Elhárító mechanizmusok, avagy az Én trükkjei a szorongás kivédésére

Hogyan védekezik az emberi lélek a szorongás ellen? Hogyan próbálja csökkenteni, elkerülni e kellemetlen érzést?

szorong

Életünk során mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor kisebb-nagyobb szorongást éltünk át.

A szorongás megjelenésére kétféle módon reagálhatunk: vagy ráerősítünk a problémamegoldó képességeinkre, hogy tudatosabban és jobban tudja kezelni a kihívásokat és a kellemetlen, fenyegető helyzeteket, vagy elhárító mechanizmusokat alkalmazunk.

Mik azok az elhárító mechanizmusok?

Olvass tovább

Hol döcög az önismereti kerék?

Az Önismereti kerék fogalmát Nunally és Wackman vezette be a pszichológiában, és azokat a területeket mutatja be, amelyek az önismeret és a személyiség fejlesztése szempontjából különösen fontosak.

Az önismereti kerék a megismerési és információfeldolgozási folyamat öt területét ábrázolja: az érzetet, az értelmezést, az érzelmeket, a szándékot és a cselekvést. Ezek a területek egymástól elkülöníthetőek, de egymással mégis összefüggnek.

Olvass tovább

Csípd nyakon az ellenállásodat!

Sokan álmodozunk arról, hogy „egyszer majd ezt vagy azt fog csinálni”, „egyszer majd minden szebb, jobb lesz”, „bárcsak ez vagy az történnek”, de a változásért nem teszünk semmit – csak ülünk tovább a babérjain, vagy dagonyázunk a jól megszokott állóvizében.

Ám mihelyt valamilyen külső körülmény megbolygatja a megszokott kis életünket, vagy az „áhított” változás lehetőségével fenyeget, akkor mégis megfutamodunk vagy foggal-körömmel kapaszkodunk a megszokotthoz.

Olvass tovább

Ez már a te dolgod

Ismered azt a székely viccet, hogy a székely ember hazamegy, és otthon a felesége kisírt szemmel panaszolja:
– Azt beszélik, hogy a szomszéd Mari gyereket vár…
– Az ő dolga – válaszolja a székely.
– De azt is beszélik, hogy tőled van a gyerek… – folytatja az asszony.
– Az meg az én dolgom – feleli az ember.
– Hát én most mit csináljak? – kérdi az asszony.
– Az már a te dolgod…

A vicc szerint nagyon egyszerű eldönteni, hogy kinek mivel kellene foglalkoznia, ám az életben ez nem mindig ilyen egyértelmű a számunkra. Sokszor hajlamosak vagyunk más problémájával foglalkozni, ahelyett, hogy a magunkét oldanánk meg.

Hogy miért?

Olvass tovább

Hogyan reagálsz stresszhelyzetben?

Hogyan reagálsz stresszhelyzetben?

Életünk folyamán, de akár nap, mint nap szembesülünk olyan – akár pozitív, akár negatív – helyzetekkel, amelyek kisebb vagy nagyobb stresszt okoznak számunkra, és amelyekkel foglalkoznunk kell és meg kell oldanunk. Nagyon egyéni, hogy kinek mi számít stresszhelyzetnek. Van, akit az idegen környezet, az addig ismeretlen feladatok, az új emberekkel való találkozás is stresszel, míg … Olvass tovább

Miért szúr úgy a másik szálkája?

Mindenki fejében él egy kép önmagáról: „én ilyen vagyok!”,. Tényleg csak azok és olya-nok vagyunk, amilyennek látjuk magunkat, amivel azonosultunk?

Nem lehet, hogy sokkal többek vagyunk, csak egyes dolgokról nem akarunk tudomást venni?

Igazán jó önismereti módszer, ha megfigyeled, hogy környezetedben, a körülötted lévőkben melyek azok a jelenségek tulajdonságok, amelyek téged rendszerint kihoznak a sodrodból, bosszantanak, idegesítenek.

Gondolkodj el egy pillanatra azon, hogy ki az a környezetedben, aki a legjobban zavar? Mi az a tulajdonság, viselkedésmód benne, ami a leginkább bosszant, ingerel? Vajon miért?

Olvass tovább

“Hátha még kiderül valami…!”

Amikor különböző rendezvényeken grafológiai gyorselemzéseket készítek, mindig akad egy-egy ember, aki kerülget, mint macska a forró kását. Látszik rajta, hogy kíváncsi, de nem ül le elemeztetni az írását mondván: „Á, nem. Hátha még kiderül valami…”.

Elgondolkodtam rajta, hogy vajon mi lehet ez a „valami”, ami benne van az írásban (ami egyben mi magunk vagyunk), de nem tudunk róla, vagy olyan félelmetes, hogy nem akarunk tudni róla, vagy félünk megtudni?

Olvass tovább

Elfojtások a grafológiában

Az elfojtás a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott elhárító mechanizmus, és a grafológia módszerével a leginkább tetten érhető a kézírásban.

Mit jelent az elfojtás?

Életünk során mindannyian átéltünk olyan élményeket, szembesültünk olyan helyzetekkel, amelyek rossz emlékeket és kellemetlen szájízt hagytak maguk után.
Ezekhez az emlékek gyakran olyan negatív érzések kapcsolódtak, hogy ha eszünkbe jut, vagy valaki emlékeztet rá, még ma is elszégyelljük magunkat, bűntudatunk támad, vagy újra átéljük a kudarc nyomasztó érzését, esetleg dühösek leszünk, vagy szinte érezzük, ahogy az emlék hatására hogy megy össze az önbecsülésünk.

„Bárcsak meg se történt volna!”, „Jobb nem gondolni rá!”- mondjuk, és igyekszünk minél hamarabb „elfelejteni”, lerázni magunkról a dolgot. Mindent elkövetünk,

Olvass tovább