Ha még soha nem olvastál grafológia könyvet, vagy csak most ismerkedsz a grafológiával és nem tudsz kiigazodni a sok információ között, akkor jól jöhet ez a segítség.
A Grafológiai Fogalomtárba összegyűjtöttem a leggyakrabban használt grafológiai alapfogalmakat, kifejezéseket és írásjellemzőket. (A tudástár folyamatosan bővül.)
A
Agyírás: Az írás mozgás. A kézmozdulatok az íróeszköz közvetítésével egy produktumot hoznak létre az írófelületen, például a papíron. A kézmozgásunkat viszont az agyunk irányítja, mint minden tevékenységünket. A kézírást helyesebb lenne “agyírás”-nak hívni, már csak amiatt is, hiszen bizonyos esetekben a láb és a lábujjak vagy akár a száj is átvehetik a kéz kivitelező funkcióját az agytól.
Aláírás: Az aláírás az írástömb kitüntetett sora, a szövegtömb után áll és attól általában térben elkülönül. Az aláírás egyéni, csak minket képviselő, ránk jellemző vonalrendszer, és a legtöbbet rögzített írás-mozdulatsor.
Alsó zóna: A magyar abc kétzónás betűinek a középső zónából lefelé kinyúló része, általában szárak (f, p) vagy hurkok (g, j, y). Az alsó zóna az anyagi világ és az ösztönök területe. Itt mutatkoznak meg az anyagi, biológiai és szexuális vágyak, hajlamok, készségek és törekvések, a spontán, tudattalan megnyilvánulások.
Ambidexter: Mindkét kezét egyformán használó. Ambidexternek nevezik az olyan embert, aki a jobb és bal kezével is ugyanolyan ügyes. Az ilyen embereknél egyenlők a két oldal képességei, egyformán jól ír, rajzol, szerel, végez műveleteket mindkét kezével.
Arányosság: Az arányosság a formák eloszlásának harmóniáját, rendjét jelenti az írásban. Arányos az az írás, amelyben nincs kirívó ritmuszavar. Az arányosság szoros összefüggésben áll a szabályossággal, de nem azonos vele. Arányos lehet egy szabálytalan írás is, ha periodikusan ismétlődő elemek vannak benne.
Árkád: lefelé nyitott, felül ívelt félköríves vonalforma. A normaírásban ilyen az „m, n”.
Áthúzás: a betű törzsvonalát, vagy a betűtestet átmetsző vízszintes vonal. A kisbetűk közül a t és az f-nek van áthúzása, de sajátos betűalakítások révén esetenként a „z” betűnél is feltűnhet. Az áthúzás megerősítési, nyomatékosítási szándékot fejez ki.
B
Balkezes írás: A balkezes írásképre sajátos írásvonások jellemzőek. Ezek egész egyszerűen a sajátos balkezes kéztartásból és íráskivitelezési módból adódnak, és így nem biztos, hogy grafológiai személyiségvonást is takarnak.
Betű: a beszédhang írott vagy nyomtatott képe. A grafológiában vizsgájuk a betű nagyságát, szélességét, teltségét, ductusát, kötöttség mértékét.
Betűelem: A betűt alkotó, de a betűknél kisebb elemek, mint pl.: kezdővonal, végvonal, szár, hurok, ovál.
Betűszem: a betűtest középzónás része, az írás legjobban látható és legmeghatározhatóbb része.
Betűszélesség / Elsődleges szélesség: a betű bal és jobb érintőpontjának az alapvonalra vetített távolsága.
Betűszimbolika: A grafológiában minden betű önálló szimbolikus jelentéssel is bír és változatos alakjai képi szimbólumokat hordoz, ami értelmezhető. A betűszimbolika a grafológiai vizsgálat izgalmas részterülete, és bár egy teljes, átfogó és pontos grafológiai személyiségkép elkészítéséhez az egész kézírás elemzése szükséges, mégis nagyon sokat megtudhatsz egy emberről már akkor is, ha csak a kézzel írt betűit vizsgálod.
Betűtest: a betűk kezdő- és végvonal nélküli része.
Betűtávolság / másodlagos szélesség: a betűk közötti távolságot jelenti.
Cs
Csonkítás: Ne gondolj semmi drasztikus vagy véres dologra! A grafológiában a csonkítás azt jelenti, hogy a normaírásban előírt valamelyik betűelem hiányzik. (pl.: nincs kezdővonala az m betűnek)
Csúnya írás: A grafológus szótárában nem létező fogalom. A grafológus nem esztétikai, érzelmi élményt keres a kézírásban, hanem azt, hogy az adott írás milyen mértékben és módon tér el a tanult írásmintától. Sokszor egy a köznyelvben „csúnya” jelzővel illetett írás olyan egyedi vonásokat tartalmaz, ami gyönyörködteti a grafológus szemét, és pozitív értelmezési tartalommal bír, előnyös személyiségvonásokat, tulajdonságokat rejt magában.
D
Díszített írás: Az egyéniesítés során a normától eltérő formai jellegzetesség, vonaltöbbletet az írásban.
Dőlés: A dőlésszög a törzsvonal vagy a betűtengely és a betű alapvonala által bezárt szög.
Ductus (ejtsd: duktusz) = kötésmód, a kötővonal alakja. A ductus szó a latin ducere=vezetni igéből származik. A törzsvonalakat, a betűket vagy betűelemeket összekapcsoló vonalat jelenti.
Duktor: az író személy, akinek az írását elemzi a grafológus
Duktum: a duktor által létrehozott írásnyom, a vizsgálandó írásmű, rajz vagy firka.
E
Első benyomás a grafológiában: Amikor először veszel kézbe és olvasótávolságból szemléled az írást, már az első 5-10 másodpercben szembeötlik, hogy mi benne a legfeltűnőbb, a legjellegzetesebb írássajátosság, jellegzetes vonás. Ez képet ad az író személy alapkarakteréről, arról, hogy mi számára a fontos, illetve arról, hogy mi a feladatok megoldásában, a helyzetek kezelésében mi lehet a megküzdési módszere.
Elsődleges szélesség / betűszélesség: a betű bal és jobb érintőpontjának az alapvonalra vetített távolsága.
Ékezet: betű fölött a felső zónában elhelyezkedő írásjel, amely a magánhangzók különbségét jelöli. Vannak vonás ékezetek (á, ó, ő, ú, ű), és vannak pont ékezetek (i, j, ö, ü). Az ékezet egy cselekvési szakasz lezárását, ellenőrzését jelképezi, illetve magát az önkontrollt.
F
Felső zóna: A magyar abc kétzónás betűinek a középső zónából felfelé kinyúló része, általában szárak (d, t) vagy hurkok (b, l, k stb.) Az írás felső zónája a szellemi élet, a tudatban megjelenő szellemi törekvések, a gondolatok, a megszerzett tudás, a vágyak és elképzelések, valamint a fantázia területe.
Firka: A firkák félúton lévő nyomok a valódi kézírás és az agy által létrehozott képek között, de közelebb állnak a képi gondolkozáshoz, mint az íráshoz. Fontos megjegyezni, hogy másképp értelmezzük a gyermek és a felnőtt firkát. A gyermekfirkálás a rajzfejlődési folyamat első fázisa, míg ha felnőtt a firkálgat az sok esetben az elnyomott érzelmek tudatalatti kivetülése.
Fonalas kötésmód: első pillantásra talán a hullámvonal benyomását kelti, de ennek szinte semmilyen magassága (amplitúdója) nincsen. Olyan, mint a gombolyagról legurult fonal.
Fonalasodás: a normaírásban előforduló betűelem hullámvonallá alakul át.
G
Girland: felfelé nyitott, alul ívelt félköríves vonalforma. A normaírásban az „u, v” betűkben találkozhatsz vele, de a kézírások sajátos formaalakítása révén az „m, n, h” betűben, illetve az ékezetekben is felbukkanhat.
Grafikum: A grafológia vizsgálatának tárgya, amely leginkább kézírás, de lehet rajz és firka is.
Grafológia: A grafológia görög eredetű szó (grafo= írás, logosz= tudomány), jelentése: írással foglalkozó tudomány. A grafológia az írásszakértés egyik ága, amely az íráselemzés során az ember személyiségét, jellemét, képességeit, tulajdonságait, aktuális pszichés és fizikai állapotát tárja fel.
Grafológus: A grafológiai elemzést végző személy. A grafológus célja az íráskép alapján az író egyén személyiségének, pszichés működésének feltárása.
GY
„gy” betű: a grafológiai betűszimbolika talán legnépszerűbb, legtöbbet kutatott betűje, ami az intim párkapcsolatról árulkodik. A gy betűben a g az író személy, az y a társa.
H
Harmónia: A harmónia összhang az írás egésze és részei között, egyfajta kiegyensúlyozottságot, egybeilleszkedést jelent. A grafológiai elemzéseknél az írás harmóniája szoros összefüggésben áll a rendezettséggel, a saját sztenderd tartás folyamatos alkalmazásával.
Holisztikus grafológia: A holisztikus grafológia a grafológia egyik ága, irányzata, amely egyrészt a kínai filozófia alapelveire épülve holisztikusan (teljességre törekvően) vizsgálja az emberi személyiséget, figyelembe véve annak értelmi, lelki, fizikai és szociális állapotát is. A holisztikus grafológia az egyes betűk elváltozásaiból indul ki. A betűk elváltozása a testben lejátszódó pszichés, mentális, érzelmi, viselkedésbeli, illetve fiziológiás változásokat jelenítenek meg. Az értelmezés során segítségül hívja a különböző szimbólumrendszereket is, mint pl.: Tarot kártya képszimbolikája, a színszimbolika, illetve a számszimbolika.
Horizontális: vízszintes
Horpadás: Az ívelt vonalak vezetésében tapasztalható mozgáskisiklás, amely horpadást, benyomódást eredményez a betűn.
Hullámos kötés: a homorú és domború ívek megszakítás nélküli átmenete. A sztenderdben a „z” vízszintes vonalai hullámosak.
Hurok: ívelt vezetésű, önmagát keresztező vonallal létrehozott csepp alakú bezárt terület.
I
Írásminta: Az írásminta grafológiai vizsgálatra készült írásmű. A megfelelő írásminta A4-es sima lapra tollal írt egy oldalnyi, vagy legalább 15-20 sornyi spontán szöveget tartalmaz – ami nem másolás vagy diktálás után íródott – megszólítással és a végén aláírással.
Írássztenderd: ld. normaírás
Írástömb: a papíron található teljes beírt felület, ami tartalmazza a megszólítást, szövegtömböt, aláírást és dátumot.
Írástempó: ld. sebesség.
Írásazonosító/Írásszakértő: az írásazonosító-szakértő a kézeredetet vizsgálja, azzal a céllal, hogy megállapítsa a két aláírás, vagy a két kézírás ugyanattól a személytől származik-e. A köznyelv gyakran írásszakértőként emlegeti.
K
Kettős ívelés: a boltívből és a girlandból módosult szabályos hullámot alkotó kötési mód, amely rendszerint tartja az átlag zónaméretet.
Kezdővonal: a betűket megelőző vonaltöbblet, amely a szavak kezdőbetűjénél, illetve a szó közbeni tollfelemelésből származó indító betűnél jelenik meg. A kezdővonal a kezdést, bármilyen cselekvés elindításának módját mutatja.
Kézírás: a grafológia vizsgálatának tárgya
Kézdominancia: A kézdominancia azt jelenti, hogy az egyik kéz gyorsabb, pontosabb és erőteljes teljesítményre képes. Ez nyilván összefügg a használat gyakoriságával is, hiszen a gyakrabban és jobban trenírozott kéz nagyobb fejlesztést kap, de ennél fontosabb szerepe van a lateralitásnak.
Kötésmód: ld. ductus
Kötővonal: a betűket, ill. a betűelemeket összekötő vonal.
Kötöttség: Kézíráskor a betűket egymáshoz kapcsoljuk, folyóírással írunk. Az írás kötöttsége azt jelenti, hogy egy szóban hány betűt írsz le folyamatosan anélkül, hogy felemelnéd a tollat.
Középzóna / Középső zóna: A magyar abc egyzónás betűinek helye. A legfontosabb zóna hiszen ennek nagysága, magassága relatív méretként is szolgál. A középső zóna a cselekvés és a lelki élet megnyilvánulásának, a valóságban megmutatkozó ösztöntörekvéseknek és tudatos korlátozások kompromisszumából kialakuló magatartásnak, valamint az Én és te viszonynak, vagyis a kapcsolattartásnak a helye.
L
Lateralitás: egyik oldal vagy testfél előtérbe helyezése a másikkal szemben.
Ligatúra: két betű összevonása vagy összeolvadása oly módon, hogy egyetlen, de szabálytalan alakú betű keletkezik.
„Lüke-diagram”: Alfonz Lüke svájci grafológus által kidolgozott pszichodiagram, ami lehetővé teszi a személyiségtartományok grafikus megjelenítését. A grafikon a duktor mindennapi élet különböző helyzeteire adott általános viselkedési stratégiáját, probléma- és konfliktusmegoldási módját mutatja, de a belső tartalmakat, okokat nem.
M
Margó: az írástömb és a lapszél közötti be nem írt felület. Megkülönböztetünk bal, jobb, felső és alsó margót.
Másodlagos szélesség (betűtávolság): a betűk közötti távolságot jelenti.
Megszólítás: Az írástömb kitüntetett sora, ami a szövegtömb előtt áll, térben elkülönítve. Ez lehet megszólítás („Kedves XY!”), cím, témamegjelölés („A legszebb nyaram”)
Michon abbé: Jean Hippolyte Michon francia abbé (1806-1881) a „grafológia atyja” hiszen ő adta a tudománynak a grafológia nevet.
N
Normaírás: A normaírás az írástanításkor használt hivatalos abc szabvány, amit általános iskola első osztályában megtanulunk. A grafológus ebből kiindulva vizsgálja az eltéréseket, egyéni változásokat. A normaírás országonként eltérő lehet, ezért fontos tudnia a grafológusnak, hogy hol, mely országban tanultál írni.
NY
Nyitottság: A nyitottság azt jelenti, hogy a normaírás szerinti zárt betűelemekben vonalhiány lép fel.
Nyomaték: Az írás térbeliségének harmadik (mélységi) dimenziója. A nyomaték azon erők összességét jelenti, amelyet annak érdekében fejtünk ki, hogy az íróeszköz nyomot hagyjon az író felületen. A nyomaték csak eredeti írásmintán vizsgálható. A nyomaték erőssége szabad szemmel leginkább a pírlap hátoldalán „surlófényben” érzékelhető.
O
Ovál: a középzónában elhelyezkedő betűelem, egy önmagába visszatérő görbe vonal. Az írásban a legtöbbször kör vagy ellipszis alakban látható. Az írásban az a, o, d, g betűben találkozhatsz vele, illetve a p és b betűben, azok sajátos formamódosulásának eredményeként.
Ö
Önzésgörbe: visszaforduló vagy spirállal becsavarodó balsodrású végvonal.
P
Paráf: A paráf az aláírás egy plusz toldaléka, ami eredetileg nem tartozna a név leírásához, illetve annak betűihez, de a duktor számára valamiért fontos, hogy ott legyen. Sokféle paráf forma létezik: pont a név után, aláhúzás(ok), vonal a név fölött, bekeretezés, szalagos.
Pont: A legkisebb grafológiai íráselem, ami az Én megjelenítését hordozza. Geometria értelmében a pontnak nincs iránya, mérete és kiterjedése. A kézírásban viszont nagyon változatos pontokkal találkozunk. A személyiség, a benned lévő energia és egyéniség az, ami a pontnak méretet, formát és nyomatékot ad.
Pulver, Max: Max Pulver (1889-1952) svájci pszichológus, grafológus, költő, drámaíró és mesemondó. Nevéhez fűződik a Térszimbolika és zónaelmélet megalkotása.
R
Relief: A relief a kézírásban a lefelé tartóvonalakon nagyobb, a felfelé tartó vonalakon kisebb nyomás következtében a vastagabb és vékonyabb vonalak ritmikus váltakozását jelenti.
Ritmus: A ritmus az írómozgás lefolyásának összhangja. Megkülönböztetünk mozgásritmust, formaritmust és térritmust.
S
Sacre-coure kötésmód: A sacre-coure kötésmód nevét arról a zárdáról kapta, ahonnan elterjedt. A kötővonalak nem válnak el egymástól, hanem a törzsvonal feléig együtt haladnak, majd onnan kicsi ívbe eltérve elhagyják azt. Nevezik még támasztott szárú szögnek, vagy összeolvadó szár kötésmódnak is.
Script írás: a betűk nem kapcsolódnak össze a szavakban. Mondják még betűző írásnak is.
Sebesség: Az írás folyamat jellegű változója, az egy időegység alatt megtett vonalszakasz-mennyiséget, írásmennyiséget jelenti.
Sodrás: a betű és betűrész szintjére lebontott tendenciavizsgálat, a mozdulat irányának értékelése.
Sortávolság: a sorok alapvonalai közötti távolság.
Stilizált írás: az egyéniesítés következtében egyszerűsített alaki formát kapott írás
Sűrűség: az írástömbben megjelenő vonal mennyiségét jelenti. Fekete hangsúlyos, fehér hangsúlyos.
SZ
Szabadjegyek: A szabadjegyek – mint az ékezetek, áthúzások, a kezdő-és végvonalak – megformálása legkevésbé kontrollált mozdulatai az írásnak, ezért grafológiai vizsgálat során különösen nagy a jelentőséggel bírnak.
Szabályosság/Szabálytalanság: A szabályosság a grafológiában azt jelenti, hogy milyen mértékben, mennyire tudod tartani a saját magad szabta írásparamétereket, azok mennyire állandóak az írás folyamatában.
Személyiségkép: A grafológiai személyiségkép az ember karakterét, tulajdonságait mutatja be és foglalja össze. Általában 8 főterületekre terjed ki: mentális képességek, énhez való viszony, érzelmi élet, akarat, energiák – vitalitás, ösztönök és motivációk, emberi kapcsolatok, munkavégzés. A grafológiai személyiségkép segíti az önmegértést, az önelfogadást, fejleszti az önismeretet.
Szignó: „aláírás” gyanánt használt egyedi, azonosító jel, ami többnyire olvashatatlan. A legtöbb esetben a név kezdőbetűje még csak-csak felismerhető, de ami igazán állandó benne, az a mozdulatok sorrendje.
Szín: A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Minden színhez tartozik egy energia, egy rezgésszint, ezáltal erősen hatnak tudatunkra, érzelmeinkre, hangulatunkra és közérzetünkre.
Színszimbolika: Életünkben sajátos értelmet, jelentéstartalmat kapnak a színek. A jelentéstartalomban kultúránként lehetnek kisebb eltérések, de a fő jelentéstartalom többnyire mindenhol ugyanaz.
Szótávolság: ugyanabban a sorban leírt két egymás után leírt szó közötti távolság.
Szög, szögesedés: Szög, szögesedés keletkezik, amikor az elemeket összekötő ív megtörik, és helyette szöget bezáró szakaszok, sarkok jelennek meg.
Szövegtömb: az írástömb megszólítás, aláírás és dátum nélküli része.
Sztenderd (standard): ld. normaírás
T
Tagoltság: A tagoltság az írás térbeli és globális jellemzője. Az írás tagoltságát beletartozik a megszólítás, szövegtömb, aláírás vertikális elkülönülése, illetve a szövegtömb bekezdései adják.
Tendencia: irányultságot jelent a grafológiában, ami megmutatja, hogy az író személy az írótér bal, avagy jobb oldalán időzik-e szívesebben.
Teleszkópos írás: Teleszkópos az írás, ha a betűk közötti távolság eltűnik, és a két egymás mellett lévő betű vagy teljesen összetapad, vagy közvetlenül egymáshoz csúszik.
Térszimbolika: A tér függőleges (fent, középen, lent) és vízszintes (balra, jobbra) irányaihoz az emberi tudat közös tartalmak, szimbolikus értelmet társít. A grafológiai térszimbolika Max Pulver svájci orvos, pszichológus, grafológus nevéhez fűződik. A térszimbolika nemcsak a papírra, hanem az írás zónáira és az egyes betűkre is rávetíthető.
Többlethurok/Pluszhurok/Extrahurok: Többlethuroknak hívjuk azt a hurkot, amely az írás egyénesítése következtében keletkezik a hurok nélkül írandó betűelemben (leggyakrabban szárban). Pl.: a d betű szára hurkossá válik.
Törzsvonal: fentről lefelé haladó egyenes szakasz.
Tremor: a vonalban a kéz remegése miatt megjelenő reszketegség.
V
Vertikális: függőleges
Végvonal: a betűt követő vonaltöbblet, amely a szavak utolsó betűjénél, illetve a szó közbeni tollfelemelésből származó záró betűnél jelenik meg. A cselekvés lezárásának, illetve a továbblépésnek a módja mutatkozik meg benne.
Z
Zártság: A zártság a grafológiában azt jelenti, hogy a normaírás szerinti nyitott betűelemet bezár a duktor.
Zóna: A grafológiában a zóna azokat az övezeteket jelenti a függőleges térben, amelyeket a betűk elfoglalnak.