Az írás tükrében

Archive for the ‘szemelyiség típus’ Category

Magamon és a környezetemben élő nőtársaimon is megfigyeltem, hogy ha egy nő valamilyen lelki válságon megy át, vagy párkapcsolati problémái vannak (szakítás, válás), akkor vagy takarít-szelektál-pakol, vagy új frizurát csináltat, esetleg hajszínt vált.

Ahogy a takarítás, úgy a hajvágás is szimbolikusan arra utal, hogy az illető megpróbál rendet teremteni az életében, önmagában. Az új hajszín megjelenése pedig azt jelzi, hogy már túlléptünk a dolgon (vagy legalábbis látjuk már az alagút végét) , és hogy szükségünk van a megújulásra, vagy arra, hogy személyiségünknek egy másik oldalát akarjuk előhívni, kifejezni.

Lássuk milyen személyiségvonásokat tükröznek az egyes hajszínek?

Read the rest of this entry »

Fiziognómiának nevezzük az arcelemzés tudományát, amely az emberi arc és a jellem összefüggéseit vizsgálja.

A XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején a frenológia mellett (a koponya formájának tanulmányozása) rendkívül népszerű tudományág volt, bár már akkor sem számított új keletű dolognak, hiszen már Arisztotelész is foglalkozott vele, és Kínában az arc tanulmányozása nagy tiszteletben álló tudománynak számított.

A hagyományos fiziognómiát akkoriban rengeteg támadás és kritika érte, mivel úgy találták, hogy nincsen tudományos alapja, és csak megérzésekből táplálkozik.

Azóta a tudományos kutatások alátámasztották, a külső testi jegyek és bizonyos lélektani folyamatok között valóban van összefüggés, az arcvonásokban és az arcjátékban (mimika) láthatóak a lelki történések.

A fiziognómiában többféle osztályzás is ismeretes. A legnépszerűbb öt típust különböztet meg, és gyakran igen találó jellemzést nyújt.

Miről árulkodik az arcforma?

Read the rest of this entry »

Henry Murray szerint az egyik legjellemzőbb cselekvésre ösztönző belső motivációnk a teljesítményszükséglet, vagyis az a vágy, hogy valamit létrehozzunk, alkossunk, teremtsünk; hogy a versenyben győzedelmeskedjünk, sikert arassunk; hogy minél jobban végezzük a dolgainkat, legyőzzük az akadályokat, hogy magunknak és másoknak is megmutassuk és bizonyítsuk képességeinket.

A maximalista embereknek meglehetősen magas a teljesítményszükségletük, ami alapján feltételezhetnénk, hogy első számú céljuk az, hogy minél nagyobb sikert érjenek el. Ez alapján minden maximalista embernek sikeresnek és boldognak kellene lennie…

Ám a valóságban nem így van. Nem minden maximalista ember sikeres, sőt sokan boldogtalanok, míg vannak nem maximalista emberek, akik sikeresek.

Ennek hátterében az áll, hogy a maximalista emberek egy részét nem a siker, hanem a félelem, a megfelelési vágy és a kudarc elkerülése mozgatja.

Read the rest of this entry »

Az öt kínai elem nem azonos az ókori görögök által megnevezett alapelemekkel. Az öt elem elmélete a jin és jang elvének a kiterjesztése, amely az energiaváltozásait vizsgálja. Mind az öt kínai elem – a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz – az energia egy bizonyosfajta megnyilvánulási formájára utal. A kínaiak szerint az elemek állandó változásban, körforgásban vannak, hatnak egymásra: kölcsönösen támogatják vagy pusztítják egymást.

Az öt elem mind a látható és a láthatatlan világot képviseli, így az ember személyiségében is jelen van. Azt, hogy valaki melyik elem hatása alatt áll, befolyásolja a születési év, a születési hónap, a születési nap, sőt a születési óra eleme is. Így előfordulhat, hogy egy személyiségen belül, akár három elem is jelen van.

Felvetődhet benned a kérdés, hogy akkor vajon melyik az az elem, amelyik leginkább uralja személyiségedet, illetve amelyik leginkább megnyilvánul személyiségedben?

A grafológia segíthet ennek kiderítésében, hiszen mind az öt elem sajátos személyiségvonásokat és tulajdonságokat takar, amelyek sajátos grafológiai jellemzőkben mutatkoznak meg a kézírásban.

Read the rest of this entry »

Életünk folyamán, de akár nap, mint nap szembesülünk olyan – akár pozitív, akár negatív – helyzetekkel, amelyek kisebb vagy nagyobb stresszt okoznak számunkra, és amelyekkel foglalkoznunk kell és meg kell oldanunk.

Nagyon egyéni, hogy kinek mi számít stresszhelyzetnek. Van, akit az idegen környezet, az addig ismeretlen feladatok, az új emberekkel való találkozás is stresszel, míg másoknak az akadályoztatottság, a külső támadások, a bírálat, a kritika érint kellemetlenül. Stresszelhet valakit az is, ha fontos döntést kell hoznunk, ha konfliktusba keveredünk, ha egy új szerelem bukkan fel, ha bosszúság, sikertelenség ér a munkában, illetve a belső félelmeink felerősödnek.

Karen Horney pszichoanalitikus elmélete szerint az emberek három fő típusba sorolhatók az alapján, ahogy más emberekre a különböző kihívásokra, újdonságokra, változásokra és akadályokra, illetve félelmeikre, zaklatottságukra, önbizalmuk megingása esetén reagálnak.

