Az elmúlt hónapok során több levél, kérdés érkezett hozzám a gyermekrajzokkal kapcsolatban. Most összegyűjtöttem a leggyakrabban feltett kérdésből egy csokorra valót.
Lehet, hogy te is már régóta erre keresed a választ?
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a gyermekrajzok esetében is él a grafológiában használatos szabály, miszerint „egy jel, nem jel”, így minden pici dolog csak a többi jellel összefüggésben nyeri el pontos értelmét.
„Kislányom 3 éves múlt. Életvidám, örökmozgó gyerek, rajzolni is szeret, de zavar, hogy nem használja a színeket, csak a fekete ceruzával rajzol.”
A gyermekrajzokon a színeknek valóban fontos szerepük van az érzelmek kifejezésében, ám a színek szerinti elemzésnek általában 6-7 éves kor után van igazán értelme.
A kisgyermekek ugyanis 3-4 éves korukig – bár felismerik és megkülönböztetik a színeket – nem használják tudatosan azokat, hanem azzal rajzolnak, amelyik éppen kézre esik. 4-6 éves kor között szubjektív módon választanak színt, és csak 6-9 éves kor között már bizonyos szabályszerűségek jellemzők a színhasználat tekintetében (barna fatörzs, zöld korona), de igazán reálisan, környezet hűen csak 9 éves kortól alkalmazzák a színeket.
Ha a kisgyermek alapvetően életvidám és könnyen barátkozik, akkor nincs ok az aggodalomra. Kislánya még tipikusan abban az életkorban van, amikor a különböző vonalvezetési és az alakformálási technikák begyakorlása a legfontosabb, és a színek csak másodlagos szerepet töltenek be. A fekete szín használata összefügghet azzal is, az nagyon jól látható a fehér lapon, ami segíti a kisgyermek számára a vonalak elkülönítését, azonosítását, és így a formák tökéletesítését is.
„Kisfiam 6 éves múlt, és szinte egyáltalán nem akar rajzolni.”
A rajzolás a játék egyik formája. Ám az nagyon eltérő lehet, hogy egy kisgyermek mit szeret játszani. Ez függ a temperamentumtól, a gyermek személyiségétől. Valamelyik gyermek babázni szeret, másik inkább építőkockázik, míg a harmadik inkább a többiekkel együtt fogócskázik.
A rajzolás az önkifejezés egyik lehetséges formája, ám van olyan kisgyerek, aki inkább a szerepjátékokban (papás-mamás, mesemondás vagy mese eljátszása) tudja leginkább kifejezni, eljátszani a gondolatait, illetve azt, ami őt foglalkoztatja. Ez esetben nem kell aggódni, hiszen csak más irányú érdeklődésről van szó. arra azonban már érdemes odafigyelni, hogy a gyermek elsajátítsa a helyes ceruzafogást, illetve hogy a gyermek kezének finom motorikus készségét más módon fejlesszük (pl.: gyurmázás, gyöngyfűzés stb. révén), hogy az, az írástanuláskor erős és „ügyes” legyen.
Ami jelentősen visszafogja és lelombozza a rajzolási kedvet az, ha a szülő nem értékeli, dicséri kellően a kicsi rajzait, vagy ha többet vár el, mint amire az adott életkorban képes a gyermek, ha túl kritikusan fogadja a rajzokat, esetleg a rajzolást felesleges időpazarlásnak, maszatolásnak tekinti. A negatív visszajelzések, illetve a dicséret hiánya miatt a gyermek valóban megutálhatja a rajzolást, vagy alkalmatlannak találja magát erre és ezért hagyja abba.
„Az óvodában le kellett rajzolni a családot. Kisfiam lerajzolt engem, a testvérét, saját magát, de az édesapja nem jelenik meg a rajzon. A kapcsolatunk jó, de férjem kamionozik, leginkább csak hétvégén van itthon. Ez lehet az oka?”
