A Luca naphoz rengeteg népszokás, hiedelem, jóslás és tiltás kapcsolódik.
Luca napját a magyar nyelvterületen általánosan gonosz-járó napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Az ólak ajtajára keresztet festettek, a kapuk elé hamut szórtak, lefekvés előtt pedig fokhagymás kenyeret ettek, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket. A seprűket is gondosan elzárták, nehogy azon nyargalásszanak a boszorkányok.
A boszorkányok kiszúrására szolgált a Luca-szék készítése is, amit e napon kezdtek el faragni. Karácsonyig minden nap barkácsoltak rajta egy kicsit, hogy Szentestére elkészüljön. Úgy tartották, ha a Luca-széket magukkal viszik az éjféli misére és ráállnak, akkor meglátják a boszorkányokat.
December 13. azonban házasság- és időjóslásra is kiválóan alkalmas volt.
Luca napján a „lyányok” 12 gombócot főztek. Mindegyik gombócba egy-egy cetlit rejtettek, és minden papírosra gyöngybetűkkel ráírták egy férfi nevet. A gombócot forró vízben főzni kezdték, és amelyik gombóc legelőször jött fel a víz felszínére, a benne rejlő név megmutatta nekik, hogy ki lesz a férjük.
December 13-án szokás volt még Luca-búzát vetni, amiből a következő év termését próbálták megjósolni. Ha a búzaszemek gyorsan kicsíráznak és karácsonyra kizöldültek, akkor a következő évben jó termés volt várható.
A Luca naptár segítségével a következő év időjárására próbáltak következtetni. Úgy tartották, hogy december 13-tól karácsonyig tartó időszakban minden nap a következő év adott hónapjának időjárását jelzi. (december 13. a januárét, 14-e a februárét stb.)
A székelyek a hagymával jósolták az időjárást. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, és minden egyes réteg a következő év egy-egy hónapját jelentette. Mindegyik rétegre sót szórtak, és amelyikben elolvadt, az a hónap különösen csapadékosnak ígérkezett.
.
