Ludwig Klages, német pszichológus, filozófus, és a „tudományos grafológia atyja”.
1872. december 10. született Hannoverben. Münchenben kémiából doktorált, de sohasem dolgozott a szakmájában.
Érdeklődése a természettudományoktól egyre inkább a filozófia felé fordult, illetve a különböző emberi megnyilvánulások mozgatórugóinak a megismerése foglalkoztatták.
Münchenben Hans Busse szobrász révén ismerkedett meg a grafológiával.
1956. július 29-én halt meg a svájci Kilchbergben.
Klages főbb grafológiai érdemei
Bussevel 1894-ben megalapította a Német Grafológiai Társaságot, és Klages munkássága révén a grafológia bevonult a felsőoktatási tudományok rendszerébe. 1949-től előadásokat tartott. 60 cikket publikált és 14 könyvet írt. Alapműve A kézírás és karakter.
Klages igazi innovatív gondolkodó volt, aki nemcsak megreformálta, de elméleteivel újat is létrehozott a grafológiában. A tudományosság igényével lépett fel, és komplex rendszerszemlélet alkotott.
Megfogalmazta az íráselemzés kritériumait és menetét, ahol többek között kitér arra is, hogy a grafológiai elemzés előtt miért fontos ismerni a vizsgálandó személy életkorát, foglalkozását, képzettségét, az írás létrejöttének külső és belső körülményeit stb.
Klages „Személyes vezérkép” elméletében kimondja, hogy az ember tudattalan elvárásai irányítják a spontán mozdulatait, így az írásmozgást is.
„Zónaelmélete” szerint az írás felső zónája a szellem, középső zónája a lélek, alsó zónája a test területe.
Klages Formanívó elmélete
Klages nevéhez elsősorban mégiscsak a Formanívó elmélet köthető. Klages elvetve a jelgrafológiát, azt hirdette „az egészet kell látnunk mielőtt arra gondolunk, hogy a részleteket kikutathassuk”. Egy-egy grafológiai jelnek ugyanis többféle jelentése is van, és a többféle jelentésen belül is megkülönböztethetünk pozitív és negatív értelmezést. Azt, hogy a vizsgált személynél éppen melyik lesz a helytálló, az írás formanívója dönti el. Ugyanaz a jel egy magas formanívójú írásnál pozitív jelentést hordoz, míg egy alacsony formanívójú írásban negatívat.
Pl: A gyors írás – pozitív értelmezés szerint gyors gondolkodású, gyorsan reagáló és cselekvő embert jelöl, míg negatív értelmezés szerint türelmetlen, kapkodó, tervezni és szervezni képtelen emberre utal. A lassú írás – magas formanívó esetén (tehát pozitív értelemmel) elmélyült, tárgyilagos, higgadt, megfontolt és következetes embert sejtet, míg alacsony formanívójú írásban (tehát negatív értelmezéssel) lassú felfogásra, lustaságra, közönyösségre vagy határozatlanságra gyanakodhatunk.
Klages formanívó tekintetében 5 kategóriába sorolta az írásokat. A legmagasabb formanívójú írás kapta az egyes, a legalacsonyabb a kettes fokozatot. Kedvező megítélés alá került az írás, ha egyedi, eredeti, átélt és jó ritmusú. Kedvezőtlen megítélést kapott, ha sablonos, közönséges, iskolás vagy előírásszerű volt.
A besorolás 5 kritériuma az volt, hogy:
- természetes vagy mesterkélt az írás
- tagolt vagy tagolatlan az írás
- szabályos vagy szabálytalan az írás
- arányos vagy aránytalan az írás
- gyors vagy lassú az írás
Szeretnél többet tudni a grafológiáról és a kézírásról? Katt ide és töltsd le “10 kérdés és válasz a grafológiáról” eBookot!
