Az írás tükrében

Archive for február, 2012

Tudtad, hogy a személyes kommunikációnak mindössze egyharmada történik szóbeli úton?

A fennmaradó közel 65%-ot  kommunikatív közlés, azaz a testbeszéd, a gesztikuláció és az arcjáték teszi ki.

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a szóbeli közlés elsősorban információk átadására használjuk, míg a nem verbális csatorna az egymás iránti és a helyzettel kapcsolatos magatartásunk, személyes érzelmeink kifejezésére szolgál.

A kézírás azért olyan fantasztikus, mert a kommunikációt több síkon jeleníti meg. A leírt szavak és szöveg tartalma a szóbeli közlést, míg az íráskép, és azt létrehozó mozdulatok a testbeszédet tükrözik. Így a grafológia valóban a személyiség tükre.

Read the rest of this entry »

Minden embernek megvan a saját térbeli szükséglete, személyes zónája, amit a teste meghosszabbításának tart, és úgy őriz, mintha a tulajdona lenne. Ha valaki engedély vagy a jóváhagyásunk nélkül belép a személyes terünkbe, arra nagyon érzékenyen reagálunk.

A személyes zóna a testünk körüli kb. 46-122 cm-es területet jelenti. Ez az átlagos távolság, amit hivatalos és társas összejövetelek, baráti találkozók során megtartunk egymás között. Ennél közelebb csak a hozzánk érzelmileg nagyon közelállókat engedjük, pl.: szülő, gyermek, testvér, szerelmi partner, nagyon közeli barátok. A személyes zónán túli területen marad mindenki, akit kevésbé ismerünk.

A személyes zóna mérete, azaz a kapcsolatokban való közelség- illetve távolságigény személyenként nagyon eltérő lehet. Ez egyrészt összefügg a kulturális viszonyokkal (a japánoknál ez sokkal kisebb), másrészt a személyes szocializációval, azzal, hogy mit tapasztaltunk gyermekkorunkban: a családunkban mennyire volt jellemző a fizikai közelség, milyen gyakran érintették meg egymást a családtagok.

Személyes tér és  a grafológia

Read the rest of this entry »

A megfelelő ember- és személyiségismeret az élet számos területén nagy előnyt jelent.

A grafológia a kézíráselemzés módszerén keresztül tárja fel a vizsgált ember személyiségjellemzőit, képességeit, tulajdonságait. Nézzük, mely területeken vethető be sikeresen?

Read the rest of this entry »

Sokan nem is gondolják, hogy a gyermek rajzelemzésnél is hasonló jegyeket vizsgálunk, mint a grafológiában az íráselemzésnél.

Ha jól belegondolsz: a rajz és az írás nagyon hasonló. Mindkettő „nyomhagyás” a térben, ami információt hordoz. Az írás és a rajz is pontokból, vonalakból, formákból áll, amelyeknek alakja, mélysége és mérete van. Az alakzatoknak elhelyezkedésük, távolságuk, egymáshoz viszonyított arányuk, és szerkezetük van. Így tehát számos, a kézírás vizsgálatnál alkalmazott grafológiai szempont és szabály ugyanúgy használható a rajzok vizsgálatánál is.

Melyek ezek és mire utalnak?

Read the rest of this entry »

Egyszer, egy idős Cherokee indián így tanította az unokáit az élet dolgairól:

„Harc dúl bennem. Egy szörnyű háborúskodás két farkas között. Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az irigységet, a bánatot, a sajnálkozást, a mohóságot és a kapzsiságot, az arroganciát, a gőgöt és az önteltséget, a fennhéjázást, az önsajnálatot, a bűntudatot és a bűnösséget, a neheztelést, a megbántódást, a hamisságokat, és a büszkeséget. A másik farkas pedig a vidámságot, a jókedvet, a békességet, a szeretetet, a reményt, a megosztást és az együttérzést, a derűt és a nyugalmat, a higgadtságot, a szerénységet, a kedvességet, a jóakaratot és a jóindulatot, a barátságot, a bátorságot, a nagylelkűséget, az igazságosságot, a könyörületet és a részvétet, a bizalmat, a becsületet, a hűséget és a hitet képviseli. Ugyanez a harc folyik bennetek is és minden emberben.”

A gyerekek pár pillanatig elgondolkoztak a hallottakon, majd az egyikük megkérdezte a nagyapját: „Melyik farkas fog győzni?”

Read the rest of this entry »