A macskákat már az ókori Egyiptomban is szent állatként tisztelték. Magatartásuk, életmódjuk számos olyan vonást rejt, ami nekünk, embereknek is hasznos lehet az Életben.

Mit tanulhatsz a macskától? 

9 életmódtipp a macskától a sikeres, boldog élethez

1. Légy jelen minden pillanatban!

Rohanunk, egymás után hajtjuk végre a mindennapi feladatainkat, anélkül, hogy élveznénk, vagy legalább is észrevennénk az apró változásokat. Sokunkat már a megszokások, a bejáratott rutin vezet.
Egy macska bármit csinál, azt teljes odaadással teszi. Legyen szó akár vadászatról, akár játékról vagy ejtőzésről – a macska mozdulatai elárulják, hogy ott, akkor, abban a pillanatban az adott elfoglaltság a legfontosabb a számára. Teljesen jelen van, minden érzékszervével, mozdulatával, idegszálával csak arra a pillanatra összpontosít, miközben környezete minden rezdülését felfogja.

Gyakorlat: Az alig pár másodperces gyakorlat segítségével megfigyelheted, hogy mennyi minden hatás koncentrálódhat egy pillanatban. Fordítsd el a zárban a kulcsot úgy, hogy csak arra koncentrálsz! Milyen a kulcs tapintása? Milyen a zár kattanása (éles, hangos, vagy tompa)? Figyeld meg, hol érzed a zár ellenállását a mozdulat során!

2. Türelem, kitartás, állhatatosság

Minket, embereket sokszor az „Adj Uram, de tüstént!” hozzáállás a jellemző. Mindent azonnal és készen akarunk megkapni, azonnal fogyasztható állapotban („instant”) és nem szívesen fektetünk erőt, energiát a dolgok elérésébe, illetve, ha első próbálkozásunk kudarcot vall, elkeseredünk, és inkább félbehagyjuk vagy feladjuk a dolgot. Nem így a macska! Egy cica képes órákon keresztül ülni az egérlyuk előtt, és várakozni. Hisz a céljában és abban, hogy türelemmel és kitartással eléri azt, és nem sajnálja rá sem időt, sem a fáradságot.

3. Lazíts!

Ebben a rohanó, teljesítményorientált világban sokak számára a pihenés a tétlenség vagy a haszontalan időpocsékolás szinonimája. Úgy gondolják, mindig kell valamivel foglalkozniuk, nem állhatnak meg, mert akkor lemaradnak. Vannak, akiknek a pihenéshez értelmes cél, megfelelő körülmények és hangulat kell. Ezen a macskák fele ennyit sem görcsölnek! – képesek a legkülönfélébb helyen és pózokban ejtőzni egyet, süttetni a hasukat. Jobban megtalálják az egyensúlyt az aktivitás és a passzivitás között.

4. Törődj magaddal! – avagy ép testben ép lélek

Egy macska napjában többször is mosakszik, tisztálkodik. Rendbe tartja a szőrét, a körmét. Mintha tudná, hogy a test a lélek megnyilvánulásának anyagi formája, szimbóluma. Ha egy macska nem tisztálkodik, akkor beteg vagy öreg.
Ha ápolt és rendezett vagy, az belső erőről, tartásról, a lélek egészségéről tanúskodik. Ha (lehetőségeidhez képest) elhanyagolod a megjelenésedet, az azt tükrözi, hogy lemondtál önmagadról.

5. Nyújtózkodj!

A macskák igazi jógamesterek! Hosszas egy helyben ülés vagy fekvés után a cicák hátuk púposításával és nyújtóztatásával tornáztatják meg elgémberedett izmaikat. A hát testünk, szimbolikusan pedig életünk támasztéka, ezért érdemes odafigyelni rá, és időnként megmozgatni, magasra kinyújtózni, különösen, ha ülőmunkát végzel.

6. Őrizd meg a kíváncsiságodat, a játékosságodat!

Mi emberek, mire felnövünk a sok társadalmi „szabad”, „kell”, „nem lehet” elvárások és normák hatására elveszítjük gyermeki spontaneitásunkat, kíváncsiságunkat. Sokszor olyannyira, hogy az újat, a változást messzire elkerüljük, nehogy már felforgassa jól bejáratott életünket, és el kelljen hagyni a komfortzónánkat. Ezzel szemben macskák nyitottak, érdeklődőek, szeretik felfedezni a dolgokat, készek kipróbálni új dolgokat.

7. Légy öntudatos!

Sokan egoistának, öntörvényűnek és számítónak tartják a macskákat, pedig csak öntudatosak. A macskák mindig tudják, mit akarnak, és mivel ezt elég egyértelműen, őszintén és következetesen fejezik ki, rendszerint meg is kapják, amit akarnak. Mi emberek sokszor csak sodródunk, nem tudjuk, mit akarunk, vagy nem elég következetesen és kitartóan követjük céljainkat. Gyakran másokba kapaszkodunk, másoktól várjuk problémáinkra a megoldást, a változást, ahelyett, hogy kezünkbe vennénk a dolgokat.

8. Tudj nemet mondani!

Ha egy cicának nincs kedve a simogatásunkhoz, vagy ha egyedül akar lenni, azt határozottan a tudtunkra adja: félrevonul, fúj, prüszköl, vernyog, karmol, ha zaklatjuk… Jelzi, hogy NEM.

Sok ember van azonban– különösen a nők – akiknek nehezére esik nemet mondani. Ez gyakran a „lányos-neveltetéssel” és a „Szerezz örömet!”, mint tipikus női sorsparanccsal programozódik belénk, amit nem könnyű felülírni, mert azzal a veszéllyel fenyeget, hogy nem fognak szeretni minket, ha ellent mondunk, vagy magunkra is gondolunk. Pedig a belső tartás és önbecsülés kialakításához és fenntartásához fontos, hogy meghúzzuk és megőrizzük a határainkat, és ebbe bizony az is beletartozik, hogy időnként nemet mondunk.

9. Állj talpra!

A macskákról az tartják, hogy mindig talpra esnek, és kilenc életük van. ahhoz, hogy a legkilátástalanabb helyzetből is fel tudjunk állni, mély belső erő, lelki rugalmasság, alkalmazkodóképesség kell, illetve az, hogy el tudjuk engedni a múltat, amin már nem változtathatunk, és a jelenre figyeljünk, mert ezzel alakítjuk a jövőnket.

 

9 életmódtipp a macskától a sikeres, boldog élethez
Cimke:         

Egy gondolat a “9 életmódtipp a macskától a sikeres, boldog élethez” -hoz

  • 2010. április 16. péntek at 18:53
    Permalink

    Hát ez nagyon-nagyon össze van szedve.
    Gratulálok.
    Hasonló blogbejegyzést írtam én is anno, de te sokkal jobban szavakba öntötted, hogy mit is kellene megtanulni a macskáktól… 🙂

  • 2010. április 16. péntek at 20:07
    Permalink

    Köszi Titi, van egy gyönyörű fekete-sötétszürke cirmos házi kedvencem, így van kit tanulmányozni, vankitől tanulni. 🙂

  • 2010. április 18. vasárnap at 13:36
    Permalink

    nagyon jó volt! (egyenlőre csak a címszavakat olvastam el, de küldöm is tovább a linket:) köszi!!!

  • 2010. április 18. vasárnap at 20:56
    Permalink

    Kedves Szilvia!

    Mindig nagy örömmel, érdeklődéssel és egyetértéssel olvasom írásaidat.A “kérdezz-felelek” hét kivételével eddig soha nem szóltam hozzá bejegyzéseidhez,ezúttal azonban nem tudom megállni, hogy ne mondjam el a véleményemet.Soraidat olvasva nyilvánvalóvá vált számomra, hogy macska-ügyben teljesen azonos hullámhosszon vagyunk.Én így indokoltam meg már sok-sok évvel ezelőtt a hódolatot, amit a cicák iránt tanúsítok:-Az Úr a macska teremtése pillanatában a legcsodálatosabb kedvében lehetett,mert a macska minden olyan tulajdonságot egyesít magában,ami tökéletessé teszi, mint például a szépség, báj, kellem, harmonikus arányok, igéző tekintet, selymes tapintású szőr,puha pici mancsok, büszke testtartás, előkelő magabiztosság, szuverenitás, öntudatosság, szelídség, kedvesség, állhatatosság, bátorság, önfeledtség, játékosság, harciasság, befolyásolhatatlanság, testi hajlékonyság, hihetetlen ügyesség……,és itt még nem fejeztem be.A macska olyan, mint a szeretett kedves, megnyugtat a közelsége, hiányérzetet kelt a távolléte, boldogan járunk a kedvében és nem tudunk haragudni rá ,sok-sok boldog percet okoz nekünk.Igazad van, kedves Szilvia, amikor azt tanácsolod, kövessük a példáját, mert azáltal nem csak boldogabbak, de értékesebbek is leszünk.

  • 2010. április 19. hétfő at 13:37
    Permalink

    Nincsen cicám, semmilyen állatot nem tartok a második emeleten. (A madarak nem bírták a klímát/vagy a huzatot/, mást meg nem próbáltam.)
    A macskákban az a furcsa számomra, hogy ahhoz az emberhez is odamegy, akitől verést kapott (jogosan, mert elvett valamit). Igaz, aznap nem láttuk, de másnap pont ahhoz ment oda, aki előző nap bántotta. Nem emlékezett, vagy tudatosan kereste azt, akinek hízelegni akart? Miért simul mindenkihez?
    Aki elutasít, annak talán nem kéne udvarolni. Bár… a kitartó munka meghozza az eredményt…
    Azért megértem, hogy lehet szeretni.
    Szép napot kívánok!

  • 2010. április 21. szerda at 15:16
    Permalink

    Kornélia, ez gyönyörű megfogalmazás: “Az Úr a macska teremtése pillanatában a legcsodálatosabb kedvében lehetett…” -és milyen igaz 😉

    B.A., talán azért, mert a macskák nem olyan haragtartók, és tudnak megbocsátani? 🙂
    Viszont az is igaz, hogy minden kisállat (kutya, macska) olyan kiszolgáltatott mint a kisgyerek, aki tartozni akar valahová, ragaszkodik ahhoz, akitől védelmet, biztonságot remél, még akkor is ha időnként bántják, megverik.

  • 2015. február 13. péntek at 17:59
    Permalink

    Én inkább kutyás vagyok, de úgy hozta az élet, hogy a kertemben született 5 cicagyerek júliusban….. láttam/látom felnőni őket, napi élelmezési ügyintézőjük lettem. Mind külön egyéniség, de a fenti tulajdonságok nagyjából tényleg stimmelnek. Ezért is gondoltam, hogy nem véletlen, hogy a mamájuk minden lebeszélés ellenére nálam akarta hagyni a kiscicákat, tanulok tőlük :))))))))))))))

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .