Az írás tükrében

Egy korábbi bejegyzésben bővebben foglalkoztam a kézzel, mint az írás kivitelezésének legfőbb eszközével.

Ez a blogbejegyzés egyfajta önismereti teszt is egyben, hiszen arról lesz benne szó, hogy mi mindent árul el jellemünkről a kezünk, akár csak egy kézfogás alapján is.

A kézfogás az ősidőkben arra szolgált, hogy üres tenyerünket megmutatva tudassuk a másikkal: nem rejtegetünk fegyvert, békés szándékkal közeledünk hozzá. Ezt az ősi üdvözlési szokást ma is rendszeresen használjuk találkozásnál és búcsúzásnál, de első bemutatkozáskor mindenképpen.

Az első, bemutatkozó kézfogás csak pár pillanatig tart, de annak ereje, illetve a kéz tapintása nagyban hozzájárul az első benyomások kialakításához. Vagyis óhatatlanul és gyakran tudat alatt kialakítunk magunkban egy képet a másikról, és ez a kép nem ritkán egy kapcsolat kimenetelét is meghatározza.

Mire érdemes odafigyelni kézfogáskor? Mit tudhatsz meg a másik kezéből?

A rövid, határozott kézfogás erős, bátor, határozott személyiséget takar. Ha a kéz puha, sima és kellemes tapintású, akkor áldozatkészséget, kitartást is feltételezhetünk.

A túl hosszú idejű kézfogás általában hangulat gazdag, jó kedélyű, de kissé tapintatlan, a másikra rátelepedő, uralkodó emberre utal, különösen, ha két kézzel fogja meg az odanyújtott kezet, vagy ha tenyerét lefelé fordítva ragadja meg a miénket. A kétkezes kézfogás, ha nem első bemutatkozáskor történik, hanem régebbi ismeretség után, akkor a másik iránt kifejezett lelkes tisztelet és rokonszenv kifejeződése.

A durva, erős és keménykezű, „ujjropogtatós” kézfogás erőfitogtatásról, agresszivitásról és alacsony intelligenciaszintről tanúskodik.

Egy másik jellegzetes és igencsak kellemetlen kézfogási mód a „döglött hal” típus, amikor a másik kezét erőtlennek, petyhüdtnek, bágyadtnak érezzük. Ha a tenyerét felfelé fordítja, akkor engedékeny, behódoló személyiség.

Amennyiben a „döglött hal” kézfogás csak futólagos, alig viszonozott, az sok esetben megbízhatatlan, alattomos és kiszámíthatatlan embert tükröz, akiben egy adag leereszkedő fölényesség is van. Kivételt jelentenek ez alól az ízületi bántalmaktól szenvedők, illetve azok az emberek, akik a „kezükből élnek” – zenészek, művészek, vagy sebészek…

Mit árul el a kéz tapintása?

Érdemes figyelembe venni az időjárási viszonyokat, de ha a legnagyobb nyári melegben kézfogáskor hideg a másik keze, az ugyancsak gyanús…

A hideg, nyirkos kéz gazdája gyakran gyengébb akaratú, önállótlan ember, aki nem mer konfrontálódni, így indulatait rendszerint elfojtja. Meglehetősen feszélyezett és sokat szorong.

A száraz, meleg kéz gazdája érzelmeit és indulatait bátran kifejezi, gyakran magas hőfokon ég, heves természet, de többnyire jóindulatú, adakozó természetű.

A kemény, izmos, csontos kéz nagy vitalitásról és munkakedvről tanúskodik. Gazdája rendszerint aktív, energikus, szorgalmas és kitartó ember. Erős akaratú, elképzeléseit rendszerint keresztülviszi és másokkal is elfogadtatja vagy rákényszeríti. Ha a kéz kemény, de meleg is, akkor a fenti akaratosságot önzetlenség és adakozás képessége tompítja.

A puha, lágy kezű ember a kényelem és a nyugalom híve. Jó ízlés és választékos stílus jellemzi. Fogékony, de inkább passzív személyiség, aki kerüli a nagy izgalmakat, és a fizikai munkával szemben inkább a szellemieket helyezi előtérbe. Érzékeny, könnyebben megsértődik és kissé gyanakvó. Amennyiben annyira puha a kéz, hogy szinte csont nélkülinek hat, úgy önállótlan, energia nélküli, puhány emberrel van dolgunk, aki befolyásolható és megbízhatatlan.

Neked milyen érdekes megfigyeléseid vannak a kézfogás kapcsán?

Tetszett? Oszd meg!

• 

9 Responses to “Kezedben a jellemed, avagy árulkodó kézfogások”