A családrajz sok információt hordoz arról, hogy a gyermek milyennek látja a családját, hogyan érzi magát a családjában. A családtagok mérete, elhelyezkedése és egymáshoz való közelsége elárulja, hogy milyen a kapcsolat az egyes családtagok között.
Ha a családrajzról lemarad egy alak, akkor az az adott személlyel kapcsolatos hiányérzetről, érzelmi problémákról, vagy lefojtott agresszivitásról árulkodik (pl.: ha az újszülött kistesó „felejtődik le” a rajzról).
„…kislányom mindig királylányokat rajzol, nagy, földig érő hajjal.”
A királylányok rajzainak kedvelt témája a királylány, a fiúk inkább autókat, repülőket egyéb közlekedési eszközöket, vagy harcos jelenteket ábrázolnak. A kislányok a királylányban gyakran önmagukat, illetve az anyát jeleníti meg. A királylány hajsátra az anyai szeretet és gondoskodás jelképe, illetve kivetül benne a nővé válás igénye is.
„6 éves kislányom nem rajzol kézfejet az embereknek.”
Ha még sosem rajzolt kézfejet a gyermek, akkor az valószínűleg rajzfejlődés hiányával függ össze. Ha azonban korábban már rajzolt kézfejet az embereknek, mostanában viszont nem, akkor a sok esetben tehetetlenségre utal. Ez fakadhat abból, ha a kisgyermek úgy érzi, nem tudja irányítani a dolgait, mert folyton akadályokba ütközik, de lehet, hogy hiányzik a kellő motiváció a cselekvéshez, esetleg fél, a kudarctól, attól, hogy elront valamit, vagy nem sikerül majd a dolog. A gyermekrajzon az alakok kézfejének hiánya kommunikációs problémákat is jelezhet: a gyermek nem mer, vagy nem tud segítséget kérni, vagy elfogadni, nincs, kiben megkapaszkodjon.
„Miért rajzol fejjel lefelé?”
4 éves kor alatt előfordul, hogy a gyermekrajzokon az ember alakok fejjel lefelé jelennek meg. Ez sok esetben azzal függ össze, hogy a kisgyermek sajátos látásmóddal rendelkeznek, illetve, hogy térlátásuk még nem elég fejlett. Ez a legtöbb esetben -szelíd figyelmeztetésre – pár hónapon belül magától megszűnik.
Ha azonban még 5 éves kor körül is megmarad, akkor mindenképpen érdemes megfelelő szakember, nevelési tanácsadó véleményét, tanácsát kikérni, mivel ez a diszlexiának is figyelmeztető előjele lehet.
„A kislány 5 és fél éves, és amióta elkezdett rajzolni minden rajzát azzal kezdi, hogy a lap sarkába szivárványt rajzol. A színek használatában nem következetes, de szivárvány a legtöbb rajzon szerepel. Érdekelne, hogy mi ennek a jelentése.”
A szivárvány a remény a jobbrafordulás ígéretének a szimbóluma, spirituális síkon az egységesség jelképe. A szivárvány magas intelligenciát, kreativitást és képzelőerőt testesít meg a gyermekrajzokon. A kislány feltehetőleg fogékony és érzékenyebb módon észleli a környezetében zajló dolgokat, különösen, ha a lila szín is helyet kap a rajzokon.
Egyes nézetek szerint a szivárvány, illetve a lila szín gyakori megjelenése a gyermekrajzon spirituális képességekkel függ össze, mivel a kisgyermekek kb. hét éves korukig még jobban észlelik, érzékelik a szemmel nem látható dolgokat, még kapcsolatban vannak a szellemvilággal, ahonnan leszületettek.
„Kisfiam össze-vissza színez, gyakran kimegy a vonalból. Mire utal ez?”
Az, hogy a gyermek a színezés közben mennyire képes a kontúron belül maradni elárulja, hogy mennyire képes bizonyos normákat betartani, milyen az önfegyelme. Ha sokszor kiszalad a határvonalon túlra, akkor nehezére esik a rákényszerített szabályokat betartani, akaratos, arra megy, amerre neki teszik, nehezen tűri a korlátokat. A színezés összevisszasága, gyakori irányváltoztatása impulzivitásra illetve vagy érzelmi zaklatottságra utal, és olyan személyiséget takar, aki gyakran változtatja álláspontját.
