Erik Erikson pszichológus szerint a személyiségfejlődés egész életen át tartó folyamat. Elmélete pszichoszociális megközelítésű, mert az élet során megtapasztalt társas, környezeti jelenségek személyiségformáló hatásaival foglalkozik.

A pszichoszociális fejlődés 8 szakaszból áll a csecsemőkortól kezdve az idős korig. Minden szakaszban egyfajta krízist vagy konfliktust élünk meg, amelyek két ellentétes kimeneteli lehetőséget kínálnak. A konfliktus sikeres megoldása növeli az énerőt, és alakítja, formálja az én-identitást, aminek kialakítása a legfontosabb feladatunk Erikson szerint.

A fejlődés tempója és intenzitása egyénileg változó, és ha még sikeresen is oldottunk meg egy krízist, az később különböző formában újra és újra előbukkanhat az életünk során.

Milyen konfliktusokat kell megoldanunk az egyes szakaszokban? És személyiségünk mit nyerhet, ha jól oldottuk meg?

Egy életen át tartó személyiségfejlődés

Egy életen át tartó személyiségfejlődés

1. A csecsemőkor (0-1év) – Bizalom vagy bizalmatlanság

A szakasz fő kérdése: Bízhatok a világban?

A csecsemő teljesen kiszolgáltatott. Életben maradása és igényei kielégítése a környezetétől, elsősorban az anyától függ. A megfelelő anyai gondoskodás biztonságérzetet nyújt a babának, és kialakul benne az bizalom érzése. Ha a gyermeket elhanyagolják, akkor pedig bizalmatlanan lesz a világgal és az emberekkel kapcsolatban.

A konfliktus sikeres megoldása a remény erejét fejleszti ki, vagyis hogy tartósan hinni tudunk abban, hogy vágyaink teljesülnek.

2. A kisgyermekkor (2-3 év) – Autonómia vagy szégyen, kétely

Fő kérdés: Rendben van, ha én cselekszem?

Amikor a kisgyerek elkezd kúszni-mászni, járni, beszélni, egyre aktívabban foglalkozik a tárgyakkal és a környezetében élőkkel, és megtapasztalhatja, hogy ellenőrzést gyakorolhat a cselekedetei fölött. (”én csinálom!”). Ha a kisgyerek megfelelő és biztonságos mozgásteret kap a cselekvéshez, akkor megerősödik benne az autonómia érzése. Ha azonban folyton kigúnyolják, tiltják vagy megakadályozzák, hogy cselekedjen, akkor szégyellni fogja magát és kétségei támadnak saját értékességét illetően.

A konfliktus sikeres megoldása az akaraterő kialakulását eredményezi: azt az eltökéltséget, hogy szabadon cselekedjünk.

3. Az óvodáskor (3-5 év) – Kezdeményezés vagy bűntudat

Fő kérdés: Rendben van, ha én kezdeményezek?

A kisgyermek a játék révén lemásolja a felnőttek világát, különböző szerepekben próbálja ki magát. Szeretné uralni és hatást gyakorolni környezetére. Nagyon kezdeményező, lesi, mikor és hogyan érvényesíthetné akaratát. Ha azonban kezdeményezéseit helytelenítik vagy büntetik, akkor megjelenik benne a bűntudatérzés, és mérsékelni fogja a törekvéseket.

A krízis sikeres megoldása révén nyerhető énerő a szándék. A szándék azt a fajta bátorságot jelenti, amely által elérhetjük céljainkat anélkül, hogy félelemet vagy bűntudatot kellene éreznünk.

4. Kisiskoláskor (6-11 év) – Teljesítmény vagy kisebbrendűség érzés

Fő kérdés: Értékes tagja vagyok a világnak?

Az iskolai évek alatt a gyermek megtanulja, hogy olyasmit kell tennie, amit mások értékesnek ítélnek. A tanárok, a szülők és kortársak által, valamint a különböző tantárgyak tanulása, lecke írás és problémák megoldása révén számos lehetősége van a gyermeknek, hogy elismerést szerezzen. A dicséret és az elért eredmények növelik kompetencia érzését. Ha azonban ritkán kap dicséretet, vagy büntetik vagy lenézik teljesítményét, akkor kialakul benne a kisebbrendűség érzés.

A krízis sikeres megoldása révén nyerhető énerő a kompetencia, vagyis az az érzés, hogy képesek vagyunk olyasmit tenni, amit mások pozitívan ítélnek meg.

5. A serdülőkor (12-20 év) – Identitás vagy szerepkonfúzió

E fejlődési szakasz fő kérdése: Ki vagyok én és mi lehet belőlem?

A serdülő elkezd tudatosan gondolkodni önmagáról és arról, hogyan kapcsolódik személye és élete a felnőttek világához. El kell döntenie, mely szerepek felelnek meg leginkább identitásának. Vagyis keresi a választ a „ki vagyok én?, milyen vagyok, mi a feladatom az éltben?” kérdésekre, amelyek megtalálásához önismeretre van szükség. Szilárd identitás kialakítása tévén a belső összhang élményét éli meg.

Előfordul azonban, hogy a serdülő úgy érzi, hogy énképénekek egyes összetevői összeegyezhetetlennek tűnnek, vagy nem talál olyan szerepet, hivatást, amit szívesen betöltene, ez szerepzavart és belső nyugtalanságot idéz elő.

A krízis sikeres megoldása révén nyerhető énerő a hűség, vagyis a saját indentitásához való ragaszkodás, akkor is, ha a vállalt értékeink olykor ellenmondásosak.

6. A fiatal felnőttkor (25 éves korig) – Intimitás vagy izoláció

A szakasz fő kérdése: Tudok szeretni?

