Archive for the ‘Grafológia’ Category
A betűk dicsérete
Egy igazi gyöngyszem a betűkről…
“Juhász Ferenc: A betű
Szeretem a vékony-hegyű tollakat, a keskeny finom lándzsahegyűeket, a vágott-gerincű hosszú fémleveleket, mert szeretem nagyon, írás közben ha látom: tollam hegyéből hogyan születik a betű, hogy formálódik a betű teste, hogy születik meg hajlékony, gyönyörű élete, hurkos, gömbölyű, madárcsőrszerű, tornyos, szálkás, hullámos, görcsös alakja, a k ámulatos hurokösszege, az e, vagy az a gömbölyded, köd-magzattal áldott asszonyisága, a z titokzatos ábra-keresztje, s mind a többié, a betűké, az l kanalasgémcsőre, az ü csigabigaszarva. Ó, a betű, a jel, az összevont titokzatosság, az eredendő jelképi ábra, hogy összeláncolt sorozatával lekötözzük az időt, megláncoljuk a múlandóságot, rögzítsük a semmibe-csobogni-vágyó létezést, önmagunkat a létben, a létet bennünk és körülöttünk, ó, a betű, akinek folyamatos hurkaiba fonjuk emberi szívünket és érdemünket, bűneinket és történelmünket, szerelmünket és álmainkat, bánatainkat és a halált, a lehetetlent, a kegyetlent, a beteljesülőt. A betű: a megvalósulás és a megmaradás, a betű: a szent őstalaj, amibe elvetjük maradandó, vagy elfoszló gondolatainkat, a betű: szellemiségünk kriptája is, a föld, amiben mondataink holtteste elrohad, a betű: valahány apró szülőanya, magzata-terhes kicsi ősasszony, nemző-ideáktól meghasasodó, hurok-csecsűvé, gyűrű-emlőssé hurkosodó és dagadó, örvénylő anyaság, festék-drótkeretekbe, ólom-hurkokba, tinta-tekervényekbe, grafit-szálkatemplomokba fogott buborék-asszonyiság, a betű: költészetünk atomi pont-anyaga, sugárzó anyagpont-felhője és égő atompont-sorozata, a jóság és a fönnmaradás, a hit és a lemondás, a törvény és a gyalázat idő-kristályból kimetszett bölcsője, idő-kristályba vésett temetője. Ó, betű, reményünk és reménytelenségünk, hódolok előtted-szent Betű, mindenem, egyetlenem!”
Kik a betűolimpia nyeretesei?
Egyszer az ábécé betűi nagyon összevesztek.
„-Miért pont az „a” áll az első helyen?! Semmivel sem különb nálunk!” – kiabálták.
Ekkor jött pár bölcs ember (álruhás grafológus
), akiket már régóta foglalkoztatott, hogy vajon a betűknek milyen mögöttes tartalmuk van. Volt köztük olyan ember, aki szimbolikus jelentést keresett a betűkben, mások a betűk számokkal és a bolygóelvekkel való kapcsolatát kutatták.
Ezek a Bölcsek aztán kitaláltak, hogy rendezzenek egy Betűolimpiát, amivel megoldhatják a betűk közötti vitát. A betűk nagy izgalommal és kitörő örömmel fogadták az ötletet.
A Bölcsek összeállítottak hát egy pszichológiai-grafológiai felmérést, ami a betűk által kiváltott érzelmeket vizsgálta. A vizsgálatban résztvevő személyeket arra kérték, hogy rangsorolják az ábécé betűit, aszerint, hogy melyik betűt érzik:
- a legmelegebbnek és a leghidegebbnek
- a legnőiesebbnek és a legférfiasabbnak
- a legfelnőttebbnek és a leggyermekibbnek
- a leggonoszabbnak és a legjóságosabbnak
- a legerősebbnek és a leggyengébbnek
- a legérzékibbnek és a legkevésbé érzékinek.
A vizsgálat meglepő eredményt hozott. Voltak olyan betűk, amelyek több kategóriában is kimagaslóan teljesítettek, és voltak olyanok, amelyek egy-egy érzelmet hívtak elő magas szinten, de voltak olyan betűk, amelyek már a felkészülésnél feladták.
Vajon melyik betűk a Betűolimpia nyertesei?

Rajzolj díszítősort! – megtudod milyen vagy
Csészevonal, hullámvonal, kör, fecskefarok – ugye emlékszel még rájuk?
Első osztályban hány és hány füzetlapot irtunk velük tele, és mennyi díszítősort rajzoltunk, amíg alaposan begyakoroltuk írásukat. Ezekből a betűelemekből épülnek fel az írott ábécé betűi, és ezek az egyszerű vonalak mély szimbolikus tartalmat és grafológiai jelentést hordoznak. (Erről bővebben a hamarosan megjelenő kiadványomban is olvashatsz majd.)
Önismereti teszt díszítősorokkal
Ehhez a játékos önismereti teszthez papírra, tollra és a fantáziádra van szükség. Az alábbi képen látható betűelemekből válassz maximum hármat, ami leginkább közel áll hozzád, és írj velük 2-3 sornyi díszítősort. Használhatsz színes tollat, ceruzát is, úgy még szebb és izgalmasabb lesz a dolog, hiszen a színek jelentése is érdekes lehet. Ha elkészültél, olvasd el, hogy milyen lelki tulajdonságokról árulkodnak a választott betűelemek.

Hogyan tanulunk írni?