Kíváncsi vagy, mi mindenről vallanak a gyermekrajzok?
Hogyan jelzik, hogy hol tart a gyermek a fejlődésben?
Mit árulnak el a gyermek személyiségéről és lelkivilágáról?
Akkor itt választ találsz a kérdéseidre! Katt ide>>
Kedves Viktória!
Mivel e-mailben is elküldted a kérdésedet, amiben sokkal mélyebben kifejtetted a dolgot és személyes jellegű információkat is megosztottál, ezért én is privátban, e-maiben válaszoltam.
Szia!
Érdeklődnék, mit jelenthet hogy, 4,5 kisfiam minden rajzán édesanyámat (mama) óriási kézfejekkel rajzolja, pontosan öt újjal.
Köszönöm szépen!
Kedves Niki!
Az ilyen korú kisgyerekek rajzainak sajátos vonása, hogy bizonyos elemeket aránytalanul nagynak vagy kisebbnek ábrázolnak. Ez teljesen természetes, hiszen náluk még nem elég fejlett az arányérzék.
A gyermekrajzokon az emberábrázolásnál a karok a kommunikáció és a kapcsolattartás szimbóluma, a szeretetadás és elfogadás jelképe. Bár jó lenne látni a teljes rajzot, de valószínűsíthető, hogy a kisfiadnak jó a viszonya a nagymamával, sok szeretetet, törődést kap tőle. Mindenképp pozitív vonás az is, hogy az ujjak számát helyesen tüntette fel – nem többet és nem kevesebbet.
Kedves Szilvia,kislanyom 4,5 eves,kozepsos,mar regota eszrevettem,hogy oldaliranyban rajzol:nem fentrol lefele,vagy forditva,minden a levegoben log,mi lehet ennek az oka?koszonom a valaszt elore is
Szia!
Kislányom öt éves múlt. A színeket használja, de a képeket szinte csak kérésre színezni ki. Ritka amikor eszébe jut kiszínezni a rajzát, és akkor sem teljesen.
Köszönöm a válaszodat!
Kedves Zsuzsa!
Sokkal könnyebb lenne, ha látnám a kislányod rajzait. A színezés megléte vagy hiánya csak egy szempont a rajzelemzésnél. Ha a gyerek nem színez rendszeresen az még nem jelenti feltétlenül azt, hogy valami baj is van, főleg, ha a rajzai összképe, a rajzolt alakok, ábrák színvonala és a használt színek egészséges és harmonikus összhatást tükröz. Nagyobb gondot jelentene az, ha egyáltalán nem használná a kislányod színeket, vagy csak komor színekkel dolgozna,minthogy nem satíroz.
Vannak olyan kisgyerek és olyan időszakok, amikor az alkotómunkát az alakok megrajzolása és a formák begyakorlása jelenti a gyermek számára, ami sokkal izgalmasabb feladat, mint a színezés. (Fel-le húzogatni a színes ceruzát önmagában kissé monoton tevékenység, bár van aki számára inkább megnyugtató.)
Amit a színezés kapcsán esetleg érdemes lenne megnézned, hogy amikor kérésre kiszínezi a rajzot, milyen a színezés módja – mert ebből lehet a gyermek kontrollképességére következtetni, illetve arra, hogy mennyire képes elfogadni és betartani a szabályokat. Az összevissza irányú, zaklatott, pontatlan, a határvonalból gyakran kilépő színezés problémákat jelezhet e téren..
Kedves Andrea!
Sajnos nem értem pontosan, hogy történik ez az oldalirányú rajzolás… A rajzlapra éred vagy arra, hogy pl.: egy emberalakot nem a fejével kezd és halad lefelé a törzzsel, hanem mondjuk a kezével kezdi majd balról jobbra jön fej-törzs és megint a kéz? Vagy hogy nem függőlegesek, hanem vízszintesek az alakok?
