Takarékos vagy? Mutasd az írásod!

A grafológusnak nem kell ahhoz a bankszámla kivonatod, hogy megmondja, hogyan bánsz a pénzzel – elég, ha megnézi az kézírásodat.

Minden év októberének utolsó munkanapján tartják a Takarékossági Világnapot.

Takarékos az, aki annyit költ, amennyi szükséges, a maradékot pedig valamilyen formában felhalmozza, félrerakja, gyűjtögeti. Aki takarékoskodik, az egy aktuális cél érdekében bizonyos ideig lemond a jelenbeli fogyasztásról. A cél lehet valami nagy értékű dolog későbbi megvásárlása, vagy „csak” a biztonságos háttér megteremtése. Takarékoskodni azonban nemcsak a pénzzel, hanem az idővel, az energiával is lehet.

Takarékos vagy? Mutasd az írásod!

A grafológusnak nem kell ahhoz a bankszámla kivonatod, hogy megmondja, hogyan bánsz a rendelkezésedre álló erőforrásokkal: pénz, idő, energia.

A grafológia a beosztó képességét, illetve az anyaggal, idővel és az energiákkal való gazdálkodás módját is képes feltérképezni. A grafológus mindezt abból vizsgálja, hogy az író ember a rendelkezésére álló papírt hogyan használja fel, hogyan veszi birtokba és mennyire és miképp tölti meg írással.

Hogyan ír a takarékos ember?

Az íráskép szabályos vagy csak enyhén szabálytalan, rendezett, jól tagolt, átlátható sor és szótávolságokkal íródott, ami a grafológia értelmezése szerint átgondolt tervezésről, szervezésről tanúskodik. Ezt erősíti a balra tolódott írástömb is.

Az álló vagy balra dőltség, a kontrollált, esetenként kissé merev vonalvezetés az ész, az akarat uralmát, tudatos irányítását jelzi az ösztönök felett.

A sorok egyenesek, vagyis az illető nem tesz fölösleges kitérőket, mindig a legrövidebb utat választja célja eléréséhez.

A keret közeli margók (amitől az írás olyan, mint egy berámázott kép) jelzik, hogy az írás tulajdonosa tartja is magát a terveihez.

Gyakori, hogy a bal margó szűkebb, a jobb margó valamivel szélesebb. A szűk bal margó a „ki korán kel aranyat lel” hozzáállásra utal, a szélesebb jobb margó pedig a tudatos mértéktartást jelöli.

A széles, egyenletes jobb margó a határidők betartására is utal, ami egyfajta biztonságérzet, nyugalmat biztosít. Azzal, ha valaki átgondoltan tervezi, szervezi meg a napjait, beosztja a feladatokat, rengeteg időt és energiát spórol meg magának, illetve felesleges idegeskedéstől, fáradtságtól és stressztől kíméli meg önmagát.

A betűk normál vagy kisméretűek, egyszerűsítettek, ami grafológiai értelemben a részletekre való odafigyelés- és a lényeglátás képességét tükrözi.

Közepes kötöttség vagy kötetlenség az elemző gondolkodás jelenlétét hangsúlyozza. A pontosan kitett ékezetek és áthúzások, az olvasható, formahangsúlyos írás pontosságra, precizitásra utalnak.

Ha a pénz uralja az embert…

Esetenként előfordul, hogy a takarékosság fösvénységbe, kóros spórolásba csap át.

Ilyenkor az írás zsúfolttá válik: a sorok és a szótávolságok lecsökkennek, a betűk soványakká válnak, egymáshoz közel helyezkednek el.

Nem ritka a lapszéltől-lapszélig futó sorok és a hiányzó margók. Gyakran megfigyelhető, hogy a sorvégi szavak betűtávolsága fokozatosan csökken, ahogy közeledik az írás a jobb lapszélhez (mint az összecsukott harmonika), és a szó a lap szélének torlódik. Van, hogy a szó vége lehajlik, leesik, mert az író nem hajlandó elválasztani a szót, annyira spórolni akar a papírral („van még ott hely, odafér”).

Ilyenkor az ember számára a pénz jelenti a biztonságot. Ül a megtakarításain, a felhalmozott vagyonán, pillanatnyi örömet szolgáló dolgokat nem igazán vásárol sem önmagának, sem másoknak. Olyannyira, hogy szorongást, feszültséget vált ki belőle, ha pénzt kell kiadnia a kezéből.