A bensőséges barátságok és párkapcsolat kialakítása bizonyos fokú önfeladást, szolidaritást és elköteleződést igényel. A fiatal felnőtt képes felülemelkedni a két ember közötti ellentmondásokon, képes szeretettel és megértéssel elfogadni a másikat és áldozatok árán is kitartani mellette. A szakasz veszélye az izoláció, amikor az ember eltávolodik a többi embertől és képtelen igazi emberi kapcsolatokat teremteni.

E fejlődési szakasz sikeres megoldása a szeretet/szerelem képességét eredményezi.

7. Az érett felnőttkor (60-as évek közepéig) – Generatívitás vagy stagnálás.

Fő kérdés: Értékessé tudom tenni az életem?

A generativitás azt az alkotóképességet jelenti, amivel létrehozunk valamit vagy felnevelünk valakit, ami túlél minket. Ez a fajta alkotásvágy megnyilvánulhat a gyermek utáni vágyban, de a társadalmi, anyagi, kulturális értékek, tárgyak létrehozásában, vagy akár a tanításban is.

Stagnálás esetén a személy képtelen a jövőnek szentelni magát, énközpontú és én-féltő, csak a saját szükségleteikkel vannak elfoglalva.

A krízis sikeres megoldása révén nyerhető énerő a gondoskodás képessége, ami kiterjed mindenre, amit életünk során létrehoztunk.

8. Az időskor – Integritás vagy kétségbeesés

Fő dilemma:  Megfelelően éltem az életem?

Az időskor a visszatekintés, a számadás ideje. Ha az életünk alapvetően értelmes volt, választásaink és tetteink helyesek voltak, akkor elégedettek vagyunk és megéljük az én integritás-érzés állapotát. Ha azonban úgy látjuk, hogy elvesztegettük életünket, rossz döntéseket hoztunk, másképp kellett volna élnünk, akkor kétségbeesés és halálfélelem fog gyötör.ni

E szakaszban megszerezhető én minőség a bölcsesség, vagyis, hogy némi távolságtartással, de aktívan részt veszünk az élet játékában még ha tudjuk is, hogy nem sokára eltávozunk ebből a világból.

 Szavazz!

Nálad melyik igényelne leginkább erősítést? Melyiket lenne jó fejlesztened?

View Results

Betöltés ... Betöltés ...

Szeretnél többet megtudni önmagadról? Érdekel a grafológia? Íme, itt az ingyenes Mini grafológia tanfolyam!! >>

Egy életen át tartó személyiségfejlődés
Cimke:             

Egy gondolat a “Egy életen át tartó személyiségfejlődés” -hoz

  • 2013. június 27. csütörtök at 12:54
    Permalink

    Kedves Judit!
    Néhány hete kérdéssel fordultam hozzád. Nem tudom,megkaptad-e. Röviden újra kérdezem, 6.osztályos volt a lányom. Már foglalkoztat bennünket a pályaválasztás témaköre. Korai még grafológiai tanácsadást kérni ezügyben,ráérünk később? Mivel most éppen kamasz,s változóban a személyisége is. Elemzés ára? Töbször kellene megnézni addig az írását? Mi a tanácsod?
    Várom válaszodat. Köszönettel Szilágyiné Pataki Ildikó

  • 2013. június 28. péntek at 08:03
    Permalink

    Kedves Ildikó!

    Június 7-én e-mailben válaszoltam a kérdésedre, bár lehet, hogy elkeveredett a leveleid között. Nem tudom, hogy ki az a Judit, -engem Szilviának hívnak – de feltételezem, ha erre az oldalra írtál, akkor tőlem vársz választ…

    A kérdésedre a választ (ezt küldtem el e-mailben is)
    A pályaválasztás és a továbbtanulás kérdése gyakran nyomja mind a szülő, mind a gyerek lelkét: “Milyen irányba menjen tovább a gyerek? Mihez van tehetsége? Miben lesz majd boldog?”
    A pályaorientációs grafológia segíthet feltérképezni azokat a személyiségvonásokat és érdeklődési irányokat, ami segíthet a döntésben.
    A 13-14 éves korban és az alatt bár fellelhetők egyéni vonások az írásban, azonban még túl változékony és kiforratlan a személyiség és a kézírás ahhoz, hogy életre szóló irányt lehessen mutatni. A 17-18 éves korosztálynál, a “második” pályaválasztásnál már biztosabb és pontosabb elemzés készíthető.
    Alap esetben nálam egy pályaorientációs elemzés 16900- Ft-ba kerül, de ez a kiforrott írásokra vonatkozik.
    Az ilyen fiatal gyermekeknél – mint a kislányod is – akiknek az írása még grafológiai szempontból kiforratlan és emiatt csak részlegesen elemezhető, más a helyzet.
    A grafológiai elemzés során a kézírás vizsgálatát rajzelemzéssel szoktam kiegészíteni, kombinálni, mert így több és pontosabb információk nyerhetők a gyermekről.
    Ez esetben az elemzéshez egy írásmintát, egy farajzot és egy hét elemes rajztesztet szoktam kérni, amelyek együttes elemzési ára 12000 Ft. Az elemzés kb. 10-12 munkanap alatt készül el.
    Megrendelés esetén pontos tájékoztatást adok a megfelelő írásminta és a rajzok elkészítéséhez, és e-mailben elküldöm a szükséges nyomtatványokat (Adatlap és Hozzájárulási nyilatkozat),amelyeket kitöltve, az írásmintával és a rajzokkal együtt kell elpostázni.

    Üdvözlettel:
    Szabó Szilvia

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .