Ma is használatos nem latin betűs írások

A világ országainak jelentős részén a latin betűs írás az elterjedt. De vajon milyen betűket használnak a világ többi részén a legnagyobb arányban?

Kínai írás

A 4000 éves múltra visszatekintő kínai írás eredetileg képírás jellegű volt. Kezdetben kőbe, csontokba, majd selyemre és papírra írtak. Az íróeszközként először a bambuszrúd, majd nyúlszőrecset és tus szolgált.

A régi könyvek „hátulról” nyíltak, az írás felülről lefelé, a sorok pedig jobbról balra haladtak. Ma már a miénkhez hasonlóan ők is balról jobbra írt, vízszintes sorokkal nyomtatják a könyveket.

A kínai írás művészi hatású, kalligrafikus. A kínai írásjegyek különböző számú (1-15 db) alapvonásokból épülhetnek fel és apró képzeletbeli négyzeteket töltenek ki.

Teljes jelkészletük eléri a 48000-et. Azonban még a művelt diplomás kínai emberek is csak a töredékét ismerik ennek, és mindennapi élet szavainak leírásához elég 3000-4000 jel ismerete. Aki ebből 1500-at tud, azt már nem tekintik analfabétának.

Az 1892-es írásreform eredményeként a sok vonásból álló összetett és gyakran használt jeleket egyszerűsítették, és az írás irányát balról jobbra változtatták. Többször felvetődött a kínai nyelvre alkalmazott latin betűs írás (a pinjin) bevezetése, ám ennek előfeltétele a nyelvi egység megteremtése lenne. Kínában ugyanis 7 fő nyelvjárás van. Az északi köznyelvet mindenhol megértik az országban, míg a többi nyelvjárásról ez nem mondható el.

Japán írás

A japán nyelvben három írásrendszer van: kandzsi, hiragana és a katakana.

A japán kultúrára évszázadokon át erőteljesen rányomta bélyegét a kínai hatás. Mivel a japánoknak nem volt saját írásuk, így a 4-5. században átvették és a japán beszéd írására alkalmazták a kínai szóírás jeleit. Ez a kandzsi, ami rengeteg jelből áll.

A 8-9. században alakították ki a folyóírás jellegű hiragana elnevezésű kurzív szótagírást. A hiragana a leggyakrabban használt japán szótagírás, amely 46 alapjelből, 25 ékezetes és 36 összetett jelből áll.

Nem sokkal később, a 11. században jelent meg a hiragana jeleinek leegyszerűsítésével kialakított katakana nevű szótagírás, ami kissé szögletesebb jelekből áll.

A hiraganát a ragok, a névutók, az igekötők leírásához, a katakanát a külföldi földrajzi és személynevek, a hangutánzó és emberi indulatszavak jelzéséhez, míg a fogalmak leírására a kandzsikat használják.

Héber írás

A héberek az I.e. 4. századtól a gömbölyű és hajlékony arámi betűket használták, majd kialakították a sajátos, ma is használatos betűtípusukat a kvadratát.

A héber ábécé 22 mássalhangzóból áll, de bizonyos mássalhangzókat magánhangzók jelölésére is alkalmaznak, hogy az olvasás biztonságosabb és pontosabb legyen.

A kínai íráshoz hasonlóan a héber betűk is pici négyzetet töltenek ki. A sorvezetés jobbról balra halad, a könyvek bal kéz felől nyílnak.

Arab írás

Az arábiai nomád törzsek a 1-2. században vették át az arámi írást kisebb változtatásokkal, kiegészítésekkel. Az első önálló arab írás a 7. században elterjedt kufi írás volt. Ez egy nagyon díszes, de merev és nehezen olvasható írás volt. Ezzel örökítették meg a Koránt, és díszítésként is használták (szőnyegeknél, fémtárgyaknál, kerámiáknál), mivel vallásuk egyes irányzatai tiltják az emberábrázolást.

A kufinak egy hajlított vonalvezetésű, kerekded betűs, kurzív változat a neszhi volt. Nyomtatásban még ma is ezt használják, kézírásban viszont ennek egy egyszerűsített, gyorsabban írhat és kevésbé dekoratív formáját: a rukaa-t.

Az arab írásirány jobbról balra és fentről lefelé halad. Ugyanakkor a számjegyeket ettől eltérően balról jobbra írják.

Az arab ábécé 28 mássalhangzóból áll. Ebből 22 az arámiból vettek át, és kialakítottak 6 egy-két-három pontból álló diakritikus írásjelet, ami a a betűk hangértékét hívatottak jelölni. Később a három alapmagánhangzót (a, i, u) is jelölni kezdték.

Görög írás

A görög ábécé a föníciai ábécéből származik, de hamar áttértek a busztrofedonnak (ökörszántásnak) nevezett írásmódra, ahol a betűk az egyik sorban balra, a másikban jobbra néznek. I.e. 500 után aztán megállapodtak a balról jobbra haladó írás mellett.

A kőbe vésett feliratok és könyvek szövegeit monumentális vagy kapitális (nagybetűs un. májuszkula) írással készültek, majd a középkorban uralkodóvá vált a kisbetűs írás (minuszkula).

A görög írás 24 betűből áll. A görögök voltak az elsők, ahol az ábécében külön betűvel jelölték a magán- és a mássalhangzókat, és ahol az írni tudás követelmény volt a néppel szemben.

Cirill írás

A cirill írás a görög unciális írásból származik. Megalkotását Szent Cirill és Szent Metód tanítványának, Klimentnek tulajdonítják.

A cirill abc eredetileg 43 betűből állt: 24 betű a görögből, 5 a glagolitából származott, a többi saját szerzemény volt. Az 1918-as utolsó nagy írásreform során kitöröltek belőle néhány görögből átvett betűt, és ezzel lecsökkentették 33 betűre. A cirill írás leegyszerűsített változatát használják az oroszok, az ukránok, a bolgárok és a szerbek stb.

Tudj meg többet a kézírásról és önmagadról! Jelentkezz az ingyenes e-mail grafológia tanfolyamra!