Bizonyos betegségek jelei megjelenhetnek a kézírásban, így nem csoda, ha nemcsak a grafológusok, hanem az orvosok, a neurológusok és a pszichiáterek figyelmét is felkeltette a kézírások betegség miatti változása.
A kézírás pontosan tükrözi az író személy testi-lelki-szellemi állapotát. Sokszor már egy egyszerű a fáradtság, a levertség és a kimerültség jelei is megmutatkozik a süllyedő sorokban, a leeső szóvégekben.
Kétségtelen, hogy bizonyos betegségek jelei megjelenhetnek a kézírásban, így nem csoda, ha nemcsak a grafológusok, hanem az orvosok, a neurológusok és a pszichiáterek figyelmét is felkeltette a kézírások betegség miatti változása.
Fontos azonban leszögeznünk, hogy a grafológia nem betegség diagnosztikai eszköz, és nem helyettesíti a szakszerű orvosi kivizsgálást és állapotfelmérést. A grafológus nem ad, és nem adhat diagnózist orvosi kérdésekben, ám gyanús írásjel-együttesek esetén javasolhatja, a háziorvos felkeresését vagy egy alapos kivizsgáláson vagy szűrővizsgálatokon való részvételt.
A magyar grafológusok közül Rákosné Ács Klára és Végvári Valéria foglalkozott sokat a betegségek kézírásból való felismerésével és megállapításával. Korábban már orvosilag diagnosztizált betegek kézírását vizsgálták, és az ugyanazon betegségben szenvedők írása között számos hasonlóságot, hasonló grafikus jelek feltűnését figyelték meg. A kutatások során aztán több pszichés, idegrendszeri és szomatikus betegség írásjeleit feltárták.
Pszichés és idegrendszeri betegségeket tekintve például jellegzetes grafológiai jel együttese van: a szorongásnak, a depressziónak, a pánikbetegségnek, a szkizofréniának, az epilepsziának, a Parkinson-kórnak, az Alzheimer-kórnak, a sclerosis multiplexnek; míg a testi betegségeket illetően a magas vérnyomás, a szívinfarktus, az asztma, a fekélyek és tumor esetében találtak jellegzetes grafológiai jeleket.
Összegyűjtötték továbbá az alkohol-, gyógyszer- és drogfüggőség (az is megállapítható, hogy milyen drogot használ az illető), illetve ezek különböző stádiumainak grafológiai jeleit is.
A kézíráselemzésben jártas orvosok, pszichológusok, és pszichiáterek számára azonban nemcsak a diagnózis megerősítésében, hanem a kórlefolyás nyomon követésében is eszközként szolgálhat a kézírások és a rajzok vizsgálata, illetve ezek bizonyos esetekben kiegészíthetik a pszichiátriában alkalmazott interjút és az egyéb klinikai tesztek eredményeit.
A terápiás diagnosztika területén használt grafológiai elemzésnél fokozottabban vizsgálják az adott személy lelki működését, a mélylélektani összefüggéseket az adott probléma mélyebb okainak feltárása céljából. Előfordul, hogy a beteg magába zárkózik, nem hajlandó a szóbeli kommunikációra, vagy kitér bizonyos vizsgálatok alól, és nem hajlandó az együttműködésre, ilyenkor segítséget adhat a kézíráselemzés.
A munkavégzés és az emberi kapcsolatok területének vizsgálata csak abban az esetben válik hangsúlyossá, ha az alapbetegséget közvetlenül érintik. A kézírás elemzésével a terápiás folyamat, az elért változások, fejlődések is nyomon követhetőek az orvos számára, a betegnek pedig visszajelzésként, megerősítésként szolgál, ha saját írásaiban látja a javulás, az előrelépés jeleit.
