Agyunk szerkezetileg leginkább egy nagyra nőtt dióhoz hasonlít. A két agyféltekét alulról „egy hatalmas agyközi kábelrendszer”, vagyis az idegrostokból álló kéregtest (corpus callosum) kapcsolja össze. Ezek az idegrostok szállítják az üzeneteket a két félteke között. (Egyes kutatok szerint a beszéddel kapcsolatos készség azért fejlettebb a lányoknál, mivel a kéregtest vastagabb, több rostból áll a női agyban, mint a férfiaknál.)
Első pillantásra talán úgy tűnik, hogy agyunk két féltekéje teljesen egyforma, valójában nem szimmetrikusak, mivel a két agyfélteke különböző funkciókat lát el.
Mit tud a bal és mit tud a jobb agyfélteke?
A jobb agyfélteke rendkívül fogékony és befogadó. Gondolkodása holisztikus, azaz egységben ragadja meg az információkat, de a hangulat és a benyomások alapján ítél, emiatt ítéletes szubjektív és irracionális. A jobb agyfélteke erősen vizuális, gazdag képzelőerővel bír, és igencsak kreatív. Folyamatosan új ötletekkel és hipotézisekkel áll elő, amelyeket legszívesebben azonnal megvalósítana.
Ám ekkor jön a bal agyfélteke, a kontroll és a logikus, tudatos ellenőrzés bajnoka – és azt mondja: „Várjunk csak! Nézzük csak meg ezt közelebbről, alaposabban!” A bal agyfélteke a külvilágból és a testből érkező információkat, valamint a jobb agyfélteke hipotéziseit és ötleteit mélyreható, elemző vizsgálatnak veti alá. Először mindent szétszed elemeire, majd kiválogatja a számára fontos adatokat, keresi az ismétlődő mintákat, törvényszerűségeket, összefüggéseket, és végül egy logikus rendszert állít fel.
Ésszerű következtetéseit a bal agyfélteke szabatosan képes fogalmazni, bár hangja kissé gépies, monoton. Pontosan használja a fogalmakat, de mindent szó szerint vesz. A bal agyfélteke beszélgetés közben nem érzékeli a neki mondottak érzelmi töltését, nem veszi a metakommunikatív jeleket. Mondhatnánk: „érzelmileg süket” és híján van a humorérzéknek is.
Ellenben a jobb agyféltekének remek a humora. Ő társalgás közben nem arra figyel, hogy mit mondtak neki, hanem inkább arra, hogyan mondták, milyen hangsúllyal, és persze milyen arcot vágtak közben. A jobb agyfélteke képekben, hangokban gondolkodik, és mivel beszélni kevésbé tud, inkább a zene vagy a művészetek nyelvén fejezi ki magát. Ezért van az, hogy üzeneteit sokkal inkább csak érezzük, mintsem értjük.
A bal agyfélteke realista és praktikus módon kezeli a dolgokat. A múlt tapasztalataira támaszkodva terveket, stratégiákat készít, amit híven követ. Ezzel szemben a jobb agyfélteke intuitív módon dönt és ötletszerűen cselekszik. Bátrabban kockáztat, mint bal oldali társa, aki biztonságra törekszik.
A bal agyféltekének az időérzékelése, a jobb agyféltekének a térérzékelése a jobb.
A keresztezett idegpályák miatt agyunk bal agyféltekéje irányítja testünk jobb oldalát, a jobb agyfélteke a test bal oldalát. Attól függően, hogy melyik agyféltekénk a domináns leszünk jobb vagy balkezesek.
Kutatások bizonyítják, hogy ha a szülés során valamiért sérül az agy, az ép agyfélteke gyakran sikeresen helyettesíti a károsodott agyfélteke működését. Olyan csecsemőknél pedig, akiknél műtétileg eltávolították az egyik agyféltekét, viszonylag normális szellemi és testi fejlődést tapasztaltak.
Bár a különálló agyféltekék önmagukban is működőképesek, rendes körülmények között a két agyfélteke egymással kölcsönhatásban működik – mint a jó csapatjátékosok munkamegosztásban dolgoznak. Hámori József szavaival élve:” Az eltérő tulajdonságok nemcsak kiegészítik a két féltekét egységes aggyá, hanem hatalmas pluszt is jelentenek. Itt 1+1 nem egyenlő 2-vel, hanem 1+1= 3. Ebből jön ugyanis létre az, amit személyiségnek nevezünk.”
További cikkek a témában:
Lateralitás és dominancia – nemcsak kezességben
Pingback:Túlpörgetett bal, unatkozó jobb félteke | Az írás tükrében
B.o. artéria carotis communis és a véna jugularis interna baleset miatt sérült, ezért lekötötték. ( 1981 – ben. ) Azóta 38 év eltelt, mindenféle vizsgálat, kivizsgálás, kontroll nélkül. Én pl. szeretném tudni,- nem háziorvosi szintű kivizsgálás során,- milyen állapotban vannak az agyamat ellátó erek. A j.o. nagy erei, de akár j.o. halántékon futó ütőér is, megvastagodtak. (Ez utóbbi feltűnően, úgy, hogy a koponyám közepéig igen vastagon fut.) Kíváncsi lennék, szétpattan-e, vagy egyáltalán, meddig bírja még, mire számíthatok a továbbiakban?
Kedves Zoltán!
