel várom és olvasom leveleidet.
    A honlapod – az általam ismert hazaiak közül – messze kiemelkedő; nem akar mindenáron eladni (szolgáltatást, könyvet, CD-t,stb.), nem tolakodó; mi több, rengeteg információt közöl, ugyanakkor tanít, nevel, szórakoztat. Mindezt teszi mindenféle ellenszolgáltatás nélkül!A mai világban szinte hihetetlen. Arról nem is beszélve, micsoda hatalmas munka fekszik egy ilyen típusú honlap gondozásában, napra készen tartásában. Elgondolkodtam, vajon kifizetődő-e? Hát… nem tudom. Fogadd elismerésemet és gratulációmat, csak így tovább!

    Végül a kérdésem.Mi a helyzet a pontok helyzetével? :–)

    Úgy értem,van-e jelentősége, hogy milyen távolságra vannak a szavaktól?
    Válaszodat előre is köszönöm.

    Szeretettel üdvözöl FBI, alias Ferenczi Béla István

  • 2013. szeptember 20. péntek at 09:48
    Permalink

    Kedves Béla István (nem tudom melyiket használod?)!
    Köszönöm az elismerő szavakat. 🙂
    A mondatvégi pontok, illetve a szavak, tagmondatok közötti vesszők elhelyezése is érdekes dolgokról árulkodik. Van aki rögtön a szó mögé rakja e írásjeleket, van, aki a két szó közé pont középre, mintegy megfelezve a két szó közötti távolságot, míg megint mások távol a szó mögé, a következő szóhoz közelebb írják. Itt is a személyes térigény és a távolságtartás mutatkozik meg. Nekem mindig az a kép jut eszembe, amikor két ember szemben ül egymással az asztalnál, és az asztal közepén ott a sótartó, szalvétatartó, váza stb.. És az egyik fél ösztönösen elkezdi pakolászni a tárgyakat, távolabb tolja magától, megnövelve ezzel a saját személyes terét, “hatalmát”, egyúttal csökkentve a másikét. Erre a másik ember reagálhat úgy, hogy nem tesz semmi, vagy visszatolja a tárgyakat legalább a felezővonalig.
    Levetítve az írásra és a pontokra:
    – a szó után távol, a következő szóhoz közeli pont/vessző a határok kitolásáról, a személyes tér növeléséről szól, bizonyos esetekben akár megsértve a másik személyes terét.
    – a szavak közötti felezőpontként megjelenő pont vagy vessző a három lépés távolság, az “élni és élni hagyni” jele
    – a szóhoz nagyon közel letett pont – főleg, ha a következő szó messze távol kezdődik – akkor az egyfajta védelmi határvonalaként funkciónál. az illető vagy nagyon bátortalan, behúzódik a csigaházába, vagy távolságtartó, vagy előzékeny.

  • 2014. április 02. szerda at 22:04
    Permalink

    Mondhatom érdekes egy oldal. Ebben a 9 pontban levezetett írásban olyan dolgokat sorol fel, amelyre az ember talán soha nem is gondolt. Szuper!

  • 2014. április 06. vasárnap at 10:50
    Permalink

    Kedves Szilvia!

    Csak most vettem észre, nem köszöntem meg válaszodat.
    Elnézésedet kérem,most pótolom.
    KÖSZÖNÖM!

    Szeretettel üdvözöl FBI, alias Ferenczi Béla István

    Ui.: Mostanában nem kaptam hírlevelet. Mi az oka?

  • 2016. március 02. szerda at 13:50
    Permalink

    Kedves Szilvia!

    Sokat tanultam már az Ön grafológiai tanfolyamán és egyéb forrásokból is.
    Nyugdíjas vagyok és most ez lett a hobbim. Szívesen elvégeznék egy iskolai keretek közötti tanfolyamot is, de már az én koromban és anyagilag sem oldható meg. Azért szorgalmasan képezem magam.
    Nagyon köszönöm az anyaggal kapcsolatos értesítéseit, maradok nagy tisztelője!

    Üdvözlettel: Gyöngy Mária

  • 2016. szeptember 15. csütörtök at 12:26
    Permalink

    Kedves Szilvia!

    Valamikor komolyabban foglalkoztam a grafologiaval, nagyon erdekel, de mara csak hobbibol foglalakozom vele ill. olvasgatok rola. Tudom sok tanulas utan lehet es szabad elemezni emberek irasait! Sajnos nem jutottam el addig a szintig, hogy egyedul merjek egy irast hitelesen elemezni. Eppen ezert most erre utal a keresem ill. a kerdesem. Lehetseges-e ugy elemeztetni Onnel, hogy elkuldom az irasmintat, es On levelben kuldene az ertekelest?

    Udvozlettel: Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .