Egy grafológiai személyiségkép elkészítését leginkább egy puzzle kirakásához tudnám hasonlítani. Hogy miért és miben hasonlít a kettő? Íme 5 szempont:
1. Sok apró darabkából kell összeállítani egy nagyobb képet
A puzzle sok-sok egyedi stancolású darabkát tartalmaz, amelyeket pontosan a helyükre illesztve végül megkapjuk a teljes előrenyomtatott képet.
A grafológiában a puzzle darabokat a kézírás elemei és grafológiai jegyei jelentik. Ilyen például a margó, a sor, az írászónák, a betűk, a ductus, az ovál, a hurkok, az ékezet stb. stb. A grafológiai jeleknek mérete, formája, elhelyezése, irányulása, kinetikus (azaz mozgásos) jellemzői vonalminősége és intenzitása/nyomatéka szerint értelmezhető.
Így aztán egy-egy grafológiai elemzés során közel 200-250 íráselemet vizsgálunk önmagukban és egymással való összefüggésükben. Ráadásul mivel egy-egy grafológiai jelnek (pl.: magas ékezet) több jelentése is van, ám hogy az adott írásban pontosan melyik az igaz, azt az írás többi jellemzője és összképe dönti el.
2. Időigényes türelemjáték
Egy sokdarabos (pl.: 1000 db-os) puzzle kirakása és egy grafológiai személyiségkép elkészítése is hosszabb időt és sok türelmet igényel. Hiszen minden apró puzzle darabkát, illetve íráselemet sorban és alaposan meg kell vizsgálni…
Az ilyen jellegű “molyolgatós” elfoglaltságot azok az emberek élvezik igazán, akik kedvelik a szellemi kihívásokat és az elmélyülést igénylő feladatokat. Akik szeretnek egyszerre egy dologgal foglalkozni, beleásni magukat a feladatba, és az sem zavarja őket, ha munkájuknak csak később lesz látható eredménye.
3. Egyéni munkamódszer
Általában minden nagyobb lélegzetű munkát valamilyen tervezés, előkészítési szakasz előz meg, illetve van a munkának egy sajátos folyamata, menetrendje, módszere. Például a puzzle kirakásnál sokan előre szétválogatják, rendszerezik a puzzle darabkákat, vagy tematikusan rakják ki a képet. Először a kerettel, vagy a kép egy hangsúlyos elemével kezdik.
A grafológiai elemzésnél is először szemügyre vesszük, hogy megfelel-e az elemzéshez az írásminta és ellenőrizzük a rendelkezésre álló információkat.
Majd megvizsgáljuk, beazonosítjuk a grafológiai jellemzőket, és értelmezzük azokat. Az már grafológustól függ, hogy melyik grafológiai irányzat, illetve módszer szerint halad, illetve milyen sajátos munkamódszert alakított ki a tapasztalati folyamán.
4. Vannak nehézségi fokozatok
Egy puzzle-nél a darabkák száma (vannak pár darabos kezdőknek valók és vannak 18 000 darabos szuper haladó kirakósok) és a darabkák színezése jelenti.
Egy grafológiai elemzés nehézségi fokát egyrészt az írásminta jellege, másrészt a személyiség bonyolultsága, problematikussága adja.
Egy balkezes kézírást körültekintőbb vizsgálatot igényel, hiszen vannak olyan írásjellemzők, ami a sajátos balos kéztartásból jönnek létre, ezért nem biztos, hogy pszichés jelentést is hordoznak.
Aztán vannak az úgynevezett „komplex”, nehezebben megfejthető írások, amelyekben nehéz fogást találni, amelyeknél nem könnyű elindulni, mert az írás készítője mintha egy álarc vagy maszk mögé bújna.
5. Személyes képesség és motiváció
Ahhoz, hogy egy puzzle kirakásában vagy a grafológiai elemzés elkészítésében sikeresek legyünk, azaz a végére jussunk és kirakjuk a képet, nem árt, ha rendelkezünk néhány képességgel, tulajdonsággal és motivációval.
A türelmet, a kitartást, az elmélyülés igényt már korábban említettem. A kíváncsiság alap – hiszen enélkül bele sem kezdenénk. De jó ha van még a tarsolyunkban egy kis formaészlelés, elemző- rendszerező és szintetizáló képesség, kreativitás.
A grafológiához, mint önismeret-fejlesztő és segítő módszer gyakorlásához elengedhetetlen még a humán érdeklődés, a másik iránti fogékonyság, az emberismeret, az empátia, a kommunikációs készség és a megbízhatóság.