Kérdésed inkább orvosi, mint grafológiai tárgykörbe tartozik. Célszerű lenne egy szakorvost felkeresni és vele konzultálni az ügyben.
Szeretnem tudni milyen agyfeltekevel szulettem.ALitolagcsakbal vagyis csak egyforma bal oldali.
Volt gyerekkoromban egy ilyen vizsgalatom kb 3 eves lehettem szeretnem ezt feltarni igazsagot tudni akarom.telefonom 0630-1402646
Meg azt nem irtam, agi oszigenhianyom van.Ezt a gleda klinikan ct vizsgalattal vettek eszre.Ha elfaradok nagyon nyomja az agyam valami a koponyam.ez eszmeletlen faradtsag erzessel jar le kell pihennem ugy egy kicsi allapodik allitolag volt gyerekkoromban agyi vizsgalatom onnet tudom ,sejtelhalasom, erszukuletem van.szeretnek valaszt kapni vagy egy vizsgalaton atmenni.Mi az igazsag magas vernyomasom szivelvaltozasom van atelefonom,06301402646
Szeretnek akar telefonban valaszt kapni vagy akar kesobb elmennek kivizsgalasra koszonom
Köszönöm az érdeklődést.
Az agyféltekei dominancia kiderítéséhez ennek a 2 egyszerű tesztnek az elvégzését javaslom:
http://www.azirastukreben.hu/lateralitas-teszt
http://www.azirastukreben.hu/kezessegteszt
Ám mivel ez egy grafológiai weboldal, ilyen jellegű probléma orvosi kivizsgálsát nem végzünk, ebben nem tudunk segíteni
Üdvözlöm Szilvia.
Hogyan, milyen módon lehetséges a rajz valamint az írás készséget fejleszteni felnőtt korban?
Én a kalligráfia, tipográfia egy bizonyos ágát szeretném megtanulni rajzolni, majd azt megfesteni, de egyszerűen nem áll rá az agyam. Látom a képeket honlapokon, appokban. Ezek inspirálnak. A látott képek alapján fejben meg tudom “tervezni” mit szeretnék, de onnan a megvalósításig -nem, -nagyon nehezen, -nem tetsző végeredménnyel jutok el. Arra gondoltam, csak van valamilyen mód az agyat “serkenteni”, hogy siker élményem legyen. Gyakorlással nem lenne problémám, mert igényem lenne a további alkotásra, csak éppen elakadok egyfolytában a fent említett dolog miatt.
Ebben esetleg tudna segíteni Nekem?
Üdvözlettel, Attila
Kedves Attila!
Sajnos jómagam egyenlőre csak csodálom, mint gyakorlom a kalligráfia művészetét, így konkrét gyakorlati tanáccsal kevésbé szolgálhatok.
A kérdése kapcsán viszont az alább felvetések jutottak eszembe, ami talán segíthet megérteni a tanulási folyamatot.
Ha visszagondol az általános iskolai írástanulásra, először a betűk formai részelemeivel ismerkedtünk meg (pl.: kör/ovál, hurok- és horogvonal, ívek, árkád, girland stb.) és ezek rajzolását gyakoroltuk be. Ezután megtanultuk betűvé összekötni a részelemeket, majd a betűket összekötve szavakat leirni folyóírással.
Ahhoz, hogy ez gördülékenyen és szépen menjen, rengeteg időre és gyakorlásra volt szükség. A grafikusok, tervezőgrafikusok és tipográfusok iskolarendszerű képzésben tanulják a betűrajzoktatást.
Szépírás tanuláskor tulajdonképpen egy új betűsablont és mozdulatsort kell megtanulni, és eközben az agynak az is kihívást jelent, hogy felülírja a sok éve berögződött betűmintákat és írómozdulatokat.
Ráadásul a klasszikus kézíráshoz képest az is nehezíti a helyzetet, hogy a kalligráfiánál speciális íróeszközt használnak, ami “másképp viselkedik”, mint a hagyományos tollak. (Már a golyóstoll és a töltőtoll között is van különbség. Van, aki nem is boldogul az utóbbival, mert túl erős nyomatékkal ír, amitől a töltőtoll hegye sérül.)
Rá kell tehát érezni az új íróeszközre is, hogy milyen magasan vagy alacsonyan fogjuk a tollat, milyen szögben tartsuk, mikor milyen erővel írjunk vele.
A vékony vonalak létrehozásához kisebb nyomaték szükséges. Így a felfelé -testtől távolodó mozdulattal- húzott vonalaknál gyengéden érintjük az íróeszköz hegyét a papírlapra. Amikor pedig lefelé – magunk felé – húzzuk a vonalat, akkor jobban rányomjuk, így vastagabb vonalat kapunk.
Ha autodidakta módon tanul, valószínűleg nehezebb és tovább tart a folyamat. Érdemes az online képzések és wokshopok között körülnézni…
A gyakorlás során az is segíthet, ha különböző mozgásgyakorlatokkal a két agyfélteke munkáját összehangoltabbá teszi. Ehhez Dr. Paul E. Dennison – Gail E. Dennison: Észkapcsoló Agytorna c. füzetét (az Agykontroll kiadó gondozásában jelen meg) tudom ajánlani, amely bár elsősorban gyerekeknek íródott, de felnőttek is bátran alkalmazhatják.
Kitartó gyakorlást, és csodaszép műveket kívok! 🙂