Felnőttként már fel sem tűnik, olyan automatikusan kerülnek a betűk a papírra, ám volt idő, amikor mi is lassan, görcsösen, igyekezetünkben nyelvünket kidugva kanyarítottuk a betűket.
Az írástanulás rendkívül összetett folyamat. Nemcsak egy mozgásos folyamat elsajátítását jelenti, hanem a pszichológiai funkciók összerendezését és együttműködését is. Az írástanulás során a hosszas gyakorlás révén kiépült, egyszerűbb és bonyolultabb képességek kapcsolódnak össze, és alakulnak át magasabb szintű folyamatokká.
Milyen lépésekből áll az írástanulás?
Read the rest of this entry »
Egyre csúnyábban ír a gyerek!
Gyakran előfordul, hogy az első-második osztályban gyöngybetűkkel író gyerekek írásképe a harmadik-negyedik osztály után jelentősen leromlik.
Egy anyuka így ír erről:
“4. osztályos kisfiam jó tanuló, de ahogy halad az idő egyre csúnyábban ír. Elsőben még dicsekedtünk a lányokat leköröző írásával, mára pedig “katasztrofális”.”
A gyermek kézírásának különböző fejlődési fázisai vannak, amelyekhez az egyes életkorokban tipikus írásjegyek és írásjellemzők köthetők. Az életkoronkénti írásváltozás valóban hozhat magával esztétikai csökkenést, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy baj van a gyerekkel.
Hogyan figyelsz a másikra?
Az egyik legnagyobb ajándék, ami egy másik embertársunknak adható az a figyelem, a másik meghallgatása.
Kommunikációnk több mint felét a figyelem teszi ki, ám figyelem és figyelem között óriási különbség lehet: van, amelyik felszabadít, feltölt, van, amelyik helyre tesz, és van, amelyik inkább leszívja az energiádat.
Háromféle figyelemdinamikát különböztetünk meg. a marginálist, az értékelőt és az aktív figyelmet.
Mi jellemzi ezeket? Milyen grafológiai jelek utalnak az egyes figyelemtípusokra?
Milyen testi-lelki tünetekre utalnak a betűváltozások a grafológiában?
Korábban volt már szó arról, hogy szinte minden betegség lelki okokra vezethető vissza, hiszen a test, szellem, lélek egymástól elválaszthatatlan, egymással szoros kölcsönhatásban működik.
A kézírásban a teljes ember benne van, így a szellemi és lelki adottságok mellett a testi, fizikális állapota, a vitalitás is kivetül benne.
Az írásban megjelenő grafológiai jelek, elváltozások alapján következtetni lehet bizonyos testi tünetekre, illetve a szervek kiegyensúlyozatlan működésére. A grafológus sohasem diagnosztizál, de képes arra, hogy megkeresse és értelmezze e grafológiai jellemzők lelki, szellemi okait.
A holisztikus grafológia a kínai filozófia alapelveit használja fel, mint pl.:a Jin és Jang elv vagy a kínai szervóra stb. A holisztikus grafológia értelmében az írásban minden betű egy-egy testrészt, szervet, tevékenységet, funkciót, és személyiségvonást szimbolizál.
Mit jelentenek a betűk a holisztikus grafológiában?
Normaírások a grafológiában
A grafológiai elemzés fontos szempontja, hogy az adott íráskép miben és mennyiben tér el a normaírástól.
A normaírás vagy sztenderd írás az, amit általános iskola első osztályában megtanulunk. A grafológus ebből kiindulva vizsgálja az eltéréseket, egyéni változásokat.
A grafológus azonban még a grafológiai elemzés előtt utánajár annak, hogy a vizsgált személy milyen normaírás alapján tanul meg írni. Ez azét fontos, mivel a normaírások koronként és nemzetenként is változnak, eltérőek lehetnek. Más a dőlés, a betűk szélessége, a zónák aránya, a betűk alakja, díszítettsége
Így pl.: egy kézírásban egy erősebb jobbra dőlés más értelmezést hordoz akkor, ha a normaírás álló volt, és mást, ha már eleve enyhén jobbra dőlt.
Magyar normaírások akkor és most
A grafológia atyja
Jean Hippolyte Michon abbé Franciaországban született 1806-ban egy tekintélyes földbirtokos fiaként. Teológus lett, de széleskörű érdeklődése és tehetsége révén szívesen foglalkozott történelemmel, földtannal, építészettel, archeológiával, irodalommal és művészetekkel.
Hogyan került kapcsolatba a kézíráselemzéssel?
Miről árulkodnak a mondatvégi írásjelek a grafológiában?
Már Michon abbé, a grafológia atyja is érdekes megállapításokra jutott az egyes írásjelek gyakori alkalmazásával kapcsolatban, a mai kor grafológusának pedig egyre jobban illik ezekre is odafigyelni.
Az írásjelek alapvető feladata, hogy logikailag és nyelvtanilag összekapcsolják, illetve tagolják a szöveget, és hogy jelezzék a mondat intonációját, hangleejtését, és ezáltal az író szándékát (kérdez, kijelent, utasít, felkiált, óhajt).
A legfontosabb írásjelek (vagy központozási jelek) a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a kettőspont, a pontosvessző, a gondolatjel, a zárójel, az idézőjel és a három pont.
Úgy tűnik, hogy az elektronikus levelezés és a chat térhódítása révén az írásjelek használata és azok értelmi jelentése is kiszélesedett.
Vajon miről árulkodnak? Mit jelentenek a grafológiában?


