Freud szerint az emberi lélek olyan, mint egy jéghegy. Hogyan épül fel? Milyen részekből áll? Hogyan működik?
Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichiáter szerint az emberi lélek olyan, mint egy jéghegy. A jéghegy csúcsa a lélek tudatos része, a víz alatti, de a még látható része a tudatelöttes, a legnagyobb, már láthatatlan része pedig a tudattalan.
Melyik lelki terület mit takar?
Tudatos
Freud szerint a tudatos az a lelki terület – minden olyan gondolat, érzés, élmény és viselkedés – amelyről pillanatnyilag tudomásunk van, amiket képesek vagyunk szavakba foglalni.
Tudatelöttes
A tudatelöttes a normál emlékezetet tartalmazó lelki terület. Itt vannak azok az emlékek, gondolati tartalmak, amelyek szándékosan és könnyen felidézhetők és a tudatba emelhetők. Pl.: a tegnapi film címe, XY telefonszáma.
Tudattalan
Freud szerint a tudattalan az a lelki terület, amely közvetlenül nem hozzáférhető a tudatosság számára. A tudattalan az elfojtott késztetések, szorongással, konfliktusokkal vagy fájdalommal összekapcsolódott vágyak, érzések, gondolatok és emlékek tárhelye. Ezek valamikor tudatosak voltak, de lecsúsztak a tudattalanba.
A lelki tartalmak áramlása és az egyirányú mentális kapu
Freud úgy gondolta, hogy a tudatosban és a tudatelöttesben lévő lelki tartalmak szabadon oda-vissza áramlanak a két terület között. Ám egyes gondolatok, érzések, emlékek és élmények le is csúszhatnak a tudattalanba.
A tudatos és a tudattalan lelki terület alatt van azonban egy egyirányú mentális kapu, ami megakadályozza, hogy a tudattalanban került tartalmak visszaszivárogjanak. Ráadásul bizonyos pszichés erők is gondoskodnak arról, hogy az itt lévő lelki tartalmak rejtve maradjanak és akaratlagosan ne legyenek tudatosíthatók.
A „poén” az egészben az, hogy Freud szerint a személyiség valóban fontos működései pont a tudattalanban zajlanak. Azaz kívül esnek a tudatos ellenőrzés körén, miközben folyamatosan hatást gyakorolnak a cselekvésre, a viselkedésre és a tudatos élményekre.
Nehéz vállalkozásnak tűnhet hát a tudattalan konfliktusainak és vágyainak a feltárása, de Freud szerint egyáltalán nem lehetetlen! A tudattalan impulzusai ugyanis sorra megmutatkoznak a mindennapi eseményekben, csak fel kell ismerni azokat.
Amikor a tudattalan mégis elszólja magát
Freud szerint több módon is üzen a tudattalan. Például a különböző elvétések révén, mint az elszólások, nyelvbotlások akár szóban, akár írásban. (Nem mindegy, hogy a levél végén „szeretettel ölellek” vagy elírás miatt „szertettel öllek” szerepel.)
Elvétésnek számít az is, ha véletlenül elfelejtünk dolgokat (neveket, találkozókat), ha véletlen elkésünk vagy otthon felejtünk fontos iratokat, vagy ha „pont akkor” szenvedünk kisebb baleseteket.
A tudattalan egy másik közvetítő csatornája az álom, az álmok, amelyek szimbolikusan, és így kevésbé félelmetes módon nyújtanak üzenetet az én és a felettes én számára.
A harmadik forma, amelyen keresztül a tudattalan megmutathatja önmagát, az a vicc, a viccmesélés. Freud szerint a legtöbb vicc kimondatlan, legátolt gondolaton alapul.
Tudj meg többet önmagadról a grafológia ssegítségével! Katt ide és töltsd le az ingyenes “10 kérdés és válasz a grafológiáról” eBookot!