Read the rest of this entry »

A temperamentum, a vérmérséklet velünk született adottság, a cselekvésünkre jellemző forma.

Az első, „klasszikus” vérmérsékleti típusokat Hippokratész állította fel a Kr.e. 4-5. században. Kora felfogásának megfelelően a besorolás alapját az jelentette, hogy az adott emberben a négy testnedv (a vér, a máj sárga epéje, a lép fekete epéje és a nyál) közül melyik a domináns.

A négy vérmérsékleti típus: szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus.
Természetesen a valóságban ritkán vannak tiszta típusok, sokkal inkább vegyes temperamentumokról beszélhetünk.

A mai felfogás szerint a temperamentum az érzelmi életben érezteti leginkább a hatását, hiszen az érzelmek az egész ember állapotát, állásfoglalását kifejezik.

Az egyes vérmérsékleti típusokat az alapján különítjük el, hogy:

• az érzelmi reakciók kiváltása mennyire könnyű vagy nehéz, azaz mennyire ingerelhető, izgatható fel az ember
• az érzelmi reakciók milyen erősek, illetve
• a kiváltott reakciók mennyire tartósak, valamint
• a keletkezett érzelmek mennyire ösztökélnek cselekvésre.

Melyik temperamentumra milyen szín a jellemző?

Read the rest of this entry »

Az önbizalomhiánynak van egy legális, a társadalom által elfogadott, sőt olykor nagyra becsült megnyilvánulási formája: a maximalizmus.

A maximalista, tökéletességre törekvő ember ugyanis folyamatos ösztökélést érez arra, hogy minél jobban, sőt a leges-legjobban végezze a dolgát, így a munkában magas szinten teljesít és tisztességbeli, erkölcsi téren is jól áll. Emiatt sok olyan társadalom – ahol az önfegyelem elsősszámú erénynek számít (pl: Japán) – a leghasznosabb tagjai között tartja számon az ilyen típusú embert.

Boldogtalan maximalisták

Ezért a címért azonban nagy árat fizet a tökéletességre törekvő ember. A maximalisták rengeteget elérnek, de nem tudnak hátradőlni, és azt mondani: „most jó”. Örömöt, büszkeséget, elégedettséget csak ritkán éreznek, azt is gyakran beárnyékolja a következő megmérettetés vizsgakényszere.

Read the rest of this entry »

Az introverzió –extroverzió polaritás olyan tipológiai dimenzió, amely tükrözi alapvető személyiségjegyeinket, magatartásunkat és beállítottságunkat.

Az introverzió-extroverzió fogalmát Carl Gustav Jung vezette be a pszichológiában. A fogalompár arra utal, hogy figyelmünk milyen mértékben irányul befelé, önmagunk felé, vagy kifelé, a külvilág felé.
Az introverzió: befelé fordulást, az extroverzió: kifelé fordulást jelent.

Az, hogy személyiségünk a kettő közül melyik irányba mozdul el jobban, illetve milyen mértékben, az befolyásolja emberi kapcsolatainkat, munkastílusunkat, érdeklődésünk irányultságát. Így tehát ennek ismerete nem csak önismereti, hanem pályaválasztási, pályaalkalmassági, illetve párválasztási szempontból is segítségünkre lehet.

Mivel a személyiségünk folyamatosan alakul, ezért az évek során változhat introvertáltságunk vagy extrovertáltságunk mértéke, erőssége, de általában az alapszínezet megmarad.

Read the rest of this entry »

Vajon mennyire van szükséged a közösségre, hogy legyen melletted valaki?

A következő grafológiai teszt – egyben érdekes önismereti teszt is – segítségével kiderítheted. Nézd meg az írásod és próbáld megállapítani, hogy melyik grafológiai jellemező van benne jelen az alábbiakból.

Read the rest of this entry »

Gyermekkorunkban egy sor tulajdonságot, túlélési készséget és viselkedési mechanizmust sajátítottunk el, hogy az ismeretlen vagy fenyegető helyzetekben, illetve a lelki fájdalmat vagy szenvedést okozó hatásokkal szemben megvédhessük magunkat.

Van, aki fenyegető helyzetekben inkább elmenekült, vagy picire összehúzta magát, míg más támadóan fordult szembe a veszélyforrással. Akármelyik védelmi stratégiát is válasszuk, a veszély, a félelem, a harag hatására bizonyos izmok megfeszülnek a testünkben.

Testi páncéllá dermedt önvédelem

Wilcheim Reich és Alexander Lowen szerint minél jobban állandósul bennünk egy védelmi stratégia, az annál erősebb lenyomatot hagy az testünk izmaiban, és így a testtartásunkban is, mígnem az „fizikai páncéllá” rögzül.

A rögzült testtartás és az izmok megfeszítése nemcsak rengeteg energiát emészt fel, hanem blokkokat okoz a test energiaáramlásában, amit fájdalmas izomfeszülésként, görcsként, merevségként tapasztalunk meg.

5 személyiségtípus – 5 védelmi páncél

Lowen öt személyiségtípust határozott meg az alapján, hogy az ember milyen védelmi stratégiát alkalmaz és milyen testi-lelki páncélt hord. Általában csak elvétve vannak tiszta típusok, a legtöbbünknél egy vagy két testi jellegzetesség is megfigyelhető.

Read the rest of this entry »