Milyen írásminta kell a grafológiai elemzéshez?

A grafológiai elemzéshez írásmintára van szükség – anélkül nem megy! De vajon milyen a jó írásminta? Mi legyen benne? Miről írj?

Van, aki a grafológusnak szánt írásmintát ugyanolyan könnyedséggel írja meg, mint a napi bevásárló listát, míg más nehezen áll neki és készíti el azt.

Dilemma 1#: „No, de mennyit írjak?”

A grafológus általában annyit kér, hogy egy A/4-es sima (tehát nem vonalas és nem rácsozott) lapra tollal írj kb. egy oldalt, vagy legalább 15-20 sornyi spontán szöveget (vagyis nem diktálás után írj, és ne másolj). A legjobb a levélformátumú írásminta, amiben szerepel egy megszólítás vagy cím, a szöveg, és a levél végén az aláírás, esetleg dátum.

Kaptam már olyan írásmintát, amely éppen, hogy megfelelt a mennyiségi követelményeknek – az író szó szerint vette a minimum 15 sort – de volt már olyan ügyfelem is, akitől négy oldalas írásmintát kaptam.

A megfelelő szövegmennyiséget kb. 5-10 perc alatt meg lehet írni – gondolj csak az iskolai röpdolgozatokra!

Ennek ellenére több emberrel is találkoztam már, aki napokig húzta-halogatta a dolgot, mert „nem vagyok az, az írós fajta”, mert az íráshoz megfelelő hangulat és körülmények kellenek, mert késett a Múzsa és nem jött az ihlet, vagy, mert azért nem jutott eszébe semmi, mivel stresszelte a tudat, hogy ezt az írást más is megnézi, sőt grafológiai elemzésre, ami alapján véleményt mondanak róla.
Volt olyan ügyfelem, akit annyira elkapott a teljesítménypánik, hogy csak a hatodik írásmintát adta oda, mert a többit mind összetépte, mert vagy a fogalmazásával, vagy a külalakkal nem volt elégedett.

Dilemma 2#: „Miről írjak? Kinek írjak? Nem jut az eszembe semmi!”

A grafológiai elemzés szempontjából az írásminta témája lényegtelen – mindegy.

Úgy tapasztaltam, hogy az emberek ritkán kérnek „csak úgy” grafológiai elemzést. Az önmegismerés vágyán túl, általában mindenki életében van egy olyan probléma, kérdés, amire megoldást, választ, segítséget szeretne kapni, illetve egy olyan életterület, ahol szükség lenne a tisztánlátásra. Ez alapján kézenfekvő lenne, hogy erről ír az ember, hiszen ennek ismeretében a segítség, a tanácsadás is fókuszáltabb lehet. Bár sokakat visszatart a félelem (?), a bizalmatlanság (?), hogy „kiadják” magukat egy ismeretlennek, de a probléma megfogalmazása befelé figyelésre, a gondolatok rendszerezésére késztet, ami már önmagában egy fontos lépés az író részéről a tisztánlátás, az önismeret felé.

A másik lehetőség, hogy az illető ír egy levelet egy valós vagy kitalált személynek a kedvenc témájáról, hobbijáról, vagy akár egy valós vagy elképzelt nyaralásról élménybeszámolót. Azáltal, hogy barátnak, szülőnek, gyereknek, vagy a szerelmének címzett írásmintát készít az ember, a bizalmas viszony miatt feloldódik és könnyebben fogalmaz, és talán az is megnyugtatja, hogy a grafológus tényleg csak a kézírásból, a vonalakból olvassa ki azt, amit kiolvas, és nem „pluszinformációkból”.

Végeztem egy gyors felmérést, statisztikát az összegyűjtött írásmintáim alapján.
Az esetek 37%-ában az írásmintát adók barátnak, szülőnek, gyereknek, vagy a kedvesüknek címezték a levelet és általánosságokról vagy elképzelt dologról, hobbiról írtak.
63 %-ban címezték nekem, mint grafológusnak az írásmintákat, és kb. fele-fele arányban konkrétan a problémájukról írtak, amire választ kerestek, illetve általánosságokban, önéletrajzszerűen önmagukról.

Érdekel a grafológia? Szeretnél többet megtudni önmagadról? Iratkozz fel az ingyenes e-mail grafológia tanfolyamra!