A halláskárosodást a legelterjedtebb civilizációs betegségek között tarják számon. Magyarországon a SINOSZ adatai szerint kb. 60 000 ember siket.
Hallássérült a különböző mértékben és jellegben hallásban akadályozott személy. A hallásfogyatékosság mértéke az enyhe nagyothallástól a teljes siketségig értendő.
A hallóképesség hiányát a hallószerv illetve a hallóközpont rendellenes fejlődése, károsodása vagy leépülése okozza. Hallási fogyatékosság és a siketség kb. 50%-ban öröklött rendellenesség. A fennmaradó 50%-ban a halláskárosodás szerzett, vagyis betegségnek, baleseteknek, gyógyszer mellékhatásának tudható be.
Miben más a hallássérültek, siketek személyisége?
A siketen született vagy a korán megsüketült embereket betegségük következményeként sajátos személyiségvonások jellemzik.
A hallás útján szerzett információk kiesése miatt érdeklődésük a vizuális világ, a látható ingerek felé fordul. Tisztábban érzékelik a levegő és a tárgyak rezgéseit, kifinomultabb a tapintásuk.
Az elvont gondolkodást igénylő feladatokban nehezebben teljesítenek, de annál gyakorlatiasabbak. A monoton munkát jól tűrik, pontosak és precízek, megbízhatóak, bár kicsit lassabbak és rugalmatlanok a változásra.
A hallási fogyatékosok az emberi kapcsolatok terén bizalmatlanok, gyanakvóak, hiszen nem hallják a beszédet. Nehezen alakítanak ki kapcsolatot, gyakran elszigetelődnek.
Nagyon igénylik az odafordulást, az elfogadást, de úgy tűnik, hogy ők mások igényeiről kevésbé vesznek tudomást, kevésbé kötődnek érzelmileg, ezért én-központúnak tűnnek.
Érdekes, hogy Kurt Tepperwein szerint pszichoszomatikus értelemben a hallás képessége az engedelmesség, az alázat testi kifejeződése. Szerinte:
„Aki rosszul hall, nem akar engedelmeskedni. Az ilyen típusú ember egyszerűen nem hallja meg, amit nem akar meghallani. Bizonyos fokú egocentrizmus jele, ha nem hallgatunk meg, nem fogadunk be másokat. Hiányzik az alázat, a készség, hogy másra hallgassunk (engedelmeskedjünk).”
Hallássérültek, siketek írásának grafológiai jellemzői
Több grafológus is vizsgálta a siketek és nagyothallók kézírását, köztük Románné Goldzieher Klára és Végvári Valéria is. Több a süketek személyiségére visszavezethető grafológiai sajátosságot is találtak.
- Formahangsúlyos vagy normakövető, merevebb írás – rugalmatlanság
- Nagy, kerekded betűk, vastag, mázolt vonalak – a vizuális, látható világ válik hangsúlyossá, elsődleges információforrássá
- Nagy középzóna – gyakorlatisság, én központúság
- Lassú monoton írás – lassú munkavégzés
- Javítgatás, átírás, satírozás – a hibáikat nehezebben ismerik el, próbálják rejtegetni
- Nagy sor és szókőzök, kötetlenség – távolságtartás, gyengébb beilleszkedés
- Árkádos, szöges duktus – zárkózottság, alkalmazkodási probléma, érzelemkifejezés gyengébb
- Durva, vastag végvonalak – tapintatlanság, védekező támadás
- Telt vagy felfújt felső hurkok – fantáziavilágba menekülés
Ezt olvastad már?
A grafológia koronázatlan királynője: Románné Goldzieher Klára
Mi a Te fő bűnöd? – az írásod elárulja