A talajvonal általában 7 éves kor táján jelenik meg a rajzokon, és attól kezdve az alakok is a földön állnak. 7 éves kor előtt viszont a tudatos térbeli elhelyezés a rajzokon kevésbé jellemző, emiatt az alakok a levegőben lógnak vagy az alsó lapszélre tapadnak, annak ellenére, hogy a gyerekek általában értik a fent-lent, jobbra-balra jelentését.
Kedves Szilvia,az utolsora gondoltam,vizszintesek az alakok,de akkor ,ha jol ertem ez nem gond még ebben a korban.
Kedves Szilvia!
A 9 eves unokahugomnak a rajzait erdekesnek talalom ugyanis azt vettem eszre,hogy a Nap a bal also sarokban van es nem font mondjuk a laptetejen. Volt, hogy a lap jobb felso sarkaban helyezkedett el,mint egy egyharmada a napnak latszott csak. Tunodtem,hogy ezek mit jelentenek? S amikor megkertem,hogy rajzolja le a foldgombot a kontinensekkel peldaul az eszaki es deli sarkok hianyoztak a keprol. Ez mit jelent? Tisztelettel,Andrea
elővettem a régi rajzaimat és érdekes dolgokat találtam rajtuk, több képen is szerepelt egy barna színű és rózsaszín agancsú szarvas ezt mit jelent?
KEDVES NIKI!
KISLANYOM SZINTE MINDIG SZIVECSKET RAJZOL.VAN AMIKOR A VIRAGOK FEJET IS SZIBECSKEBEL HELYETTESITI.VAN EGY 16 HONAPOS KISTESOJA NEM TUDOM EZ LEHET-E EZZELNOSSZEFUGGESBE.KOSZONOM ELORE MIHAMARABBI VALASZOD.NOEMI
Kedves Noémi!
Bár Nikinek címezted a kérdésedet, de mivel én vagyok az oldal szerkesztője, remélem nem gond, ha én válaszolok. 🙂
A szív mint szimbólum a rajzokon a szeretetet, a szeretetigényt, az érzelmek és a kapcsolat fontosságát jelenti. Elképzelhető, hogy a szívek megjelenése összefüggésben lehet a kistestvérével, bár erre egy családrajz sokkal pontosabb választ adna.
Kedves Szilvia!
Szeretném ha segítene,van egy 4 éves kis öcsém,aki nem igazán rajzol sokat,viszont ha embert rajzol a karjait sosem a testéből indítja,hanem a fejéből.És az embert mindig vízszintesen ábrázolja.Nagyon sokat törődünk vele,és itthon csak felnőttek között van.Kiegyensúlyozott családban él,mindenkinek ő a szeme fénye.Csak olvasgattam a témában a válaszait gondoltam felteszem én is ezt a kérdésemet.Szeretném megérni,hogyha megoldhat e-mailben válaszoljon
Előre is köszönöm!
Tiztelettel:Attila
Szia!
Az egyik kisfiú az előkészítő osztályban 6éves és 5 hónapos a családrajznál saját magának három lábat rajzolt ez mire utalhat?
Köszönöm előre is !
Tisztelettel;Anita
Kedves Anita!
A lábak a mozgással, az előrehaladással és a stabilitással függnek össze. Ha a kisgyerek nem csak egy rajzon, hanem rendszeresen három lábat rajzol, akkor gyanakodhatunk arra, hogy valamiért bizonytalanul mozog a világban, a társas közegben, nagyobb a támasz- és stabilitásigénye, szüksége van a segítségre, a megerősítésre. De rajzolhat több lábat egy kisgyerek akkor is, ha mondjuk korábban elesett, megsérült és fáj a lába, és emiatt érzi magát instabilnak. Érdemes lenne megkérdezni a kisfiút, hogy miért kell még egy láb – gyakran meglepően egyértelmű válaszokat adnak a gyerekek.
Üdvözlettel:
Szilvia