A „Jaj, mi lesz, ha…”– gondolat motoszkál mindig a fejedben, és szemed előtt máris rémfilm pereg, miközben gyomrod görcsbe rándul, hányinger kerülget, és kicsap a hideg veríték?
Az aggódás, az állandó kételyek az élet minden területét befolyásolja, és megbénítja az embert.
Mi is valójában az aggodalom?
Az aggódás a bizonytalantól való, hosszan tartó félelem, amelynek 96%-a teljes egészében megalapozatlan és jelentéktelen.
Egy felmérés adataiból kiderült, hogy aggodalmaink 40%-ban olyasvalamivel kapcsolatosak, ami nem következik be, (pl.: lekésem a buszt, rosszul alakul egy randevú), 30%-a múltbéli dolgokra vonatkozik, amin már úgysem lehet változtatni,
12%-a az egészségünkkel kapcsolatos (azt hisszük, valami komoly betegségünk van, ám ez a legtöbb esetben nem indokolt, 10%-ban pedig olyan apróságok teszik ki, hogy például lesz-e százasom a bevásárlókocsiba. Aggodalmainknak csak a 8%-a vonatkozik igazán lényeges dolgokra, és ennek a felét is olyan dolgok alkotják, amire személy szerint nem sok befolyásunk van.
Feltűnt már, hogy a leggyakrabban akkor kezdünk aggódni, amikor túl sok időnk van, amikor unatkozunk?
Az emberi elme egy problémamegoldó eszköz. Ha nem adunk számára megfelelő problémát, akkor csinál magának. Ha nem adsz elmédnek hasznos feladatot, akkor ő dolgoztat meg téged. és egyik pillanatról a másikra azon veszed magad észere, hogy valamiért olyan dolgokról kezdesz el gondolkodni, töprengeni, fantáziálni, aminek bekövetkezését valójában nem is akarod, sőt rettegsz tőle.
Az aggodalom tulajdonképpen egy negatív fantázia, ami félelmet ébreszt. És minél többet gondolunk rá, annál valóságosabbnak, félelmetesebbnek, nyomasztóbbnak és hatalmasabbnak tűnik. A valódi stressz tulajdonképpen a nem tudás bizonytalanságából ered, illetve abból adódik, hogy nem akarunk szembenézni azzal, ami megtörténhet.
Sok ember például érzi, hogy valami nincs rendben a testében – időnként fáj itt, szúr ott -, orvoshoz mégsem megy, mert hátha az még talál valamit, amit az illető nem akar elfogadni, inkább szorong tovább, és ezzel a gyógyulási esélyeit is rontja.
Hogyan számold fel az aggodalmaskodást?
A következő módszer segítségével csökkenteni tudod a stresszt, a feszültséget, és tiszta fejjel már hatékonyabban tudsz gondolkodni.
“Aggodalom-gyilkos módszer”:
- Írd le pontosan, mi az, ami miatt aggódsz! Ha megnevezed a félelmedet, akkor tudod, hogy mivel, kivel állsz szemben, konkréttá válik, amivel már lehet valamit kezdeni, védekezni, küzdeni. Ám ne állj itt meg!
- Határozd meg azt is, hogy mi az a lehető legrosszabb dolog, ami bekövetkezhet. Ha például párkapcsolati problémáid vannak, akkor feltehetőleg az a legrosszabb, ami történhet, hogy megszűnik a kapcsolat. Vagy, ha leépítések vannak a munkahelyeden, a legrosszabb, ami történhet veled, hogy te is beleesel az elbocsátottak közé.
- Fogadd el, hogy megtörténhet, de tudd azt is, hogy minden veszteségből fel lehet épülni, és nem fogsz belehalni.
- Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy elkerüld a legrosszabbat!
A valódi tényekre figyelj! Sokszor azért bizonytalanodunk el, és kezdünk aggódni, mert hiányos ismeretekkel rendelkezünk egy dologgal, eseménnyel, esetleg önmagunkkal kapcsolatban. Ezért szánj időt és energiát arra, hogy beszerezd a megfelelő mennyiségű és pontos információt, és koncentrálj a tényekre.
Kérdezd meg magadtól, mi az, amit már ma megtehetsz a megoldás érdekében, és tedd is meg!
