Az írás tükrében

Archive for the ‘személyiség’ Category

Van-e értelme a típusba sorolásnak? Mennyire és meddig segítik a tipológiák az önismeret fejlődését?

Emlékszem, amikor 12-14 éves voltam az összes önismereti tesztet kitöltöttem, amit csak találtam. A könyvektől kezdve a tini lapokban találhatókig – mindet. Tudtam milyen alkati, vérmérsékleti, érzelmi típusba tartozom, hogy mi a horoszkópom a különböző népek asztrológiájában. Kerestem önmagamat, hogy „ki vagyok én?”. Az önismereti utam kezdetén sokat segítettek a személyiség tipológiák, aztán egyre kevesebbet adtak, valami hiányzott…

A tipológiák eredete

Az ember mindig is vágyott arra, hogy önmagát és másokat is megismerje, kiismerje. Ez azonban nem volt könnyű vállalkozás, hiszen számtalan emberi tulajdonság létezik, és ezeknek a tulajdonságoknak végtelen számú kombinációja lehetséges.

Az ember, hogy a tulajdonságok bonyolult rendszerében könnyebben eligazodjon és fogózkodókra leljen, különböző megfigyelések alapján tipológiákat alkotott.
Read the rest of this entry »

Fogantatásunk körülményei hatást gyakorolnak sorsunkra. Szüleink lényünkkel kapcsolatos érzelmeit, elvárásait jelentősen befolyásolja az, hogy fogantatásunk tervezett volt, vagy csak egy véletlen „baleset”.

Hogyan befolyásolja személyiségünket, sorsunkat, hogy nem várt vagy tervezett gyerekként születtünk-e meg?

Úgy vártalak…

A legideálisabb és legörömtelibb helyzet az, ha mindkét szülő által tudatosan akart és tervezett babaként születtünk, és a nemünket is gond nélkül elfogadták.

Amikor a szülők várják, akarják a gyereket, de vetélés vagy más biológiai problémák miatt csak második, harmadik, vagy többedik kísérletre sikerül a baba, akkor a szülők számára a világra jött kicsi még értékesebb, ha nem egyenesen igazi csoda lesz.
A történelem során nem egyszer volt példa rá, hogy a gyereket, akire hosszú évekig vártak a szülők már a világra jötte előtt különleges sorsra szánták, vagy Istennek ajánlották.

A szülők a sokat várt gyermeket hajlamosak még inkább különlegesként kezelni, ugyanakkor a korábbi kudarcok miatt sokkal inkább féltik, óvják mindentől. Read the rest of this entry »

Tény: személyiségünk fejlődése és hangulatunk változása kézírásunkban is megmutatkozik. De vajon a kézírásunk tudatos megváltoztatásával változtatni tudunk-e személyiségünkön?

Amilyenek vagyunk, úgy írunk

Kézírásunk visszatükrözi személyiségvonásainkat, lelki állapotunkat, hangulatunkat, sőt a személyiségünk fejlődése, illetve érzelmi és hangulati állapotunk változása is nyomon követhető a különböző időpontban keletkezett írásminták összehasonlításával.

Amikor feldobottak, jókedvűek, energikusak, lelkesek vagyunk, akkor a betűk nagyobbak, az oválok kerekebbek lesznek, a sorok és a betűk végvonala is felfelé ível. Ám, ha lehangoltak, fáradtak, netán betegek vagyunk, írásunk kevésbé lendületes, szabálytalanabb, a sorok és a betűk végvonal lefelé irányul.

A kölcsönhatás azonban oda-vissza érvényes!

Ahogy személyiségünk hat az írásunkra, úgy az írásunk is visszahat miránk. Vagyis kézírásunk tudatos megváltoztatásával változtatni tudunk személyiségünkön.
Read the rest of this entry »

Tudományos kutatások kimutatták, hogy a születési sorrendhatással van személyiségünk alakulására.

Alfred Adler osztrák pszichiáter volt az első, aki lélektani szempontból vizsgálata a születési sorrend hatását a személyiség alakulására.

Vagyis, az, hogy elsőként, másodikként, legkisebbként, középső gyermekként vagy egykeként születtünk a családba kihatással van személyiségünkre, képességeinkre, munkánkra, házasságunkra, emberi kapcsolatainkra és az élethez való hozzáállásunkra.

Adler szerint ennek az a magyarázata, hogy minden gyermek más-más bánásmódban részesül, ami másfajta alkalmazkodást, másfajta életstílust eredményez.

Milyen tipikus személyiségjegyek jellemzők a születési sorban elfoglalt helyre?
Read the rest of this entry »

Graffiti – bűn vagy művészet? A környezet rongálása vagy a vizuális kultúra része? Agresszió vagy kétségbeesett önkifejezés?
Vajon mit mond a grafológus?

Mi az a graffiti?

A graffiti görög eredetű szó, eredeti jelentése: feliratok. A graffiti, mint napjainkban használatos fogalom Amerikából származik, és a festékszóró sprayvel készített festményeket értjük alatta.

A graffiti-kultúra nagy valószínűséggel New York-ból indult ki a ’70-es években, ahol először pingálták ki a szegényebb negyedek lelakott házainak falait és a metrókocsikat. Van, amelyik pusztán dekoráció volt, míg mások valamely bandát, illetve annak felségterületének a határait jelölték.

Egy felmérésből kiderül, hogy a fiatalok több mint egyharmada szerint a graffiti célja a figyelemfelkeltés. A célok közt szerepelt még a hétköznapok szürkesége elleni küzdelem, a lázadás, a híressé válás, az önmegvalósítás, az önkifejezés, a kapcsolattartás, a valahova tartozás kifejezése, a szabadságérzés, a tiltott dolgok vonzása.

Vajon melyik az igaz? Mit árulnak el, mit mondanak erről a graffitik? Read the rest of this entry »

1939. szeptember 23-án hunyt el a pszichológia egyik legkiemelkedőbb alakja, a pszichoanalitikus iskola megalapítója: Sigmund Freud. Személyiségelmélete és a lélekről alkotott elgondolásai számos tudományra – így a grafológiára is – nagy hatást gyakorolt. Freud a grafológiát a pszichológia elemzés eszközének tekintette.

Freud osztrák neurológus és pszichiáter

Freud 1856. május 6-án született Freiburgben. Bécsben orvosnak tanult és szerzett diplomát. Párizsi tartózkodása alatt a hipnózist tanulmányozta, majd 1886-ban Bécsben magán orvosi rendelőt nyitott, ahol neurotikus betegeket kezelt. Read the rest of this entry »

Miért sikeres az egyik ember és miért nem a másik? Egyáltalán mitől sikeres valaki? Milyen tulajdonságokkal, személyiségvonásokkal rendelkezik?

Létezik egy személyiségelmélet, amely a személyiséget külső vagy belső kontrollosként határozza meg.

Mit jelent ez?

A külső és belső kontroll elnevezés arra a meggyőződésünkre utal, hogy egy cselekedet megerősítését, bekövetkeztét önmagunknak vagy a környezetnek tulajdonítjuk.
Mint a legtöbb meggyőződés és gondolkodási mód kialakulásában, itt is döntő szerepet játszott a családi hátterünk, a szüleink által vallott értékrend, neveltetési mód, valamint a gyerekkorban szerzett tapasztalataink.

Read the rest of this entry »